A határozat elvi tartalma: Kellő szakértelem hiányában, orvosi dokumentációk alapján - igazságügyi szakértői szakvélemény beszerzése nélkül - a bíróság az egészségkárosodási mértéket nem állapíthatja meg. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.099/2015/8.szám A Kúria a Lőrincné dr. Boszkovics Teréz pártfogó ügyvéd, által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Megyei Kormányhivatal alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által
- szeptember
- napján hozott 5.M.188/2014/
- számú jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi 5.M.188/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját és felülvizsgálatban felmerült illetéket a magyar állam viseli. I n d o k o l á s a Az alperes a
- december
- napján kelt 13-09003/2002/0065 számú határozatával megállapította, hogy az ügyfél ellátását a korábban megállapított és folyósított összegben folyósítja tovább. A másodfokú hatóság
- április
- napján kelt ONYF-055/2266/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A társadalombiztosítási szervek a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
- évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) végrehajtására kiadott 217/
- (XII.1.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R)
- §
(3)bekezdése, és az Ebtv. 58. §
(1)bekezdése rendelkezéseire alapították határozatukat. A társadalombiztosítási szervek határozatainak felülvizsgálatát kérte a felperes kereseti kérelmében állítva, hogy a határozatok jogsértőek, ezért azok hatályon kívül helyezésének és alperes új eljárásra utasításának van helye annak megállapításával, hogy magasabb járadéki fokozatba tartozik az üzemi baleseteiből eredően. Sérelmezte a felperes, hogy a társadalombiztosítási szervek határozatuk meghozatala során nem ismerték el üzemi balesetnek az 1999-es évben elszenvedett második, és a 2003-ban elszenvedett újabb (harmadik) balesetét. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte a határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartva. Az alperes kiemelte, hogy az üzemi baleset elismerése nem az alperes hatáskörébe tartozik. A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította. A bíróság idézte az Ebtv. 58. §
(1)bekezdését, 60. §
(1)bekezdését, és 64. §
(8)bekezdését. Az ítéleti érvelés szerint a felperes ellátását az alperes nem szüntette meg - ellentétben a felperes által előadottakkal - hanem változatlan összegben való továbbfolyósítását rendelte el (
- baleseti fokozatára tekintettel). A bíróság hivatkozott arra, hogy a felperest terhelte a bizonyítási kötelezettség az egészségkárosodás mértéke (magasabb fokozat) tekintetében. A bíróság tájékoztatása ellenére a felperes tiltakozott a szakértői bizonyítás lefolytatása ellen. A bíróság rögzítette, hogy megfelelő szakértelem hiányában a felperes egészségkárosodását nem tudta megállapítani, ezért az alperes által feltárt tényállást irányadónak tekintve, a társadalombiztosítási szervek határozatát jogszerűnek értékelte. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését, és a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését kérte a Pp.
- §
(2)bekezdése megsértését állítva. Előadta a felperes, hogy mind a közigazgatási eljárás, mind a peres eljárás során kérte a
- január
- napján elszenvedett balesete üzemi balesetként való elismerését. A felperes nem vitatta, hogy ellenezte az igazságügyi orvosszakértői vizsgálatát. A felperes érvelése szerint a bíróság elmulasztotta tájékoztatási kötelezettségét, nem oktatta ki, „hogy kérheti a korábbi szakvélemények, kórházi és orvosi leletek felülvizsgálatát". A felperes sérelmezte, hogy a bíróság arra hivatkozva, hogy bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, további vizsgálódás nélkül utasította el a keresetét. Alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos az alábbiak szerint. A Kúriának a felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint azt kellett vizsgálnia, hogy a munkaügyi bíróság az eljárásjogi és anyagi jogi szabályokat betartva hozta-e meg döntését és mindezt abban a körben vizsgálta, amelyben a felülvizsgálati kérelem sérelmezte a munkaügyi bíróság ítéletét. A felperes magasabb fokozatú baleseti ellátás megállapítása iránt nyújtotta be kereseti kérelmét. A Pp. 7. §
(2)bekezdése értelmében az
(1)bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a bíróság köteles a feleket - ha nincs jogi képviselője - perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről (…) szükséges tájékoztatással ellátni. A peradatok szerint a bíróság tájékoztatta a személyesen eljáró felperest az őt terhelő bizonyítási kötelezettségről, azaz arról, hogy a magasabb fokozatú ellátáshoz szükséges egészségkárosodási mérték megállapítása olyan különleges szakértelmet igényel, amellyel a bíróság nem rendelkezik, ezért szakértő kirendelését kérheti. Tájékoztatta a felperest arról is, hogy a bíróság csak a rendelkezésre álló adatok alapján tud dönteni, amennyiben a felperes a szakértő kirendelését nem kéri. A felperes - nem vitatottan - a bíróság tájékoztatása ellenére kijelentette: nem kéri szakértő kirendelését, hanem kérte a szükséges orvosi papírok beszerzését, azzal, hogy „az iratokból egyértelműen megállapítható, hogy milyen súlyos a jobb bokám állapota és a mozgáskorlátozottságom, mert erre vonatkozóan információt bárhonnan, akár az internetről is beszerezhet a bíróság". A felperes kifejezetten tiltakozott a szakértő kirendelése ellen. A Pp. 177. §
(1)bekezdése szerint, ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. A munkaügyi bíróság helytállóan állapította meg, hogy kellő szakértelem hiányában, orvosi dokumentációk alapján az egészségkárosodás mértékét nem állapíthatja meg. A felperes alaptalanul hivatkozott a tájékoztatási kötelezettség bíróság általi elmulasztására, ezért a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben felhívott jogszabályt, ezért azt - a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával - hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban nem merült fel költsége, ezért a Kúria e tárgyban a Pp. 78. §
(2)bekezdése alapján mellőzte a határozat hozatalt. A Kúria a pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjáról a
- évi LXXX. törvény 11/A. §-a, a felülvizsgálati eljárás illetékéről a Tny.
- §-a alapján határozott. Budapest,
- június
- Dr. Zanathy János sk. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin sk. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin sk.bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő