A határozat elvi tartalma: A mérlegelési jogkörben hozott döntés felülvizsgálata akkor eredményes, ha a bíróság a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével iratellenes tényállást állapított meg. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.275/2015/6.szám A Kúria a dr. Szentkirályi-Holota Szabolcs ügyvéd által képviselt (...) felperesnek a (...) főigazgató által képviselt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal alperes ellen idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- november
- napján kelt 12.K.31.796/2014/
- számon hozott ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 12.K.31.796/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A mongol állampolgár felperes kereső tevékenység folytatása céljából kapott Magyarországon tartózkodási engedélyt. A hatóság helyszíni ellenőrzést végzett a felperes bejelentett munkáltatójánál, melynek során megállapította, hogy ott
- júliusától a felperes nem dolgozik. Nevezett foglalkozási jogviszonya azért szűnt meg, mert a Pesti Központi Kerületi Bíróság őt
- június 27-én előzetes letartóztatásba helyezte. Az elsőfokú hatóság ilyen tényállás alapján a felperes tartózkodási engedélyét a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
- §-ának
(1)bekezdésének f) pontja alapján a megélhetés biztosításának hiányában visszavonta. E döntést az alperes
- január 27-i 106-T-28241/8/
- számú határozatával helybenhagyta. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a Harmtv.
- §-a
(1)bekezdésének f) pontja alapján a megélhetés biztosításának hiányában jogszerű volt a tartózkodási engedély visszavonása, különös tekintettel arra, hogy a felperes munkavállalási engedélyt és munkaszerződést addig sem adott be a hatósághoz, amíg kérelme elbírálása folyt. Egyéb olyan anyagi fedezetet sem igazolt a felperes, aminek alapján a megélhetés biztosított lenne. Az alperes eljárása ennélfogva jogszerű volt. A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezésével a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését, illetőleg a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Előadta, hogy a tartózkodási engedély megadásához szükséges feltételeknek megfelelt a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szabályai szerint. E jogszabály rendelkezései az alperes és a bíróság döntései folytán sérültek. Az alperes a felülvizsgálati hatályában fenntartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúriának arról a kérdésről kellett dönteni, hogy az előzetes letartóztatásba helyezés miatt munkáját vesztő felperes megélhetése Magyarország területén biztosított-e, és ha nem, tartózkodási engedélye visszavonása jogszerű alperesi döntés volt-e. A Kúria a következő jogszabály alkalmazta. A Harmtv.
- §-a
(1)bekezdésének f) pontja alapján száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat Magyarország területén, aki tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel. Helytállóan állapította meg a közigazgatási és munkaügyi bíróság, hogy az alperes nem sértett jogszabályt, amikor felperes tartózkodási engedélyét visszavonta, mert nevezett a meghosszabbított hiánypótlási határidő alatt sem csatolt olyan új munkavállalási engedélyt, valamint munkaszerződést, ami megélhetése biztosításának alátámasztásául szolgálhatna. A közigazgatási és munkaügyi bíróság a fenti jogszabályok alapul vételével a bizonyítékok figyelembevételével hozta meg a keresetet elutasító ítéletét. A bizonyítékok mérlegelése alapján (Pp.
- §) hozott ítélet felülvizsgálattal eredményesen csak akkor támadható, hogy ha a bíróság a bizonyítékok okszerűtelen mérlegelésével iratellenes tényállást állapított meg. Jelen ügyben azonban a bíróság által megállapított tényállás helyes volt, ezért a felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltak nem adnak megfelelő alapot arra, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltaknak eleget tegyen. Nem megalapozott a felperesnek az az előadása, ami az Szmtv.-re vonatkozik, jelen ügyben ugyanis tartózkodási engedély visszavonására került sor, ebben az ügyben hozott az alperes határozatot, és ennek a határozatnak a jogszerűségét kellett a bíróságnak felülvizsgálni. Azt, hogy más törvény alapján a felperes tartózkodhat-e Magyarország területén vagy nem, nem ebben az ügyben kell megvizsgálni, nem ennek a pernek a tárgya. Ezért a felperes által kifogásolt törvény alkalmazásának a hiánya az alperes és a bíróság számára nem róható fel. A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban Pp.
- §-a szerint felszámítható költsége nem merült fel, ezért a költségek viseléséről a Kúriának rendelkezni nem kellett. A felülvizsgálati kérelemre le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni. Budapest,
- június
- Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró