A határozat elvi tartalma: I. Amennyiben a Be. XXV. Fejezete szerint folytatott eljárás során hozott elsőfokú ítélet kihirdetését követően a terhelt tartózkodási helye ismertté válik, a másodfokú bíróság nem folytathatja az eljárást e külön eljárás szabályai szerint, a terhelt hirdetményi idézése nem szabályszerű. II. Amennyiben a cselekmény büntethetősége elévült, a hatályon kívül helyezés mellett nem utasítható az eljárt bíróság új eljárásra, hanem meg kell szüntetni az eljárást. KÚRIA Bfv.III.68/2015/9.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő május hó
- napján tartott v é g z é s t: A hamis vád bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Székesfehérvári Városi Bíróság 9.B.875/2009/
- számú ítéletét, valamint a Fejér Megyei Bíróság 1.Bf.3/2010/
- számú végzését hatályon kívül helyezi, és a terhelttel szemben az ellene 2 rendbeli hamis vád bűntette [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés a) pont és
(2)bekezdés] miatt a büntetőeljárást megszünteti. A felmerült 20.670 (húszezer-hatszázhetven) költséget az állam viseli. forint bűnügyi Elrendeli a terhelt által esetlegesen megfizetett bűnügyi költségnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését a terhelt részére. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Székesfehérvári Városi Bíróság a 2009. november 10-én kelt 9.B.875/2009/13. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli hamis vád bűntettében [1978. évi IV. törvény - a továbbiakban korábbi Btk. - 233. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés], és ezért halmazati büntetésül 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Védői fellebbezés alapján eljárva a Fejér Megyei Bíróság a
- március 4-én kihirdetett 1.Bf.3/2010/
- számú végzésével az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Ennek folytán emelkedett. az elsőfokú ítélet ugyanazon a napon jogerőre A pertörténetből a következő adatokat szükséges kiemelni: Az ügyben a Székesfehérvári Városi Bíróság az ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel szemben ügyészi indítványra, a terhelt távollétében, a Be. XXV. Fejezetének szabályai szerint folytatta le az elsőfokú eljárást. Ügydöntő határozatát
- november 10-én hozta meg és hirdette ki, az azonban a védő fellebbezése folytán nem emelkedett jogerőre. A B-i Rendőrkapitányság
- december 7-én értesítette a bíróságot, hogy az ügyben kibocsátott elfogatóparancs alapján a terheltet elfogták, egyben közölte a terhelt tényleges tartózkodási helyét is. Ennek nyomán az elsőfokú bíróság intézkedett az elsőfokú ítéletnek a terhelt részére való kézbesítése, a terhelt jogorvoslati nyilatkozatának beszerzése és az elfogatóparancs visszavonása iránt, majd
- december
- napján rendelkezett az iratoknak - a megyei főügyészség útján a másodfokú bírósághoz való felterjesztéséről. A másodfokú bíróság eljáró tanácsának elnöke
- január 27-én az ügyben a fellebbezés elbírálására nyilvános ülést tűzött ki
- március
- napjára. Erre - bár elfogatóparancsot nem bocsátott ki a terheltet kizárólag hirdetményi úton rendelte idézni, melyre az utasításnak megfelelően került sor. A
- március
- napjára kitűzött nyilvános ülésen a tanács elnöke megállapította, hogy a terhelt szabályszerű hirdetményi idézés ellenére nem jelent meg, a nyilvános ülés megtartásának törvényi akadálya nincs. Ennek megfelelően a másodfokú bíróság a nyilvános megtartotta, és azon ügydöntő határozatot hozott. ülést A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt a Be.
- §
(1)bekezdés c) pontjában írt okból terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Ennek indokai szerint az eljárt bíróság a Be. 373. §
(1)bekezdés I. pontjának
- c)alpontjában, valamint a III. pont
- a)és
- b)alpontjában írt eljárási szabályokat megsértette, mert törvényes vád hiányában járt el, indokolási kötelezettségének nem tett eleget és ítéletének rendelkező része teljes mértékben ellentétes az indokolással. Sérelmezte továbbá, hogy sem a tárgyalásokon, sem az ítélet kihirdetésekor nem volt jelen, az ítéletet távollétében hozta meg a bíróság. A Legfőbb Ügyészség a BF.375/2015/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben alaposnak tartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Be. XXV. Fejezetében írt külön eljárást törvényesen alkalmazta, és maradéktalanul betartotta annak szabályait. Az elsőfokú ítélet kihirdetését követően azonban - még az iratoknak a másodfokú bíróságra történő felterjesztése előtt - a terhelt tartózkodási helye ismertté vált. A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy ezt követően már nem járhatott volna el a Be. XXV. Fejezetében írt külön eljárás szabályai szerint, hanem a büntetőeljárás általános szabályait kellett volna szem előtt tartania. A Be. 361. §
(3)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a vádlottat a nyilvános ülésre idézi. A Be. 362. §
(3)bekezdése értelmében a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, s ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható. Az ismert tartózkodási helyű terheltet a Be. 70. §
(1)bekezdés b) pontja alapján posta útján kell idézni, a Be. 70. §
(5)bekezdése csak az ismeretlen tartózkodási helyű terhelt részére teszi lehetővé a hirdetményi kézbesítést. A fentieket összevetve megállapítható, hogy jelen esetben a terhelt idézése a másodfokú bíróság nyilvános ülésére nem volt szabályszerű, a nem szabályszerűen idézett terhelt távollétében pedig a nyilvános ülés sem lett volna megtartható. Ezért a másodfokú bíróság határozatát olyan személy távollétében hozta meg, akinek a jelenléte a törvény alapján kötelező volt. Ez pedig a Be. 373. §
(1)eljárási szabálysértés. bekezdés II. pont d) alpontjában írt Ezért a Legfőbb Ügyészség a jogerős másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárás folytatására való utasítását indítványozta. A védő az ügyészi átiratra tett írásbeli észrevételében a határozat jogszerű felülbírálatát kérte. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §
(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos. Az elsőfokú bíróság az ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel szemben a Be. XXV. Fejezetében foglalt külön eljárást annak szabályainak maradéktalan betartásával, indokoltan folytatta le. Így a Be. 43. §
(5)bekezdésében írt kötelezettségét nem teljesítő, tartózkodási helyének megváltozását be nem jelentő terhelt az elsőfokú eljárásnak a távollétében való lefolytatását nem sérelmezheti, arra felülvizsgálatot nem alapíthat (BH 2010.36.). Ugyanakkor a másodfokú bíróság azt nem észlelte, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetését követően a terhelt idézhető címe ismertté vált. Ez pedig a Be. 531. §
(5)bekezdés első fordulatában írtakon keresztül a büntetőeljárás általános szabályai szerinti eljárásra való áttérés kötelezettségét vonta volna maga után. A Legfőbb Ügyészség helyesen hivatkozott arra, hogy a Be. 361. §
(3)bekezdése szerint a terheltet a nyilvános ülésre idézni kell, és a nyilvános ülés a Be. 362. §
(3)bekezdése értelmében csak a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében tartható meg. Az ismert tartózkodási helyű terhelt részére pedig a Be. 70. §
(5)bekezdésében foglalt hirdetményi idézés nem szabályszerű. Ezért a másodfokú bíróság nem a szabályszerűen idézett terhelt távollétében tartotta meg a nyilvános ülést és hozta meg ügydöntő határozatát, hanem olyan személy távollétében, akinek a jelenléte a nyilvános ülésen kötelező lett volna. Eljárási szabálysértést követett el a másodfokú bíróság egyébként akkor is, amikor a Be. 531. §
(5)bekezdés első mondata szerint a fellebbezést nem tárgyaláson bírálta el; ez ugyanis akkor is kötelezettsége lett volna, ha a terhelt tartózkodási helyének ismertté válására nem az ügyviteli értelemben vett másodfokú eljárás során, de az elsőfokú eljárás befejezése után kerül sor. Itt pedig már nem csupán a terhelt szabályszerű idézése, hanem - a kihallgatási kötelezettségénél fogva - a tényleges jelenléte is az eljárási cselekmény megtarthatóságának feltétele lett volna. A fentiekből következően az eljárt másodfokú bíróság a terhelttel szemben a Be. 373. §
(1)bekezdés II. d) alpontjában írt eljárási szabálysértést valósította meg. Ez pedig a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti törvényes felülvizsgálati ok, ami kötelezően jelen esetben a másodfokú - ítélet hatályon kívül helyezését, és az eljárt bíróság új eljárás folytatásra való kötelezését vonja maga után. Jelen esetben azonban a Kúria - az szabálysértéssel meghozott másodfokú helyezésén túl - nem rendelkezhetett eljárásra utasítása felől. ún. „abszolút" eljárási ítélet hatályon kívül a másodfokú bíróság új A büntetőeljárás egészére, így a felülvizsgálati eljárásra is irányadó ugyanis a Be. 6. §
(3)bekezdés c) pontja, mely szerint büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha - a törvényben meghatározott kivételekkel - büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll fenn. A korábbi Btk. 33. §
(1)bekezdés b) pontja szerint az életfogytig tartó szabadságvesztéssel nem büntethető bűncselekmény büntethetősége a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de - ha e törvény másképp nem rendelkezik - legalább három év elteltével megszűnik. A terhelt terhére rótt minősített hamis vád bűntette [korábbi Btk. 233. §
(1)bekezdés a) pont és
(2)bekezdés] büntetési tételének felső határa öt évig terjedő szabadságvesztés. Az ügyben a másodfokú bíróság érdemi határozatát 2010. március 4. napján hozta meg. A korábbi Btk. 35. §
(1)bekezdése szerint az elévülést a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye szakítja félbe. Ilyen cselekmény a jogerős határozat meghozatala óta, az azt követő öt éven belül nem történt. A terhelt és az ügyész az eljárás jelen szakaszában már egyaránt ügyféli pozícióban vannak, így cselekményeik eleve nem alkalmasak az elévülés megszakítására (3/
- BJE). A bíróság pedig első ízben
- április 2-án - azaz már elévülési időn túl - rendelkezett az indítvány tanácsülésre történő kitűzéséről, ámbátor - mivel kifejezetten a terhelt javára történik - ez sem tekinthető az elkövető ellen foganatosított eljárási cselekménynek. A büntetőeljárás tehát a továbbiakban elévülés okán - nem folytatható. A teljesség érdekében megjegyzi a Kúria, hogy a törvényes vád hiányára, az indokolási kötelezettség elmulasztására, valamint az ítélet rendelkező része és az indokolása közötti teljes ellentétre alapított felülvizsgálati indítvány - az azt megalapozó tények és adatok megjelölésének hiányában törvényben kizárt (EBH 2007.1596.). A megelőzően kifejtettekre tekintettel azonban a Kúria a megtámadott első- és másodfokú határozatokat a Be.
- §
(2)bekezdése szerint hatályon kívül helyezte, és a terhelttel szemben 2 rendbeli hamis vád bűntette miatt a büntetőeljárást - a Be. 345. §-ára, a Be. 385. §-ára és a Be. 419. §-ának
(1)bekezdésére utalással - a Be. 6. §
(3)bekezdés c) pontjára figyelemmel, a Be. 332. §
(1)bekezdés a) pont második fordulata szerint megszüntette. A Be. 339. §
(1)bekezdése alapján akként rendelkezett, hogy a jogerős ítéletben a terhelt terhére rótt bűnügyi költséget az állam viseli. A felülvizsgálati eljárásban hozott határozat - a jogerős ítéletben foglaltakkal szemben - nem tartalmaz a terheltet bűnügyi költség megfizetésére kötelező rendelkezést. Ezért a Kúria a Be. 585. §
(1)és
(3)bekezdése szerint elrendelte a terhelt részére e jogcímen esetlegesen befizetett (vagy végrehajtott) összeg törvényes kamatával együtt való visszatérítését. A fellebbezés és felülvizsgálat kizártságára vonatkozó figyelmeztetés alapja a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, illetve a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja. Budapest,
- május
- Dr. Belegi József s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Székely Ákos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok BÉ