Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.637/2014/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. ... ügyvéd ... által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Dr. ... Ügyvédi Iroda ... által képviselt ... alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék
- május
- napján kelt 2.G.40.286/2012/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint jogorvoslati illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A cégnyilvántartás adatai szerint az alperesi korlátolt felelősségű társaságnak 50-50 %-os részesedéssel a felperes, valamint ... a tagjai; a felszámolás kezdő időpontjáig,
- november 18ig a társaság képviseletére ügyvezetőként a felperes és ... volt jogosult együttes képviseleti joggal; a társaság székhelye ... szám alatt - egy székhelyszolgáltató cég által biztosított épületben - van. A felperes
- augusztus 3-án előterjesztett, a
- évi IV. törvény (Gt.)
- és
- §-aira alapított keresetében az alperes
- július 3-i megismételt taggyűlése határozatának hatályon kívül helyezését kérte. A kereseti előadás szerint felperes a
- június 14-én kelt meghívóval
- június
- napján 10 órára taggyűlést, annak határozatképtelensége esetére
- július 3-án 13 órára megismételt taggyűlést hívott össze a társaság székhelyére,
- napirendi pontként „Az ügyvezetés további ellátásáról való döntés" megjelölésével. Az eredeti időpontra összehívott taggyűlésen a tagok, ügyvezetők egyike sem jelent meg. A másik ügyvezető, ... jogi képviselője
- július 5-én e-mailben értesítette a felperest arról, hogy
- július 3-án a székhelyként szolgáló épület előtt parkoló gépkocsiban került sor a megismételt taggyűlés megtartására, mert a székhely épületben az ott folyó ablakkeret festési munkák miatt a taggyűlés nem volt megtartható. Az elektronikus levél mellékleteként megküldött taggyűlési jegyzőkönyvből szerzett tudomást a felperes arról, hogy ... tag és ... ügyvezető
- július 3-án megismételt taggyűlést tartott, amely határozatot hozott arról, a megismételt taggyűlés napjával elfogadja ... ügyvezető lemondását; a társaság új ügyvezetőjéül a felperest választja meg önálló cégjegyzési joggal, határozatlan időtartamra és felhívja felperest, hogy a Gt.
- §
(1)bekezdése alapján intézkedjen az ügyvezetővel kapcsolatos változás cégbírósági bejelentése iránt. A megismételt taggyűlés a Gt. 144. §
(1)bekezdésébe ütközően került megtartásra a székhelyen kívül, egy parkoló autóban, a tagok egyszerű szótöbbséggel hozott előzetes hozzájárulása nélkül, ezért határozata is jogszabálysértő. Az alperes ellenkérelmében előadottakkal szemben felperes hangsúlyozta, keresetlevele 2012. augusztus 3-án, a perbeli taggyűlési határozat tudomására jutásától számított harminc napos határidőn belül megérkezett az elsőfokú bírósághoz, így a Gt. 45. §
(3)bekezdésére figyelemmel a perindítással nem késett el. Alperes a kereset elutasítását kérte. Elsősorban arra hivatkozott, a felperes elkésetten, a támadott taggyűlési határozat tudomására jutásától számított harminc napos perindítási határidő lejárta után terjesztette elő keresetét. Véleménye szerint továbbá arra tekintettel, hogy a megismételt taggyűlés meghívóban kitűzött időpontjában a társaság székhelyeként szolgáló épületet nem lehetett használni, az ott folyó festési munkák miatt oda nem lehetett bejutni, nem jogszabálysértő, hogy a taggyűlés a székhely ingatlan bejárata előtt parkoló autóban került megtartásra. Ez azért sem eshet az alperes terhére, mert a megjelent ügyvezető és tag az elvárhatóság követelményének eleget téve a taggyűlés megtartása előtt próbálták telefonon elérni a felperest, 20 percet vártak a székhely előtt parkoló autóban, egyébként pedig az esetlegesen később érkező felperes számára is nyilvánvaló lett volna, hogy a taggyűlés hol kerül megtartásra, a megjelenésben ezért nem volt akadályoztatva. Az elsőfokú bíróság 2013. május 17-én meghozott 2.G.40.286/2012/24. számú ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes 2012. július 3-án tartott megismételt taggyűlésének határozatát, az alperes képviseletében eljáró ügygondnok díját bruttó 38.100 forintban állapította meg és rendelkezett annak kiutalásáról, továbbá alperest a felperes részére 112.200 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a perben rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan a keresettel támadott taggyűlési határozatot, illetve az azt tartalmazó jegyzőkönyvet ... jogi képviselője e-mail útján 2012. július 5-én közölte teljes terjedelmében a felperessel, a Gt. 45. §
(3)bekezdése szerinti harminc napos perindítási határidő, ezért ekkor vette kezdetét. Felperes keresete az ettől számított harminc napon belül,
- augusztus 3-án megérkezett az elsőfokú bírósághoz, így nem késett el. A perindítási határidőt felperes akkor sem mulasztotta el, ha a taggyűlési határozatról a ...-val
- július 4-én folytatott telefonbeszélgetésből tudomást szerzett volna. Megalapozatlanul hivatkozik ezért alperes a kereset elkésettségére. A továbbiakban az elsőfokú bíróság a Gt.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra utalva kifejtette, e rendelkezés annak érdekében tartalmaz szabályozást a taggyűlés helyére nézve, hogy a tagokat ne lehessen megfosztani a taggyűlésen való részvétel reális lehetőségétől, a taggyűlés társaság székhelyén vagy telephelyén kívüli helyre történő összehívását pedig csak a tagok egyszerű szótöbbséggel hozott előzetes hozzájárulása esetén teszi lehetővé. A perben nem volt vitás, hogy a székhelyre összehívott megismételt taggyűlést nem a társaság székhelyén tartották meg. Az is megállapítható volt, hogy ehhez a tagok a Gt. 144. §
(1)bekezdése szerinti előzetes hozzájárulása nem állt rendelkezésre. E feltétel hiányában nem teszi szabályszerűen megtartottá a taggyűlést az, hogy a székhely technikai okok miatt nem volt igénybe vehető, sem az, hogy a székhely előtt parkoló autóban került sor a taggyűlésre. Tekintettel arra, hogy a taggyűlés megtartására jogszabálysértően került sor, az azon hozott határozat is jogszabálysértő, ezért a Gt. 46. §
(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezésének volt helye. Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. A fellebbezés szerint tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a megismételt taggyűlés megtartása jogszabálysértő volt, ezért azon nem születhetett jogszerű, érvényes határozat. A megismételt taggyűlést ugyanis a megjelent tag és ügyvezető azért a székhely előtt parkoló zárt gépjárműben tartotta meg, mert az adott időpontban a székhelyül szolgáló ingatlan objektív okból nem volt használható, amely körülmény nyilvánvalóan nem eredményezhette azt, hogy a szabályszerű értesítésre megjelent tag meg lenne fosztva jogai gyakorlásának lehetőségétől, különös tekintettel arra, hogy a Gt. 144. §
(1)bekezdése nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy ilyen esetekben milyen szabály az irányadó. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte, lényegében helyes indokai alapján. Hangsúlyozta, a Gt. 144. §
(1)bekezdése értelmében a taggyűlés megtartására a tagok többségének előzetes hozzájárulása hiányában kizárólag a társaság székhelyén kerülhet sor, mégpedig abban az esetben is, ha az adott időpontban a székhely használata bármilyen okból nem lehetséges. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül, és a fellebbezést az alábbiak szerint megalapozatlannak találta. Az elsőfokú bíróság a per eldöntéséhez szükséges tényállást helyesen állapította meg és abból helytálló jogi következtetést levonva, megalapozott indokolással helyezte hatályon kívül az alperes keresettel támadott taggyűlési határozatát. Az első fokú ítélet indokolásában foglaltakkal a Fővárosi Ítélőtábla maradéktalanul egyetért, ezért az ítéletet a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel hagyta helyben. A fellebbezésben előadottakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, a Gt. 144. §
(1)bekezdését értelmezve az elsőfokú bíróság e rendelkezés garanciális jelentőségét is megfelelően értékelve helytállóan állapította meg, hogy - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a taggyűlés társaság telephelyén, illetve székhelyén kívüli megtartására kizárólag akkor van lehetőség, ha ahhoz a tagok egyszerű szótöbbséggel előzetesen hozzájárultak. Ilyen hozzájárulás hiányában a taggyűlés székhelyen kívül történő megtartása jogszabálysértő, függetlenül attól, hogy egyébként a székhelyen biztosítottak voltak-e a taggyűlés megtartásának feltételei vagy sem. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján alperest kötelezte a felperes 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alkalmazásával, megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére, míg az alperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt jogorvoslati illeték megfizetéséről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
- március
- Dr. Tibold Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Felker László s.k. előadó bíró Levek Istvánné dr. s.k. bíró