Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.114/2015/5/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Czeglédy Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Czeglédy Csaba ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Kozma és Fáy Ügyvédi Iroda (fél címe 2, ügyintéző: dr. Kozma Péter ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtóhelyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Törvényszék
- december
- napján meghozott, 19.P.24.793/2014/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a ... című műsorában az ítélet jogerőre emelkedése utáni csütörtöki adásában, illetve ezt követően az eredetileg sugárzott adással azonos számú adásában és időpontokban tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt: „Helyreigazítás: A ... .... napján közölt ... című hírműsorunkban megalapozatlanul híreszteltük, hogy felperes neve hárommillió forinttal távozott a pártigazgató irodájából." Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 38.100 forint perköltséget, valamint a Magyar Állam javára, külön felhívásra 36.000 forint eljárási illetéket. Határozatának indokolásában idézte az Alaptörvény IX. cikkének
(1),
(2),
(3)bekezdésében, az Smtv. 4. §
(1),
(2),
(3)bekezdésében,
- §-ában,
- §-ának
(1),
(2)bekezdésében, a Pp. 342. §
(1),
(2)bekezdésében, 343. §
(1)és
(3)bekezdésében foglalt szabályokat, valamint a PK 12., 13., 14.,
- számú állásfoglalás rendelkezéseit. Az eljárás során meghallgatott tanúk vallomását értékelve, figyelemmel azok ellentmondásaira, a szembesítés eredménytelenségére is, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogvitában az alperes kétséget kizáró módon nem tudta bizonyítani azon állítását, miszerint a felperes a pártigazgató irodájából 3.000.000 forinttal távozott. Ezért a helyreigazítás iránti kérelmet alaposnak ítélte, a helyreigazítási közlemény szövegét a kérelemtől eltérően határozta meg, figyelemmel arra, hogy a jogsértés nem valótlan, hanem megalapozatlan tényállítás formájában valósult meg. A bizonyítási eljárás eredményeként ugyanis csak az volt biztosan rögzíthető, hogy a felperes valamennyi pénzzel távozott a szobából, de az nem nyert bizonyítást, hogy milyen összeggel. Az pedig, hogy 30.000 forintról, vagy 3.000.000 forintról van-e szó, lényegtelen különbségnek nem tekinthető. A perköltségviselés tárgyában a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében határozott. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú határozat megváltoztatását, és a kereset teljes elutasítását kérte. Kifogásolta, hogy az első fokon eljárt bíróság a kereset tárgyává tett közleményt nem egységében értelmezte, nem vette figyelembe azt a tényt, hogy az írás témája nem az volt, hogy ki, milyen, mennyi pénzt és honnan hozott, hanem annak a szokatlan helyzetnek a bemutatása, hogy egy MSZP-közeli blogon újabb botránygyanús, tényfeltáró írás jelent meg. A cikk a baloldali blog pálfordulását veszi górcső alá, ennek keretében közli ... állítását. Előadta, hogy tanú 1 neve és tanú 2 neve tanúk tekintetében elfogultságot tapasztalt. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a megállapításra, hogy valótlan tényállításról nincs szó, legfeljebb megalapozatlanságról, de tévesen járt el akkor, amikor kizárólag a tényállás valóságtartalmát vizsgálta, és nem vette figyelembe a cikk egészét. A riport nem felel meg a híresztelés követelményeinek, hiszen kiemeli, hogy az elhangzottak ... állításai, valamint tájékoztat a felperesi vélekedésről is, azaz maradéktalanul eleget tesz a sajtó objektív tájékoztatási kötelezettségének is. Az érintett által nyomban megcáfolt tényközlés esetén sajtóhelyreigazításnak nincs helye. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta. Az alperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének felülbírálata során az első fokon eljárt bíróság által megállapított, a lefolytatott bizonyítási eljárásra alapított tényállást ítélkezése alapjául elfogadta. Egyetértett érdemben helyes döntésével, annak jogi indokait osztotta, ezért az elsőfokú határozatot a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján, lényegében helyes indokai szerint helybenhagyta. A jogvitában a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a ... ... napján sugárzott adásában közölt azon állítás, miszerint a felperes 3.000.000 forinttal távozott a pártigazgatói irodából, a valóságnak megfelel. Az első fokon eljárt bíróság a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megfelelően járt el a bizonyítás eredményének mérlegelése során, és okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a sérelmezett közlés valóságát az alperes megfelelőképpen alátámasztani nem tudta. E körben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában foglaltakra csupán visszautal. A perköltségviselés tárgyában a másodfokú bíróság a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint határozott. A fellebbezés eredményre nem vezetett, így a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán előlegezett fellebbezési illeték megfizetésére az alperes köteles, figyelemmel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésében foglaltakra is. A másodfokú eljárás során a felmerült felperesi perköltség mértének meghatározására a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése,
(5)bekezdése, 4/A. §-a alapján, mérlegeléssel került sor. . Budapest,
- június
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke . Hercsik Zita s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró