Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.143/2014/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Zuber Róbert Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Zubert Róbert ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Bodolai László ügyvéd (fél címe) által képviselt alperes neve. (....) alperes ellen személyhez fűződő jogsértés megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- március
- napján kelt, 65.P..../2013/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Köteles a felperes 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az államnak külön felhívásra megfizetni. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírneve védelméhez fűződő jogát azzal, hogy
- ...-án "F..." című cikkében valótlanul állította a felperesről (felperes neveról), hogy a terhére rótt vámcsalási eljárásban bilincselésére sor került volna, továbbá azzal, hogy nem említette, hogy a terhére rótt vámcsalással kapcsolatos eljárásban felmentették abban a hamis színben tüntette fel, mint akit el is marasztaltak. Kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 8 napon belül, mindaddig míg a cikk az interneten olvasható írását a fenti megállapításokkal egészítse ki és a a jövőben így legyen olvasható, azaz közölje, hogy a vámcsalás vádja alól felmentették és a büntető eljárás során sem előzetes letartóztatását nem rendelték el, sem bilincselésére nem került sor a felperesnek. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperest és az alperest azonosan 18.000 - 18.000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte felhívásra, egyéb költségeikről pedig akként rendelkezett, hogy azokat a felek maguk viselik. Az ítélet tényállásában előzményként ismertette, hogy a felperes 1998 előtt az U... szakosztály elnöke volt és a F... K... P... egykori vezetője, T... J... mellett politizált is. A gazdasági életben biztonságtechnikai vállalkozását üzemeltetve vett részt - miután a futballklubbal már nem volt kapcsolata - és ez a vállalkozás kapcsolatban állt a P...kal, mert az társ volt a felperes cégében. Rögzítette továbbá, hogy a felperes gyanúsított, majd vádlott volt a L...Kft.-vel összefüggésben felmerült százmillió forintos vámcsalási ügyben, amely büntető eljárásban a felmentésére került sor a 2000-es évek elején. Az alperes
- ...-án az i....hu portálon "F..." címmel jelentetett meg írást, amely a mai napig olvasható. A cikk a tőkebefektetési csalással gyanúsított K... Z... előzetes letartóztatásba helyezése apropóján íródott, és több olyan üzletemberrel foglalkozik, aki bíróság elé került és korábban a magyar futballban vállalt aktív szerepelt. A cikk bevezetőjében közli a szerző, hogy többeket felmentettek, de volt olyan is, néven nevezve a szegedi N... K...t, aki három és fél év börtönt kapott. Ilyen bevezető után a felperessel kezdődik az üzletemberek bemutatása. A felperesről azt közli a cikk, hogy a kilencvenes évek közepén tűnt fel az Ú... labdarúgó-szakosztályának elnökségében. T... J... egyik legközelebbi tanácsadójaként ismert üzletemberként is bemutatja a szerző és említi a L... Kft-vel több százmilliós vámcsalásba keveredett személyként is. Azt is közli, hogy 1997-től két P... közeli és egy biztonságtechnikai vállalkozást is működtetett, de ekkor már nem választották be a lila-fehérek vezetésébe. A következő üzletembert, S... S...t bemutató részt N... és S... Ú... alcím alatt úgy vezeti be a szerző, hogy 1998-ban a már N... nélkül működő újpesti szakosztályvezetés fedezet nélküli szerződéseket kötött a játékosok prémiumáról, amivel csaknem csődbe juttatta az eddigi utolsó bajnoki címét szerző együttest. Ezt követően beszámol a cikk további személyekről is. A felperes keresetében a jó hírnév védelméhez fűződő joga megsértésének a megállapítását, és a jogsértés abbahagyására kötelezést kérte azzal, hogy az alperes a sértő részeket törölje a cikkből, lényegében a rá vonatkozó részt teljes egészében és az őt követő fejezet bevezető mondatát és a személynevét kérte kihagyni a cikkből, kifogásolva a cikk címét is. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben helytadó döntése alapjául a Ptk.
- §
(1)bekezdését, a
- és
- §-ait, a Pp.
- §
(1)bekezdését, a 206. §
(1)bekezdését, a Legfelsőbb Bíróság PK
- és PK
- állásfoglalásait hívta fel. Elsődlegesen azt hangsúlyozta, hogy a cikk címe és tartalma azt célozza, hogy olyan futballmenedzsereket mutasson be, akik a magyar futballban aktív szerepet vállaltak és azzal összefüggésben vagy attól függetlenül üzletemberként a büntető igazságszolgáltatással kerültek kapcsolatba. Ilyen személyek között mutatja be a cikk a felperest is, de önmagában a cikkben történő szerepeltetése olyan szerkesztői döntés, ami nem bírálható felül. A felperesre vonatkozó valótlan vagy hamis színben feltüntető kijelentések kifogásolhatóak, de a szerkesztői tevékenység olyan mértékben nem érinthető, hogy a felperesre vonatozó teljes közlés - mivel abból nem minden valótlan és sértő - a szövegből törlésre kerüljön. A keresetből alaposnak tartotta azt a kifogást, hogy a felperest bilincsben lévő futballmenedzserként ábrázolják, mert erre nem került sor. Továbbá alaposnak tartotta azt a felperesi igényt is, hogy a cikkel kapcsolatban kerüljön közlésre, hogy a vámcsalási ügyben a felmentésére került sor. E valótlan, illetve a való tényeket hamis színben feltüntető részek tekintetében a jogsértést megállapította és elégtételadásként a való tények közlésére kötelezte az alperest. A többi kijelentéssel kapcsolatban azonban a keresetet elutasította. Nem találta sértőnek azt a közlést, hogy T... J...nek a legközelebbi tanácsadója lett volna a felperes. A felperes nem vitatta a kötődést, csak a kapcsolat nem megfelelő mélységű nyilvánosság elé tárását, amit azonban az elsőfokú bíróság lényegtelen körülménynek talált a felperes társadalmi megítélése szempontjából a PK
- állásfoglalásra utalva. A P...hoz kötődés említésében sem talált sértő jelleget, annak ellenére, hogy a magyar társadalomban nem egyértelműen pozitív a megítélése a P...hoz kötődésnek, mert a felperes nem vitatta a postabanki érdekeltség létét, ezért ez őt jellemző körülmény. A S... S...t ismertető rész tekintetében pedig a felperes személyének az említését csak egyfajta időhatározónak tekintette, a szöveg tartalmi elemzésével egyértelműnek tartotta, hogy az abban említett cselekmények a felperes személyével nem összefüggésbe hozhatóak. A felperes fellebbezett az ítélet ellen, annak részbeni megváltoztatását és a keresete szerinti döntés meghozatalát kérte. Azzal érvelt, hogy a cikk lényege, vagyis bilincsben lévő, büntető eljárásban elítélt futballmenedzserek rá nem érvényes, hiszen bilincsben nem volt, a büntető eljárásban pedig felmentették. Ezért semmi nem indokolja a cikkben történő szerepeltetését, azt a látszatot kelti, hogy a bűncselekménnyel érintett, negatív értékítélet által övezett személyek közé tartozik, főleg, hogy elsőként említi meg. Álláspontja továbbra is az volt, hogy a megfelelő jogvédelmet a kifogásolt részek teljes eltávolítása jelentené, mert az elsőfokú ítélettel a hátrányok nem szűnnek meg maradéktalanul. Ezért kérte megállapítani, hogy az alperes megsértette a becsületét és jóhírnevét, mert annak a valós ténynek a közlésével, hogy a L... Kft-vel többmilliós vámcsalásba keveredett, olyan hamis színben tüntette fel a cikk, hogy vámcsalás bűncselekményt követett el. Valótlanul állította továbbá, hogy T... J... egyik legközelebbi tanácsadója volt, mert csak ismerték egymás és egy pártban politizáltak. Annak a valós ténynek a közlésével, hogy 1997-től két P... közeli és egy biztonságtechnikai vállalkozást is működtetett, olyan hamis színben tüntette fel az írás, mintha ezen vállalkozásai tisztességtelen, erkölcstelen és törvénysértő módon működtek, vagy ilyen háttérrel rendelkeztek volna. Annak a valós ténynek a közlésével, hogy 1998-ban a már N... nélkül működő újpesti szakosztályvezetés fedezet nélküli szerződéseket kötött a játékosok prémiumáról, amellyel csaknem csődbe juttatta az eddigi utolsó bajnoki címét nyerő együttest olyan hamis színben tüntette fel, hogy kapcsolatba hozható törvénytelen üzelmekkel. A jogsértő részek eltávolítására kérte kötelezni az alperest. Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta helyes indokaira tekintettel. A másodfokú bíróság fellebbezés hiányában a felperesi keresetnek részben helyt adó ítéleti rendelkezést nem érintette, a felülbírált rendelkezés a felperes meghaladó keresetét elutasító döntés volt. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárta, abból a jogszabályoknak és a bírói gyakorlatnak megfelelő helyes döntést hozott, jogi okfejtését mindenben osztja a másodfokú bíróság. Az elbírálás szempontjából irányadó Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint, a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk. 78. §
(1)bekezdése szerint, a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A
(2)bekezdés úgy rendelkezik, hogy a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Eszerint a jóhírnév sérelmének megállapítására az olyan valótlan és a közfelfogás szerint sértő, a személy hátrányos megítélését kiváltó közlés alkalmas, amely valamely tényt határozottan vagy burkoltan állít. Az elsőfokú bíróság ennek megfelelően, továbbá a PK
- állásfoglalása szerint a sajtóközlemény egyes részeit, valamint azt a maga egészében és összefüggésében is vizsgálta és helytállóan fejtette ki, hogy a megállapítottan jogsértő közléseket meghaladóan az alperesi cikkben szereplő kijelentések nem valósítanak meg személyhez fűződő jogsértést. Egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélettel abban, hogy a felperes önmagában és általánosságban nem kifogásolhatja személyének olyan cikkben történő szerepeltetését, amely a magyar futballban szerepet vállaló, egyben a büntető igazságszolgáltatással kapcsolatba került üzletembereket mutat be, mert ennek a felperes megfelelt és a vele összefüggésben megjelent egyes közlések nem mindegyike volt valótlan és sértő. Az egyenként sérelmezett kitételek közül a fellebbezésben a felperes kérte a jogsértés megállapítását annak a valós ténynek a közlése kapcsán, hogy a L... Kft-vel többmilliós vámcsalásba keveredett, mert az olyan hamis színben tüntette fel, mintha vámcsalás bűncselekményt követett volna el. A fellebbezésben e kérelem megismétlése szükségtelen volt, mivel arról az elsőfokú bíróság ítéletének jogerőre emelkedett részében a felperes keresete szerint már rendelkezett. A fellebbezésben kifogásolt további kijelentések közül az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a cikkben annak a ténynek a közlése, hogy a felperes T... J... legközelebbi tanácsadója volt, jogsértést valótlansága esetén sem valósított meg, mivel az önmagában, a közfelfogás alapján nem sértő. Ugyancsak nincs önmagában sértő tartalma annak a kijelentésnek sem, hogy a felperesnek p...-közeli vállalkozása volt. A cikk azon részét pedig, amely a felperest követő időszakról szól, a tartalmát és a lényegi mondanivalóját figyelembe véve helyesen értékelte akként, hogy az nem a felperesre vonatkozik, azt ő nem sérelmezheti. A fentiek szerint a Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §-ának
(2)bekezdése és a 254. §
(3)bekezdése szerint - helyes indokaira utalással - helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése értelmében kötelezte az alperes ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségének megfizetésére a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §-ának
(2),
(5)és
(6)bekezdése, valamint 4/A. §a alapján. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illeték viseléséről szóló rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §-ának
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-ának
(2)bekezdésén és a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdésén alapul. Budapest,
- május
- Dr. Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke, előadó bíró . Pullai Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: . Rutkai Éva s.k. bíró