Mfv.10670/2014/4 – Kúria

(2),

1. XXXIII. Tv.
2. § Mfv.II.10.670/2014/4.szám A Kúria a Vass és Vass Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Vass Gergely ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Mohácsi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Mohácsi Ferenc ügyvéd) által képviselt alperes ellen közalkalmazotti jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása és egyéb anyagi követelések iránt a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 2.M.446/
3. szám alatt megindított és másodfokon a Debreceni Törvényszék 2.Mf.20.737/2014/
4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Debreceni Törvényszék 2.Mf.20.737/2014/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint + 2700 (kétezer-hétszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes okleveles faipari mérnöki szakképzettséggel egyenértékű egyetemi végzettséggel rendelkezett, pedagógus végzettséget azonban nem szerzett.
6. augusztus 1-jétől állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperes jogelődjével, a ... Szakképző Intézettel tanár munkakörben, és különböző faipari szaktantárgyakat és modulokat oktatott elméleti szinten. D. Város Polgármesteri Hivatala Oktatási Osztálya
7. október 12én kelt levelében megállapította, hogy a felperes pedagógus végzettséggel nem rendelkezik, végzettsége nem felel meg a hatályos jogszabályoknak. Erre figyelemmel a felperes
8. október 16-án vállalta, hogy a munkaköre betöltéséhez szükséges pedagógus végzettséget megszerzi, ezért az alperesi jogelőd előkészítette a felperes kinevezése határozott időre történő módosítását tartalmazó okiratot. Ezt követően a felperes a kinevezés módosításához nem járult hozzá, és a pedagógus végzettség megszerzésére irányuló szakirányú tanulmány megkezdetését sem vállalta. Mindezek ellenére a 2012-/2013-as tanévben a felperes továbbra is alperes jogelődjénél, illetve
9. január 1-jétől az alperesnél dolgozott, majd a munkáltató a
10. június 28-án kelt intézkedésével tájékoztatta arról, hogy közalkalmazotti jogviszonya
11. június 30-ával megszűnik. Az okirat indokolása szerint közalkalmazotti kinevezése a munka törvénykönyvéről szóló
12. évi I. törvény (Mt.)
13. §

(1)bekezdése, valamint a

1. évi CXC. törvény (Nkt.) 98-
2. §-aiba, a 138/1992.(X.8.) Kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekbe, továbbá a
3. évi CLXXXVIII. törvény
4. §

(4)bekezdésébe ütközik. A felperes nem vállalta a képzési feltételek megszerzése érdekében szakirányú tanulmányainak megkezdését legkésőbb a 2013/2014-es tanévtől, és az ehhez szükséges idő leteltét követő tanév megkezdéséig a határozott idejű kinevezéssel történő foglalkoztatását nem fogadta el, ezért jogviszonya az Mt. 29.§

(1)bekezdése és a Kjt. 25. §

(1)bekezdés d) pontja alapján szűnik meg. A felperes keresetében a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésének jogellenességére hivatkozva kártérítés, valamint négy havi távolléti díjának megfelelő összegű végkielégítés és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest figyelemmel arra, hogy a munkaköre ellátásához szükséges iskolai végzettséggel rendelkezik, tanulmányai során el kellett sajátítania a tantárgy oktatásának módszertanát is. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a jogszabályoknak megfelelt a döntése. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.446/2013/

1. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy a felperes pedagógusi végzettséggel nem rendelkezett, és esetében a szakképzettség megszerzése alóli mentesülési lehetőséget adó rendelkezés alkalmazására sem volt lehetőség. A felperesnek nemcsak a közalkalmazotti jogviszonya határozott idejűre történő módosításához kellett volna hozzájárulnia, hanem a pedagógus végzettség megszerzésére irányuló tanulmányok megkezdését is vállalnia kellett volna, azt azonban ő elutasította. A közalkalmazottak jogállásáról szóló
2. évi XXXIII. törvény (Kjt.)
3. §

(3)bekezdése, illetve 3. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Mt. 27. §

(1)és

(3)bekezdése szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonya érvénytelen volt, amelyet a felek nem tudtak elhárítani, így a munkáltatónak a jogviszony megszüntetéséről kellett rendelkeznie. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a közalkalmazotti jogviszony jogellenes felperes igényét a megszüntetésével összefüggésben terjesztette elő, mivel azonban a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése nem volt jogellenes, így anyagi juttatás sem illethette meg. A felperes fellebbezése folytán eljárt Debreceni Törvényszék 2.Mf.20.737/2014/

1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte az alperest 621.600 forint végkielégítés megfizetésére, továbbá a felperes által az alperesnek megfizetendő elsőfokú eljárással felmerült perköltség összegét 50.800 forintra szállította le. A törvényszék indokolásában kifejtette, hogy a felperes a megváltozott jogszabályi feltételeknek nem felelt meg, nem vállalta a szakirányú végzettség megszerzését. A képesítési feltételek meglétének hiánya az érvénytelenség jogkövetkezményét vonta maga után, így a munkáltató köteles volt a jogviszonyt felszámolni. Kifejtette, hogy a munkáltató a ... Kormányhivatal Oktatási Főosztálya IX-... számú végzéséből már tudomást szerzett arról, hogy a felperes alkalmazása nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, ennek ellenére a következő tanévben is tovább foglalkoztatta eredeti munkakörében. Az alperest nem mentesíti a fizetési kötelezettség alól az a körülmény, hogy a felperes a megfelelő képesítést nem kívánta megszerezni. Az érvénytelen, jogszabályba ütköző jogviszony fenntartása az alperes terhére esett, ennek megfelelően a felperest megilletik az érvénytelenség jogkövetkezményeként az Mt.
2. §

(2)bekezdésében meghatározott juttatások. Kifejtette, hogy bár a felperes közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 25. §

(1)bekezdés d) pontjára hivatkozással szűnt meg, ezalatt azonban az Mt.

1. §-a alapján való megszüntetést kellett érteni. Ez esetben a jogkövetkezmény alkalmazása a megszüntetés módjához kapcsolódott. A felperes végkielégítés iránti követelése így megfelelt az Mt.
2. §

(2)bekezdésében foglaltaknak, a jogszabályhivatkozás téves megjelölése pedig nem eredményezhette a kereset elutasítását, és nem képezhette a döntés korlátját. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Álláspontja szerint a jogerős határozat sérti a Pp. 215. §-át, valamint az Mt. 29. §

(1)és

(2)bekezdését. Előadta, hogy a felperes mind keresetében, mind fellebbezésében elsődlegesen az Mt.

1. §-a alapján kérte az alperes marasztalását, másodlagosan terjesztette elő fellebbezésében újabb kereseti kérelmét is, melyben az Mt.
2. §

(1)bekezdése alapján kérte a marasztalását. Hivatkozása szerint az érdemi döntés nem terjeszkedhet túl a kereseti kérelmen, amiben igényét a felperes csupán az Mt.

1. §-ára alapította, így a törvényszék határozata a Pp.
2. §-ába ütközik. Érdemben sem találta megalapozottnak a másodfokú határozatot figyelemmel arra, hogy az érvénytelenség nem a munkáltató oldalán felmerült okból következett be, hanem jogszabályváltozás következtében. A felek a felperes magatartására visszavezethetően nem tudták elhárítani az érvénytelenségi okot, mivel nem vállalkozott a képesítés megszerzésére, és nem járult hozzá a kinevezése határozott időre történő meghosszabbításához. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel érintett részét hatályában tartsa fenn, mivel az megfelel a jogszabályoknak, és marasztalja az alperest a felülvizsgálati eljárás költségében. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
3. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati kérelem nem vitatta a másodfokú bíróság azon megállapítását, hogy a felperes a munkáltató intézkedésekor nem rendelkezett az általa betöltött munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséggel, és nem vállalta a szakirányú képzettség megszerzését a 2013/2014-es tanévtől, és ezen időtartamra a határozott idejű foglalkoztatásához sem járult hozzá. Erre figyelemmel az alperes a Kjt. 25. §

(1)bekezdés d) pontjára hivatkozva - figyelemmel az Mt. 29. §

(1)bekezdésében foglaltakra is - megállapította, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya 2013. június 30-ával szűnik meg. Ez esetben az Mt. 29. §

(2)bekezdése értelmében a munkáltatói felmondás esetén járó juttatásokat tartozik megfizetni a munkáltató a közalkalmazottnak, ha a kinevezés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen, és az érvénytelenség okát nem lehet orvosolni. Kellő alap nélkül állította az alperes azt, hogy a kinevezés a közalkalmazott oldalán felmerült okból vált érvénytelenné. A munkáltató már 2012-ben tudomást szerzett arról, hogy a felperes alkalmazása nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, ennek ellenére a következő tanévben tovább foglalkoztatta őt. Ezen jogszabályba ütköző jogviszony fenntartása a munkáltató terhére esik, így az ennek felszámolásával kapcsolatos juttatásokat köteles megfizetni. Ugyancsak kellő alap nélkül állította az alperes felülvizsgálati kérelmében azt, hogy a másodfokú bíróság túlterjeszkedett a felperes kereseti kérelmén. A közalkalmazott a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítása mellett végkielégítés fizetésére is kérte kötelezni az alperest, s jogkövetkezményként a másodfokú bíróság annak megfizetéséről rendelkezett. A felperes igényét tartalmában az Mt. 29. §

(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően jelölte meg, és követelése jogszabályi hivatkozásának téves megjelölése nem eredményezhette a kereset elutasítását. Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes alperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles viselni a felperes felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét. Az alperest megillető teljes személyes illetékmentességre tekintettel a felülvizsgálati eljárási illetéket az 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. április
3. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő