Kfv.I.35.103/2007/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Simon János jogtanácsos által képviselt felperesnek a dr. Keresztesi Anikó jogi ea. által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Észak-Alföldi Regionális Parancsnoksága alperes ellen közlekedési bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a HajdúBihar Megyei Bíróságon 9.K.30.483/
- számon indított és ugyanezen bíróság
- december 21-én kelt 9.K.30.483/2006/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Hajdú-Bihar Megyei 9.K.30.483/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg államnak - külön felhívásra 33.000 (harmincháromezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes romániai székhelyű fuvarozó cég tulajdonában álló ... frsz-ú pótkocsis tehergépjárművel
- december 21-én az Ártándi Vámhivatalnál kilépésre jelentkezett Magyarország területéről. Az ellenőrzés során megállapították, hogy a gépjárműszerelvényt vezető gépkocsivezető által benyújtott ... számú fuvarozási engedélyen a vontató rendszámát kézírással átjavították. Az átjavítás előtti betű és szám, azaz a rendszám pontos tartalma így nem volt megállapítható. Az első fokú közigazgatási szerv az árufuvarozói engedélyt érvénytelennek minősítette, ezért
- december 21-én kelt határozatával a felperest 120.000 Ft adóhiány és 600.000 Ft bírság megfizetésére, külön határozattal 400.000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú közigazgatási szerv,
- december 21-én kelt 3069-2006, és 3069/2-
- számú határozataiban az első fokú határozatokat helybenhagyta. A felperes kereseti kérelmében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a Csengersimai Vámhivatalnál Magyarországra történő belépése időpontjában történt a vontató rendszámának a javítás helyett pusztán átírása, mivel úgy ítélték meg, hogy halvány és ezért rosszul olvasható. A felperes hivatkozott arra, hogy a belépéskor nem minősítették emiatt az engedélyét érvénytelennek, ezért kérte e körben a csengersimai vámellenőrzést végző személlyel szembeni fegyelmi eljárás anyagának a beszerzését. Az alperes a kereset elutasítását kérte és fenntartotta a határozatában foglalt jogi álláspontját, mely szerint a vonatkozó jogszabályok alapján a fuvarozási engedély javítását csak a kiadó hatóság végezhette volna el a megfelelő felülbélyegezéssel, ezért a javított fuvarozási engedély érvénytelennek minősül, a kiszabott bírságok ennek következményei. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 9.K.30.483/2006/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az első fokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a fuvarozási engedélyen a vontató rendszámára vonatkozott a nem egyértelműen beazonosítható módon elvégzett javítás, ezért az érvénytelennek minősül. Ehhez képest a felperesi bizonyítási indítványnak nem volt jelentősége, az alperes ugyanis nem vitatta a belépéskori mulasztás tényét. Az érvénytelen fuvarozási engedély jogszabályi következményeiként kiszabott bírságok jogszerűeknek voltak tekinthetőek. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet és a keresettel támadott határozatok hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő döntés meghozatalát. A felperes fenntartotta azt a jogi álláspontját, miszerint az általa felmutatott fuvarozási engedély érvényesnek volt tekinthető, ezért vele szemben a szankció alkalmazásának jogalapja nem állott fenn. A felperes hangsúlyozta, hogy
- évben ez volt az egyetlen külföldi fuvarozásuk, ezért ezt az egy útvonalengedélyt vásárolták meg. Sérelmezte, hogy a bejövetelkor újra írt rendszámot nem hasonlították össze a beszerzett engedéllyel, és figyelmen kívül hagyták, hogy ez esetben már a tehergépjármű országba beengedését is meg kellett volna akadályozni. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében A felülvizsgálati kérelem nem alapos. a jogerős ítélet A nem vitás tényállás szerint a felperes gépjárművezetője úgy jelentkezett Magyarország területéről történő kilépésre, hogy a felmutatott fuvarozási engedélyen a vontató rendszáma kézírással javított volt, a javítás következtében a pontos rendszám nem volt megállapítható. Az eldöntendő kérdés az volt, hogy ez a javítás eredményezi-e a fuvarokmány érvénytelenségét. A közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény
- § /1/ bekezdése szerint a nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra meghatározott jogszabály által előírt engedély szükséges. Az engedélyre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek megsértői bírság kötelesek fizetni. A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személy és árufuvarozás tárgyában Temesvárott
- február 9-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 6/1973.(II.7.) Mt. rendelet
- cikke szerint a két szerződő fél illetékes szervei közös megegyezéssel minden évben megállapítják a következő évi fuvarozások lebonyolításához szükséges engedélyek számát, és az engedélyeket kitöltetlenül november 30-ig kölcsönösen átadják egymásnak. A
- cikk megállapítja, hogy az egymásnak kölcsönösen átadott kitöltetlen fuvarozási engedélyeket az átadó fél illetékes szerve látja el sorszámmal, aláírással és bélyegzővel. Ezeket az engedély-űrlapokat a másik szerződő fél illetékes szerve tölti ki és adja át saját állama fuvarozói részére. E rendelkezésekből egyértelműen megállapítható, hogy a fuvarozási engedélyt csak a kiadó hatóság tölthette ki, adott esetben a felperes országában, és így csak ez a szerv végezhetett volna rajta javítást, látható jelzéssel felülbélyegezéssel. E rendelkezések alapján nincsen jelentősége annak, hogy a javítást a felperes gépjárművezetőjének elmondása szerint másik gépjárművezető a magyar vámhatósági alkalmazott felhívására végezte, illetőleg nincs jelentősége annak sem, hogy az országba való bejövetelkor már az engedély javított volt. A jogszabály szigorú előírása szerint az így javított engedély érvénytelennek minősül, az érvénytelenség jogkövetkezménye pedig a gépjárműadóról szóló
- évi LXXXII. törvény
- § /1/ bekezdése, valamint a
- § /2/ bekezdése, továbbá az
- évi I. törvény
- § /2/ bekezdése alapján a bírságfizetési kötelezettség. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a jogszabályoknak megfelelt, ezért azt a Pp.
- § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárás során költsége nem merült fel, így arról rendelkezni nem kellett. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- § /1/ bekezdése, valamint a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- § /2/ bekezdése alapján köteles megfizetni. Budapest,
- február
- Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő