Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.674/2014/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Soltész Attila Ügyvédi Iroda (fél címe 2) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda (fél címe 1) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe.) I. rendű és dr. II.rendű alperes neve (uo.) II. rendű alperesek ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt, 70.P.22.886/2013/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett és
- sorszám alatt megindokolt fellebbezés folytán meghozta a következő részítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének az I. rendű alperesre vonatkozó rendelkezését helybenhagyja, és kötelezi a felperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg az I. rendű alperesnek 75.000 (Hetvenötezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 240.000 (Kettőszáznegyvenezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű alperes vonatkozásában hatályon kívül helyezi, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítja. A hatályon kívül helyező rendelkezéssel összefüggésben a felperes és a II. rendű alperes fellebbezési eljárási költségét személyenként 5.000 (Ötezer) forint plusz áfa összegben állapítja meg azzal, hogy annak viseléséről az elsőfokú bíróság határoz. Ez ellen a részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes mint XI. rendű vádlott ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség
- május 12-én vádat emelt a ... és társai ellen bűnszervezetben elkövetett, jövedéki adóbevételt különösen jelentős mértékben csökkentő jövedékkel visszaélés büntette és más bűncselekmény miatt indult eljárásban. A
- szeptember 25-én pontosított vádirati tényállás szerint a felperes két alkalommal,
- december 11-én és
- április 20-án kísérőként, részben sofőrként részt vett 56.000 liter bázisolaj ...ból ...ra történő szállításában, bár tudott arról, hogy a bázisolaj ...on üzemanyagként kerül értékesítésre anélkül, hogy a jövedéki adó megfizetésére sor kerülne. A másik, felperest érintő vádpont szerint
- július
- napján a ... telephelyén házkutatás és lefoglalás megtartására, valamint mintavételre került sor; a felperes azért, hogy a szakértői vizsgálatot megnehezítse, illetve a bűncselekmény elkövetését leplezze, közreműködött a minta kicserélésében. A büntető per a Kecskeméti Törvényszék előtt 11.B.160/
- ügyszámon jelenleg is folyamatban van. A felperes idézés nélkül megjelent a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen, ahol vallomást tett és előadta, hogy ok nélkül gyanúsítják a minták kicserélésével. ... gyanúsított társa ugyanis elismerte, hogy a mintacseréhez neki van köze. ... ugyanis elismerte, azért, hogy a konkurens benzinkutat bezárják, az ott tartott ellenőrzés során levett gázolajmintába benzint fecskendeztek. ... ezt a vele korábban együttműködő ...n keresztül intézte el.
- augusztus 25-én a felperes beadványt intézett a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz, ahol a ...n történt mintacserével kapcsolatos állítását elismételte. A ... ellen befolyással üzérkedés miatt indult büntető eljárásban a felperes ugyanilyen tartalmú tanúvallomást tett, illetőleg a Pest Megyei Bíróságon ... ellen befolyással üzérkedés büntette miatt 11.B.74/
- számon folyamatban volt ügyben tanúként az elmondottakat megismételte. Az I. rendű alperes által kiadott HVG hetilap
- március 3-i számában „Lobbanáspont" címmel újságcikk jelent meg, melyet a II. rendű alperes írt. A cikk kiemelt bevezető része szerint pénzügyőrök és volt rendőrök is érintettek egy Pest megyei olajos bűncselekményben. A cikk kérdésfeltevéssel kezdődött: „Ki a ...? - a korrupt Pest megyei pénzügyőr vagy a ...i kutas vállalkozó koronatanúja." A cikk szerint még ebben a részletkérdésben is eltér az egymást vesztegetéssel és zsarolással vádoló üzemanyag kereskedők állítása. ... volt pénzügyőr tiszt, jelenleg vámügyintéző felfüggesztett szabadságvesztést kapott, míg az ügyben érintett más személyek ellen maffiavádban jár el a Kecskeméti Törvényszék. A cikkben leírják ... benzinkútjánál végzett vizsgálatot, miszerint a vámtisztek által végzett vizsgálat során a pecsétes tartályban nála hagyott minta rendkívül alacsony lobbanáspontú üzemanyagot tartalmazott, ami arra utalhat, hogy a gázolajat benzin vagy alkohol szennyezte, míg az általa vett minta kifogástalan volt. ...t a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 6.000.000 forintra bírságolta, és a benzinkutat 30 napra bezáratta. A ... a határozatot sikertelenül támadta. A cikkből kitűnően időközben ...t bűnösnek mondta ki a Pest Megyei Bíróság befolyással üzérkedés bűntettében, amely által a büntetőbíróság gyakorlatilag elfogadta ... feljelentésében foglaltakat azzal, hogy azt alátámasztják az érintettek mobiltelefonos cellainformációi. A cikkíró szerint a büntetőbíró segítséget kapott egy együttműködő tanú, egykori rendőr, jelenlegi ügyvédjelölt, a felperes személyében. A cikkíró szerint a tanú alighanem vádalku reményében tárta fel a Pest megyei történetet a kecskeméti ügyészségnek, mert az ottani törvényszéken folyó nagyszabású olajmaffia per 24 vádlottjának az egyike. Barátiék azt állítják a HVG-nek, hogy a felperes, akinek furcsa módon szintén „..." a ragadványneve, „össze-vissza beszél, hogy mentse az irháját". A
- február 29-én a hvg.hu oldalon is megjelent cikk a felperes teljes nevét tartalmazza. A felperes pontosított keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az I-II. rendű alperesek a valótlan, illetve hamis látszatot keltő tényállításokkal megsértették a jóhírnevét. Előadta azt is, hogy vezeték és keresztneve kiírásával, korábbi és jelenlegi foglalkozása leírásával személye egyértelműen beazonosíthatóvá vált, az újságcikk a felperest egyértelműen rossz színben tünteti fel, indokolatlanul bántó, becsületet sértő, valótlan kijelentésekkel illeti, és sérti a jó hírnevét. Előadta, valótlan az a tényállítás, hogy a Pest Megyei Bíróságon ... ellen folyó ügyben a büntetőbíró segítséget kapott a felperestől. Az való tény, hogy az eljárásban tanúként meghallgatták, azonban az a kifejezés, hogy a felperes a bírónak „segítséget nyújtott" azt sugallja, hogy a tárgyaláson kívül is nyújtott a felperes információkat, mely nem felel meg a valóságnak. Annak leírása, hogy a felperessel mint vádlottal szemben is folyó pert az újságcikk „nagyszabású olajmaffia pernek" nevezi, azt a hamis látszatot kelti, mintha szervezetten elkövetett, kifejezetten súlyos bűncselekmények elkövetésében vett volna részt, holott ez nem felel meg a valóságnak. A bűnszervezetben való elkövetés korábban ugyan a vád tárgya volt, azonban jelenleg ilyennel őt már nem vádolják. Valótlan az a tényállítás is, hogy vádalku érdekében tárta volna fel ... által üzemeltetett benzinkúton történteket az ügyészségen, a felperes nem kötött vádalkut. Valótlan tényállítás az, hogy „..." a ragadványneve, mert ilyen ragadványneve nincs. Ezenkívül a „dagadt" kifejezés használata sértő, mert ehhez negatív társadalmi értékítélet társul. Valótlan az az állítás is, hogy a felperes „össze-vissza beszél, hogy mentse az irháját", mert ez olyan benyomást kelt, hogy a felperes valótlan, ellentmondó kijelentések tett, amely nem felel meg a valóságnak, illetve lekicsinylő utalást tartalmaz a felperes szellemi képességeire. Valótlan az a kijelentés, hogy a felperes a „... mesével megtalálta ...t". A felperes a ... ellen folyó büntetőeljárásban tanúvallomást tett, de azt megelőzően, hogy a tárgyaláson találkozott, ...al nem találkoztak, nem ismerték egymást. A jogsértés megállapításán túl kérte, hogy a bíróság az alpereseket a további jogsértéstől tiltsa el, és a hvg.hu oldalon található cikket töröljék. Kérte, hogy az alperesek elégtételadó közleményt tegyenek közzé a következő szöveggel: „
- március
- napján megjelent Lobbanáspont című cikkükben valótlanul állítottuk, hogy ... segítséget nyújtott a büntetőbíróságnak a ... pénzügyőr tiszt ellen lefolytatott büntetőeljárásban. Valótanul állítottuk továbbá, hogy ...nak a cikkben kifejtett üggyel érintett egyik vámtiszttel egyezően a sértő „..." a ragadványneve. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy ... össze-vissza beszélt a Kecskeméti Törvényszék előtt folyamatban lévő büntetőeljárásban, hogy mentse az irháját. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy a ... mesével megtalálta ...t. Az igazság ezzel szemben az, hogy ... őt a Pest Megyei Törvényszék előtt ... ellen folyamatban lévő büntetőeljárás során, a törvényszéken ismerte meg, sem korábban, sem azt követően nem találkoztak és nem beszéltek egymással. Olvasóinktól és az érintettektől elnézést kérünk." Kérte, hogy az alperesek a HVG című lapban ezt a közleményt az ítélet jogerőre emelkedését követő első lapszámban a korábbi cikkel azonos oldalon azonos betűméretben, illetve a hvg.hu internetes hírportálon az eltávolított cikk helyett azzal egyező hivatkozási cím alatt a korábbival megegyező tördeléssel és betűmérettel tegyék közzé. Ezen túlmenően a felperes 3.000.000 forint és ennek az összegnek
- március
- napjától járó törvényes mértékű kamatai megfizetésére is kérte az alperesek kötelezését egyetemlegesen. Az I-II. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték, arra hivatkozva, hogy a cikkben kifogásolt tények a valóságnak megfelelnek, a büntetőeljárásról a cikk megjelenésekor a büntetőeljárás akkori állásának megfelelően számoltak be. A cikk az ügy felperessel ellentétes érdekű szereplőinek a véleményét is ismerteti a felperes tanúvallomásáról; a felek egymás között fennálló vitájáról számol be. A felperes egymással ellentétes tartalmú tanúvallomásokat tett, és azt is kiemelték, hogy a felperes ...t is ismerte korábbról. Kiemelték, hogy a büntetőbíró „segítséget kapott" szókapcsolat nem hordoz olyan jelentéstartalmat, amit a felperes tulajdonít neki. Azt jelenti, hogy a felperes tanúvallomása alkalmas volt arra, hogy előrevigye a büntetőeljárást. Az, hogy a tanúvallomást vádalku reményében tette, újságírói következtetésként szerepel, nem minősül tényállításnak, a szóhasználat egyébként sem egyezik meg a köznyelvben ennek büntetőeljárási terminológiájával. Az, hogy a felperesnek „..." a ragadványneve, valós tényállítás, ez egyébként a felperest személyében nem sérti, nem értékítéletet fejez ki. Hivatkoztak arra is, hogy a kártérítési igény jelentősen eltúlzott. Az elsőfokú bíróság ítéletével a II. rendű alperessel szemben a pert megszüntette, mert a II. rendű alperes személyében a munkáltató helytállási kötelezettsége körébe tartozó személyhez fűződő jogot sértő tevékenység, illetve egyéb károkozás miatt munkavállaló ellen indították. Az I. rendű alperessel szemben a keresetet elutasította. A felperest az alperesek részére 190.500 forint perköltség és az állam javára 180.000 forint illeték megfizetésére kötelezte. Ítélete jogi indokolásában az
- évi IV. törvény (régi Ptk.)
- §
(1)bekezdését, valamint 78. §
(1)és
(2)bekezdését felhívva rámutatott, hogy a PK
- számú állásfoglalás szerint a személyiségi jogi igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. Álláspontja szerint a cikknek azt a kitételét, amely szerint a felperestől segítséget kapott a Pest Megyei Bíróságon ... ellen folyó büntetőeljárásban eljáró bíró, nem lehet úgy értelmezni, mintha a cikk azt kívánná sugallni, hogy a felperes valamilyen tárgyaláson kívüli, egyéb módon támogatta a büntetőeljárást. A cikk szövegéből teljesen egyértelmű, hogy a cikkíró szerint a felperes bíróságon tett tanúvallomását értékeli ekként. Az előadás a valóságnak megfelel. Abból a körülményből, hogy a felperes vádlottja a Kecskeméti Törvényszéken folyamatban lévő ügynek és saját bevallása szerint azért tárta fel a ... benzinkútján történt mintacserével kapcsolatos eseményeket, mert a Kecskeméti Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárásban egy másik mintavétel kapcsán azzal vádolják, hogy ő cserélte ki a mintákat, megállapítható, hogy az újságíró tágabb értelemben vádalkura vonatkozó következtetése nem okszerűtlen vagy megalapozatlan, így a felperes személyiségi jogait, jóhírnevét nem sérti. Az újságíró a Kecskeméti Törvényszéken 24 vádlottal, többek között a felperessel szemben folyamatban lévő pert nagyszabású olajmaffia perként minősítette. A bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a bűnszervezetben, jövedéki adóbevételt különösen jelentős mértékben csökkentő jövedékkel visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt folyó ügynek a nagyszabású olajmaffia perként történő minősítése nem kelt olyan hamis látszatot az olvasóban, amely a valóságnak ne felelne meg, tekintettel arra, hogy a számos vádlottat azzal vádolják, hogy bűnszervezetben, nagy értékben bázisolajjal kapcsolatos bűncselekményt követtek el. A cikk megfogalmazásából egyértelműen kitűnik az, hogy a Kecskeméti Törvényszéken folyamatban lévő büntetőeljárásról számol be. A leírtakból egyértelmű a cikket olvasó számára, hogy a felperesnek, illetve ...nek bizonyos kérdésekben egymással szemben vitájuk, véleménykülönbségük van. Az újságíró a felperes, illetve ... között fennálló véleménykülönbség kapcsán ...nek, illetve környezetének a felperessel, illetve a felperes által elmondott, többek között ...et is negatív színben feltüntető történettel kapcsolatos álláspontját ismerteti. Arra nézve, hogy a felperesnek „..." a ragadványneve kiemelte, hogy a Pest Megyei Bíróság 11.B.74/2011/
- számú jegyzőkönyvének
- oldalán ... nyilatkozott úgy a büntető eljárásban, hogy a felperest hívják „...nak". Ez a kitétel a felperesre nézve nem sértő, a cikk nem a felperes személyét vagy külsejét minősíti, hanem csupán azt az állítást tartalmazza, hogy ... környezetének állítása szerint a felperest így nevezik. Arra a körülményre, hogy az I. rendű alperes a felperes teljes nevét és foglalkozását is közzétette és ily módon egyértelműen felismerhetővé tette, úgy foglalt állást, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló
- évi CXII. törvény
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján nem lett volna jogosult a felperes hozzájárulása nélkül közzétenni az I. rendű alperes a felperes nevét. Ugyanakkor mivel ezen adatok közzététele nem sérti a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát, mivel valós, illetve jóhírnevet nem sértő állítások kerültek közzétételre a bíróság a keresetet teljes egészében elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, és kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását, a keresetének helyt adó döntés meghozatalát. Másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését kérte lényeges eljárási hibára, illetőleg felderítetlen tényállásra hivatkozva. Álláspontja szerint a leírtak sértik a felperes személyiségi jogait, mert a cikk olvasói azt feltételezhetik, hogy a felperes bűnöző. Az a megfogalmazás, hogy „mentse az irháját" megalázó és sértő, alkalmas arra, hogy a cikk olvasójában az a hamis képzet alakuljon ki, hogy a felperes megrögzött bűnöző, azért törekszik vádalkut kötni, mert nála ez megszokott, bevált módszer. Előadta, hogy a büntetőeljárás visszaélés jövedékkel bűntettének bűnszervezetben elkövetése miatt folyik a Kecskeméti Törvényszéken. A hatályos Büntető Törvénykönyv a régi Ptk.
- §-ában foglaltakat hatályon kívül helyezte. Az új törvény által bevezetett tényállás a jövedékkel visszaélés elősegítése. A bűncselekmény minősítő körülményeire figyelemmel bűncselekmény büntetési tételére a cselekmény bűnszervezeti elkövetése kizárt, így nem lehet szó nagyszabású olajmaffia perről, de még csak maffia jellegű elkövetésről sem. A tények olyan jellegű beállítása, amiből az tűnik ki, hogy az érintett személy bűnöző, mindaddig, amíg bűncselekmény elkövetése az eljárás során jogerősen megállapítást nem nyer, a jóhírnév súlyos sérelmét valósítja meg és kártérítési követelésre ad alapot. Az újságíró által vélelmezett, feltételezett, megalapozatlan, de az olvasó értékítéletét befolyásoló cselekmény, hétköznapi emberek számára is komoly súlyú, komoly büntetési tételekkel fenyegetett bűncselekmény. A cikkből nem derült ki az, hogy ... lenne az a személy, aki a cikkben megszólal, ezért ebből az is következik, hogy a cikk írója minimális ténybeli alapból kiindulva alaptalan és vakmerő feltételezésekbe bocsátkozik. Álláspontja szerint nem külön perben, hanem a jelen eljárásban kellett volna értékelni, hogy a cikk teljes egészében tartalmazza a felperes nevét ugyanis nevének felhasználásához engedélyt nem kértek, ehhez a felperes nem járult hozzá, így személyhez fűződő jogát sértette az alperes. Az I-II. rendű alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérték, mert az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállás alapján megalapozott döntést hozott. A felperes fellebbezése az I. rendű alperes tekintetében nem megalapozott, míg a II. rendű alperes vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítélete felülbírálatra nem alkalmas. Az elsőfokú bíróság az I. rendű alperessel szemben előterjesztett kereset elbírálásához szükséges mértékben a tényállást feltárta, és a bizonyítékokat okszerűen értékelve, a helyesen felhívott jogszabályok helytálló alkalmazásával hozta meg a döntését. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény
- §-a értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről. A sajtóhelyreigazítási perekre vonatkozó, azonban a személyiségi jogi perekben is irányadó PK.
- számú állásfoglalás értelmében a sajtószerv a büntető eljárásról jogosult olvasóit, hallgatóit, nézőit tájékoztatni, így a vádirat tartalmáról, a büntetőbírósági eljárásról, illetőleg az egyébként előírt feltételek mellett a nyilvános tárgyalásról készülhet valósághű tudósítás. Az I. rendű alperes e jogszabályi rendelkezésnek, illetve ítélkezési gyakorlatnak megfelelően adott valósághű tájékoztatást a felperes ellen is folyamatban lévő büntető eljárásról, az abban elhangzottakról. Következtetései a logika szabályainak megfeleltek. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla utal arra, hogy a bűncselekmény minősítésének jogszabályváltozás miatti módosítása, nem befolyásolja a vád szerinti bűncselekményről adott valósághű tájékoztatás megítélését. Az elsőfokú bíróság döntését mindenre kiterjedően megindokolta, az indokolása kiegészítésre e tekintetben nem szorul. Az I. rendű alperes a közérdeklődésre számot tartó büntetőeljárásról a jogszabályi kötelezettségének eleget téve tájékoztatta a közvéleményt, a felperes teljes nevének a nyilvánosságra hozatala ezért személyiségi jogsértés megállapítására nem ad alapot. Az elsőfokú bíróság ítéleti rendelkezésével a Pp.
- §
(1)bekezdés g) pontja alkalmazásával a pert a II. rendű alperessel szemben megszüntette. Az elsőfokú bíróság e döntése során nem vette figyelembe a Pp. 212. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezést, amelyből kitűnően a bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben - ideértve a per megszüntetését is végzéssel határoz. Lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha a bíróság a per megszüntetése vonatkozásában végzés helyett ítélettel határoz. Emiatt indokolt az ítélet e részének a hatályon kívül helyezése a jogszabályoknak megfelelő döntés, vagyis a II. rendű alperes vonatkozásában permegszüntető végzés meghozatala érdekében. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű alperes vonatkozásában a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján, a Pp. 213. §
(2)bekezdése szerint részítéleti rendelkezésével - utalva helyes indokaira is - helybenhagyta, míg a II. rendű alperes vonatkozásában a Pp. 252. §
(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A felperes fellebbezése az I. rendű alperes vonatkozásában nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében köteles megfizetni az I. rendű alperes részére jogi képviselete ellátásáért a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdései szerint - a 4/A. § alapján áfa figyelembevételével - megállapított ügyvédi munkadíjból álló fellebbezési eljárási költséget, valamint az államnak - az Itv. 74. §
(3)bekezdésre figyelemmel, a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése, valamint 15. §
(1)és
(3)bekezdése szerint - a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 252. §
(4)bekezdése alapján a felperes és a II. rendű alperes jogi képviseletének ellátásáért a fellebbezési eljárási költséget a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdései alapján a végzett munkával arányosan, a 4/A. § értelmében áfa figyelembevételével, csupán megállapította azzal, hogy annak viseléséről az elsőfokú bíróság fog határozni. Budapest, 2015. június 12. Dr. Sághy Mária s. k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Csordás Csilla s. k. bíró Dr. Magosi Szilvia s. k. bíró