← Magyarország

Kfv.35448/2014/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kézbesítés szabályszerűségének kérdései A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.448/2014/4.szám A Kúria a Bákonyi Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek az Ivanovits Ügyvédi Iroda által képviselt alperes -, mint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve jogutód ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

  1. március
  2. napján kelt 7.K.30.808/2013/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi 7.K.30.808/2013/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az alperes
  6. december
  7. napján meghozott határozata alapján a felperes a Nemzeti Diverzifikációs Program keretében megvalósuló támogatások körében rendelkezett jóváhagyott támogatással. Az alperes a támogatási kérelemnek helyt adó határozatot a felperes részére
  8. december 9-én kézbesítettnek tekintette. Az alperes elsőfokú hatósága
  9. október 11-én kelt határozatával megállapította, hogy a felperes jogosulatlanul vett részt a támogatási eljárásban, ezért - a határozat jogerőre emelkedése napján - megszűnnek a jóváhagyott támogatásból származó jogai és az abból terhelő kötelezettségei. Külön határozatával a felperes mulasztására tekintettel mulasztási bírság kiszabásáról döntött. Az elsőfokú hatóság határozatában megállapította, hogy a felperes jóváhagyott támogatásával összefüggésben nem teljesítette a Nemzeti Diverzifikációs Program keretében megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 144/
  10. (XI. 6.) FVM rendelet (a továbbiakban: NDP vhr.)
  11. §

(5)bekezdésében foglaltakat, mivel határidőben nem valósította meg tervezett beruházását, emellett - megsértve az NDP vhr. 15. §
(6)bekezdésében foglaltakat minderről elmulasztotta alperest tájékoztatni. A mulasztást az NDP vhr. 25. §
(1)bekezdése jogosulatlanul igénybe vett támogatásként szankcionálta. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
  1. május 10-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel kifejtette, hogy a felperes részére a támogatás jóváhagyásáról szóló határozat kézbesítésre került, azt tértivevény hitelt érdemlően igazolta. A tértivevényen átvevőként szereplő személy megegyezik azzal, aki a támogatási kérelemmel összefüggésben írt többszörös hiánypótlásra felszólító végzéseket is átvette a közigazgatási eljárás során. Az alperes hivatkozott arra is, hogy a támogatás iránti kérelem jóváhagyását megelőző közigazgatási eljárásban a felperes a részére ilyen módon megküldött küldeményeket mindig megkapta, a hiánypótló végzésekre folyamatosan reagált és válaszolt. Az alperes utalt arra is, hogy a felperes részéről a támogatási döntés kapcsán feltett kérdésekre az alperes
  2. december 6-án kelt levelében válaszolt. A felperes keresete folytán eljárt Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) a felperes keresetét elutasította. Indokolásában a Bíróság nem látta bizonyítottnak azt a felperesi állítást, amely szerint a felperes azért nem valósította meg a beruházást és azért nem tudott elállni a beruházás megvalósításától, mert a támogatást jóváhagyó határozatot részére az alperes szabályszerűen nem kézbesítette. A kézbesítés szabálytalanságára a felperes első ízben akkor hivatkozott csupán, amikor szembesült a hatóság által alkalmazott jogkövetkezményekkel. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a Kúriánál, amelyben elsődlegesen az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését, másodlagosan a Bíróság új eljárásra utasítását kérte. Perköltségigénye is volt az alperessel szemben pernyertesség esetére. A felülvizsgálati kérelmét a felperes azzal indokolta, hogy a támogatási kérelem elbírálását megelőző közigazgatási eljárásban a felperes képviselője a telephely szerinti községben lakott és dolgozott, így a küldeményeket N. A. útján értelemszerűen megkapta. A támogatás jóváhagyásáról szóló határozat kézbesítésének idején azonban a felperesi képviselő helyzete megváltozott, a N. A.által átvett küldemények nem jutottak el a felperes képviselőjéhez. A Bíróság jogerős ítéletét a Pp.
  3. §
(5)bekezdésében, valamint 206. §
(1)bekezdésében foglaltak megsértésével, a bizonyítékok helytelen értékelésével, iratellenesen és okszerűtlenül, logikai ellentmondások mentén hozta meg. Az alperes ügyben. felülvizsgálat ellenkérelmet nem terjesztett elő az A Kúria a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy jogszabályváltozás folytán az alperes jogutóda az alperes. Az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításáról szóló
  1. évi XXXV. törvény
  2. §-a alapján,
  3. július hó
  4. napjától a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve alperesi jogelőd helyébe az alperes lépett. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Bíróság a peres eljárásban felvett bizonyítás eredményeként megállapította, hogy N. A. a felperes által bejelentett kézbesítési megbízott volt, aki e feladatának a közigazgatási eljárás során maradéktalanul eleget tett. Tényként állapította meg azt is, hogy a felperes nem csak informálisan, hanem
  5. júniusi és novemberi, alpereshez intézett tájékoztatásának megfelelően a maga egészében tisztában volt a támogatási kérelem jóváhagyásáról rendelkező alperesi határozat tartalmával. Tényként utalt továbbá arra is, hogy a felperes a kézbesítéssel összefüggő állított szabálytalanságra csak mulasztásával összefüggő bírságszankció kiszabását követően hivatkozott. A Bíróság a fentiekben megállapított tényeket és az azokat alátámasztó bizonyítékokat értékelve, a Pp.
  6. §
(1)bekezdésében foglaltakra hivatkozással hozta meg ítéletét. A felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltak - a Pp. 206. §
(1)bekezdésére történő hivatkozáson túlmenően megegyeztek a keresetlevelében foglalt indokolással, úgy tényelőadásában, mint jogszabályi hivatkozásai tekintetében is [79/
  1. (IV. 19.) Kormányrendelet rendelkezései]. A Bíróság a felperes keresetéről, így annak jogi alapjairól is, a jogerős ítéletében állást foglalt. A Pp.
  2. §
(2)bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni a Kúriától. A következetes bírói gyakorlat szerint, ha a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélettel megállapított tényállást sérelmezi, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének csakis akkor van helye, ha a tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat - azok egybevetése során - nem a maguk összességében értékelte, és ennél fogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagy lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. Nem állapítható meg jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A felülvizsgálati eljárás keretében ugyanis nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére, és a bizonyítékok felülmérlegelésére. Az ügy iratainak áttekintése alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálattal támadott jogerős ítéletben megállapított tényállás nem iratellenes, az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat okszerűen mérlegelte, az azokból levont következtetés logikus, ellentmondás mentes. A jogerős ítélet úgy a megállapított tényállás mint a felhívott jogszabályok értelmezése és alkalmazása tekintetében jogszerű, ezért alappal nem támadható. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(5)bekezdésére tekintettel hatályában fenntartotta. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be, ezért a Kúriának a perköltség kérdésében nem kellett döntenie. A felperes pervesztességére tekintettel köteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § és 50. §
(1)bekezdése alapján 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.