A határozat elvi tartalma: Az adómentesség törvényi feltételeinek fennállását az adózónak kell igazolnia. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.432/2014/9.szám A Kúria a dr. Horváth M. Gábor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Horváth M. Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Posztós Mónika Amarilla jogtanácsos által képviselt alperes ellen helyi adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- február
- napján kelt 25.K.32.644/2013/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 25.K.32.644/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 75.000 (hetvenötezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes nonprofit típusú alapítvány, környezetvédelmi tevékenységet végez, részére a 195981/1-195981/25 hrsz. alatti, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett építési terület", illetve „kivett magánút" megjelölésű ingatlanokra az önkormányzati adóhatóság a helyi adókról szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.)
- december 31-ig hatályos
- §
(2)bekezdésére alapítottan adómentességet biztosított. A
- január
- napjától hatályos Htv.
- §
(2)bekezdése értelmében azonban a mentesség már csak abban az adóévben illette meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építményés telekadóban a
(2)bekezdés szerinti mentesség - az ott felsorolt adóalanyok számára - csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után járt. E feltételek meglétéről az adóalanynak írásban kellett nyilatkoznia az adóhatóságnak. A felperes
- március 4-én nyújtott be a telekadó tekintetében bevallásait, de ezekben nem tüntette fel az ingatlanok méretét, és úgy nyilatkozott, hogy „adókötelezettsége megszűnt"
- január
- napjával, és a Htv.
- §
(2)bekezdésének a) pontja alapján adómentesség illeti meg. Ezt azzal indokolta, hogy az ingatlanjai korábban futballpályaként funkcionáltak, ezeket zöld gyepként művelték, és a terület kaszálását folyamatosan elvégezteti. Hivatkozott arra is, hogy a volt futballpálya
- december 31-ig is olyan gyeppel borított felület volt, amely a rendszeres kaszálással mezőgazdaságilag került hasznosításra. Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2007-
- adóévekre telekadó tekintetében adókötelezettség megállapítására irányuló bevallások utólagos vizsgálatára vonatkozó ellenőrzést rendelt el. A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatban az adóhatóság 2007-
- évekre a felperes terhére, illetve javára adókülönbözetet nem állapított meg,
- évre mindösszesen 6.043.112 Ft adóhiányt írt elő, adóbírságot nem szabott ki, 180.797 Ft késedelmi pótlékot számított fel. Az alperes a
- április
- napján kelt határozatában az elsőfokú határozatot kiegészített jogi indokolással helybenhagyta. Érdemi döntését a Htv. 3.§-ára,
- §-ára, 19.§-ára, 20.§
(1)-
(2)bekezdésire,
- § 5., 12., 16.,
- pontjaira, az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
- §
(1)és
(2)bekezdéseire alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a földterületek telekadó tárgyát képezik és a felperes nem bizonyította az adómentesség törvényi, illetve jogszabályi feltételeinek fennállását, az adókötelezettség tekintetében „közömbös, hogy más ágazati jogszabályok milyen joghatást fűznek az adott ingatlan rendeltetéséhez". A felperes keresetében az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja a következő volt: Az alperes határozata a kereset által vitatott körben megalapozott és jogszerű döntést tartalmaz. A felperes által hivatkozott kaszálás nem mezőgazdasági művelés, nem meríti ki a mezőgazdasági tevékenység fogalmát. A felperes 2012. évre nem tudta igazolni az ingatlanok mezőgazdasági művelés alatt állását, ezért javára, mezőgazdasági művelésre tekintettel, adómentesség nem állapítható meg. A Htv. 20. §
(2)bekezdés a) pontja alapján nem szűnt meg felperes telekadó adónemre vonatkozó adókötelezettsége, ezért
- évre megalapozottan és jogszerűen került sor az adókülönbözet megállapítására. A felperesnek, érvelésével ellentétben, nem a revízió során, hanem a bevallással egyidejűleg kellett volna megtennie a Htv.
- §
(3)bekezdése szerinti együttes feltételeknek megfelelő nyilatkozatát. Az adóhatóság vizsgálhatja az adómentesség fennállását, amelyre az adózó a bevallásában hivatkozik, nincs kötve az adózó nyilatkozatának tartalmához. Az alperes határozatában, a felperes érvelésével ellentétben, megjelölte, hogy az adómentességet mely törvényhely alapján kell a felperesnek igazolnia. A felperes az adóhatóság felhívásának nem tett eleget, nem csatolta alapító okiratát, ennek következményeit, az Art. 99. §
(2)bekezdése alapján, viselnie kell. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte megváltoztatását, adómentességének megállapítását, vagy a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. Érvelése szerint a jogerős ítélet nem felel meg a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (Ttv.) 3. § k) pontjának, az Art. 86.§
(1)bekezdésének,
- §-ának, a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(3)bekezdésének, a Htv. 3. §
(2)bekezdésének, 20. §
(2)bekezdés a) pontjának. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria teljes körűen osztja az elsőfokú bíróság jogi álláspontját, ezért annak megismétlése nélkül, a felperes felülvizsgálati kérelemében előadottakra figyelemmel, csupán a következőkre mutat rá: Adójogi jogviszonyokban keletkezett viták elbírálására az adójogi jogviszonyra irányadó eljárási és anyagi jogi jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az Art. 99. §
(1)és
(2)bekezdése értelmében az adózó köteles az adóhatósággal együttműködni, és ha adómentesség illeti meg, akkor ezt neki kell okirattal vagy más megfelelő módon bizonyítani. A felperes ezért tévesen hivatkozott az Art. 86.§ és 97.§-ában foglaltak megsértésére. Az ingatlanok 2012. évben nem álltak mezőgazdasági művelés alatt. A felperest az adómentesség kizárólag abban az esetben illethette volna meg, ha az együttes törvényi feltételek fennállásáról bevallásával egyidejűleg nyilatkozott volna, de nem így járt el (Htv. 3 §.
(2)-
(3)bekezdései). Utal a Kúria az elsőfokú bírósággal egyezően arra is, hogy a Ttv.
- § k) pontja szerinti mezőgazdasági tevékenység: a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporítóanyag termesztés, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a vegyes gazdálkodás. Tekintettel arra, hogy a felperes saját nyilatkozata szerint is kizárólag a „gyeppel borított felület (futballpálya)" gyommentesítő kaszálását végezte, illetve végeztette el a perrel érintett ingatlanokon, az előzőekben ismertetettekre figyelemmel, alaptalanul hivatkozott mezőgazdasági tevékenységre, illetve mezőgazdasági hasznosításra. A felperes továbbá a közhiteles ingatlan nyilvántartásba bejegyzett adatokkal szemben sem ajánlott fel ellenbizonyítást, tehát semmi nem támasztja alá, hogy a perrel érintett ingatlanok mezőgazdasági művelési ágba tartoznának és ténylegesen is mezőgazdasági művelés alatt állnának. A felperes a perben sem igazolta, a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján eljárva, hogy az ingatlanok a Htv. 20.§
(2)bekezdés a) pontja alá tartoznának. A perrel érintett ingatlanok a Htv. 17.§-a, 52.§
- pontja értelmében telekadó tárgyát képezik. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben megfelel a jogvita eldöntésére irányadó adójogi jogszabályi rendelkezéseknek, ezért a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése, továbbá a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezések a személyes költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/
- (VI.26.) IM rendelet 14.§-ában foglaltakon alapul. Budapest,
- május
- Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró