Mfv.10649/2014/12 – Kúria

(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.649/2014/12.szám A Kúria a dr. Simonfalvi Éva pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a osztályvezető jogtanácsos által képviselt Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 18.M.338/

1. szám alatt indított - mely perbe az alperes pernyertessége érdekében a Alperesi beavatkozó beavatkozott - és a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
2. június 5-én kelt 18.M.338/2013/
3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.M.338/2013/
4. számú ítéletét és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
5. december
6. napján kelt 55-10699/2012/
7. számú másodfokú határozatát - az alperes
8. május
9. napján kelt 12-08028/2007/
10. számú elsőfokú határozatára is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárás lefolytatására utasítja. A pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját az alperes viseli. A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. I n d o k o l á s Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Jogorvoslati Főosztálya, mint másodfokú hatóság az alperes elsőfokú határozatát helybenhagyta, megállapítva, hogy a felperes össz-szervezeti egészségkárosodásának mértéke 53%, így a rokkantsági járadékról szóló 83/1987.(XII.27.) MT rendelet (a továbbiakban: MT rendelet)
11. §

(1)bekezdése és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló

1. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)
2. §-a alapján rokkantsági járadékra nem jogosult. A felperes kereseti kérelmében vitatta egészségkárosodásának mértékét, álláspontja szerint állapota nem javult, sőt rosszabbodott, ezért kérte az alperesi határozatok megváltoztatását és annak megállapítását, hogy rokkantsági járadékra továbbra is jogosult. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítéleti érvelés szerint az aggálytalan szakvéleménye az Egészségügyi Tudományos Tanács Egészségügyi Terület Működő Igazságügyi Szakértői Testületnek (a továbbiakban: ETT ETM ISZT) a felperes össz-szervezeti egészségkárosodásának mértékét 80%-osnak értékelte
3. április
4. napjától, amely mérték a felperes
5. életévének betöltését követő időponttól volt megállapítható, így az MT rendelet
6. §

(1)bekezdésében írt feltétel nem teljesülése miatt a felperes rokkantsági járadékra nem jogosult. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, elsődlegesen az ítélet és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelező, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a bíróság új eljárás lefolytatására kötelező határozat hozatalát kérve. A felperes hivatkozott arra, hogy 2007 óta folyamatosan 80% feletti az egészségkárosodásának mértéke (2007-ben 100%, 2009-ben 86%). A felperes érvelése szerint a bíróság nem a megfelelő kérdést tette fel az ETT ETM ISZT számára, mivel nem az volt a kérdés, hogy mikor keletkezett az össz-szervezeti egészségkárosodás, hanem hogy továbbra is eléri-e a 80%-os mértéket. Az ETT ETM ISZT véleményének helyes értelmezése szerint a 80%-os mérték folyamatosan fennállt. A felperes előadta, hogy a bíróság nem teljes körűen vizsgálta a közigazgatási eljárást, a jogszabályokat tévesen értelmezte, melyből téves következtetést vont le, így megalapozatlan határozatot hozott. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem megalapozott az alábbiak szerint. Az MT rendelet 1. §

(1)bekezdése értelmében aki a

1. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80%-os, vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult. Peradat, hogy a felperes részére az alperes
2. január
3. napjától rokkantsági járadékot állapított meg, mivel az orvosszakértői szerv a
4. augusztus
5. napján megtartott vizsgálata alapján a felperes munkaképesség-csökkenését 100%-os mértékűnek értékelte (a felperes ekkor 22 éves volt).
6. szeptember
7. napján történt vizsgálatot követően az orvosszakértői szerv 86%-os mértékűnek értékelte a felperes állapotát. A
8. április
9. napján tartott elsőfokú orvosi bizottság vizsgálata 51%-os mértékűnek, míg a
10. október
11. napján tartott másodfokú orvosi bizottsági vizsgálat 53%-os mértékűnek véleményezte a felperes egészségkárosodását. A peres eljárásban kirendelt igazságügyi orvosszakértői szakvélemény a felperes össz-szervezeti egészségkárosodásának mértékét 76%-osnak értékelte azzal, hogy ezen állapot
12. április 21 óta folyamatosan véleményezhető. A Pp.
13. §

(3)bekezdésére figyelemmel kirendelt ETT ETM ISZT szakvéleményében megállapította, hogy a felperes megbetegedései a kombinációs táblázat alapján 80%-os össz-szervezeti egészségkárosodást alapoznak meg. A 80%-os össz-szervezeti egészségkárosodás az elsőfokú szakértői bizottság vizsgálati időpontjától,

1. április
2. napjától kezdődően folyamatosan megállapítható. A felperes felülvizsgálata nem szükséges. Az alperes a felperes rokkantsági járadékának megszüntetését kimondó határozatait az MT rendelet
3. §

(1)bekezdése és a Tny.

1. §-a rendelkezéseire alapította. Az MT rendelet
2. §

(1)bekezdése a rokkantsági járadékra jogosultság feltételeként határozza meg, hogy a 80%-os, vagy azt meghaladó egészségkárosodási mértéknek a

1. életév betöltése előtt fenn kell állnia. A felperes egészségkárosodása
2. augusztus 8 óta (orvosi bizottsági vélemények szerint) eléri vagy meghaladja a 80%-os mértéket, és az ETT ETM ISZT véleménye szerint az elsőfokú orvosi bizottság vizsgálatának időpontjában is fennállt a 80%-os mérték. Az alperes sem hivatkozott arra az eljárás során, hogy a felperes egészségkárosodása
3. április
4. napját megelőzően a
5. szeptember 9-i megállapítással ellentétben, ne érte volna el a 80%os mértéket és az alperes az ETT ETM ISZT szakvélemény megállapításait sem vitatta. A becsatolt orvosi bizottsági szakvélemények dátumainak egybevetéséből az állapítható meg, hogy a felperes egészségkárosodása
6. augusztus
7. napjától folyamatosan elérte vagy meghaladta a 80%-os mértéket, azaz a felperes egészségkárosodása az MT rendelet
8. §

(1)bekezdésében írt feltételeknek megfelelt. A fentiekre figyelemmel a Kúria a munkaügyi bíróság ítéletét, valamint a másodfokú közigazgatási határozatot az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra utasította a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját a

1. évi LXXX. törvény 11/A. §-a alapján az alperes viseli a felperes teljes pernyertességére tekintettel. A felülvizsgálati eljárási magyar állam viseli. illetéket a Tny.
2. §-a alapján a Budapest,
3. február
4. Dr. Zanathy János sk. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin sk. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin sk.bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő