A ...-i Törvényszék ... (...) ügyvéd által képviselt ... (...) felperesnek - ... (...) ügyvéd által képviselt ... (...) I. rendű és ... (...) II rendű alperesek ellen, 1.600.000.- forint és járulékai megfizetése iránt indult perében a .-i Járásbíróság
- november
- napján kelt
- számú kiegészítő ítéletével kiegészített,
- október
- napján meghozott 4.P.21.060/2011/
- számú ítéletével szemben az I. rendű alperes részéről
- és
- sorszám alatt, valamint a II. rendű alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő ítéletet: A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperesek fizetési kötelezettségét 1.150.000.- (Egymillió-ötszázötvenezer) forintra leszállítja. Egyebekben a járásbíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül együttesen fizessenek meg a felperesnek 15.240.(Tizenötezer-kettőszáznegyven) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a peres felek között
- május
- napján szerződés jött létre, melyben rögzítették, hogy az I. és II. rendű alperesek, mint tulajdonosok a ... szám alatti ingatlanon - a lakóház és udvar megnevezésű régi építésű vályogházra - holtig tartó használatot engedélyeznek a felperesnek. Ezen használati jogot alperesek 2.000.000.- forint ellenében biztosították részére. A szerződésben rögzítették, hogy a felperes a reá eső rezsiköltséget megfizeti, továbbá azt a tényt, hogy a felperes a vályogházat csatornáztatta, a bejárati ajtót kicserélte, a további nyílászárókat részben a jövőben kicserélteti, részben kijavíttatja, átalakíttatja. Ezen munkálatok díját, költségeit a felperes fizeti. A költségek részletezéséről elszámolás készült. A felperes vállalta még, hogy a rendelkezésére bocsátott ingatlanrész állagmegóvási munkálatait elvégzi. A peres felek viszonya a kezdeti időben megfelelő volt, azonban a kapcsolat közöttük 2011-ben megromlott. A felperes a szerződést
- augusztus
- napján az alpereseknek címzett levélben felmondta és az általa megfizetett 2.000.000.- forint, valamint a beruházások értékének, mindösszesen 2.200.000.- forintnak a megtérítését kérte. Alperesek a
- szeptember
- napján kelt válaszlevelükben a felmondást tudomásul vették, és az eredeti állapot helyreállítását kérték. Felperes az ingatlant az ingóságaitól kiürítve véglegesen
- január
- napján hagyta el. A felperes kereseti kérelmében 1.600.000.- forint és ezen összeg után
- október
- napjától járó késedelmi kamatainak megfizetésér kérte kötelezni az alpereseket. Az alperesek a kereset elutasítását indítványozták, és egyben viszontkereseti kérelmet terjesztettek elő, melyben a felperest használati díj és 420.000.- forint kártérítés megfizetésére kérték kötelezni. Az elsőfokú bíróság kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 1.210.000.- forintot, valamint ezen összeg után
- október
- napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatot, 88.375.- forint készkiadást és 54.450.- forint + 27 % ÁFA ügyvédi munkadíjat. Az alperesek viszontkeresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak 9.600.- forint feljegyzett eljárási illetéket, az alpereseknek egyetemlegesen 920.- forint készkiadást. Megállapította, hogy a további eljárási illeték, valamint a feljegyezett viszontkereseti illeték az állam terhén marad, továbbá az alperesek 9/10 részben lettek pervesztesek, ezért az ügygondnoki munkadíj 9/10 részét az állam, míg 1/10 részét a felperes viseli. Az ítélettel szemben az alperesek nyújtottak be fellebbezést. Az I. rendű alperes elsődlegesen a járásbíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes kereseti kérelmének az elutasítását, valamint a viszontkereseti kérelemnek történő helyt adást indítványozta. Kérte továbbá felperesnek az első és másodfokú perköltségben történő marasztalását. Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a járásbíróság új eljárásra történő utasítását indítványozta. A II. rendű alperes az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alpereseket megillető használati díj megállapítását, az azzal kapcsolatos számítást, annak kezdő időpontját és az összegszerűségét a felperesnek az elbontott cserépkályha helyreállítási költségének megtérítésére kötelezését, a szakszerűtlenül felfalazott kémény helyreállítási költségének megtérítését kérte, melyre tekintettel az alperesek fizetési kötelezettségének 670.000.- forintra való leszállítását indítványozta. Kérte továbbá, hogy a törvényszék állapítsa meg, hogy az alperesek késedelmi kamat fizetésére nem kötelesek, és vitatta az alpereseket terhelő perköltség viselésére vonatkozó rendelkezéseket, hivatkozva személyes költségmentességükre. A II. rendű alperes részletfizetés engedélyezését is kérelmezte. A törvényszék az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a fellebbezések kisebb részében megalapozottak, nagyobb részt alaptalanok. A használati díj fizetési kötelezettség kezdő időpontját illetően a törvényszék osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, miszerint a bizonyítási eljárás alapján nincs adat arra, hogy a felek között már a szerződés megkötését megelőző időszakra is létrejött bármilyen szóbeli megállapodás az ingatlan használatára. A törvényszék ezért elfogadta, hogy a használati díj fizetésének kezdő időpontja
- április
- napja. Helyt adott ugyanakkor a törvényszék az alperesek összegszerűséggel kapcsolatos igényének. A perben nem vitatott, hogy a felperes
- január
- napján hagyta el a perbeli ingatlant, ekkor bocsátotta azt az alperesek használatába, ezért a használati díj fizetési kötelezettsége
- január
- napjáig állt fenn. Ezért
- augusztus
- és
- január
- napja közötti időszakra alperesek jogosultak a teljes, vagyis havi 15.000.- forint összegű használati díjra. Ez a hat hónapra mindösszesen 60.000.- forintot jelent, melyre tekintettel a törvényszék az alperesek fizetési kötelezettségét 60.000.- forinttal csökkentve, azt 1.150.000.- forintra leszállította. A felperes ugyanis nem bizonyította azt, hogy
- augusztusában az ingatlan átadása ténylegesen megtörtént, hogy az alperesek a felperes által hivatkozott egy lakószobát birtokba vették, vagyis az egész ingatlan felett továbbra is a felperes rendelkezett. Az a körülmény, hogy ő azt használta-e, vagy sem, a fizetési kötelezettségét nem változtatja meg. E körben tehát a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyebekben azt helyes indokai alapján helybenhagyta. A cserépkályhával összefüggésben maguk az alperesek is elismerték, hogy annak elbontása hozzájárulásukkal történt. Arra nem merült fel adat, hogy a megállapodás alapján a későbbiekben felperesnek bármilyen helyreállítási vagy elszámolási kötelezettsége keletkezett volna. A kémény helyreállítási költségét úgyszintén nem igényelhetik az alperesek, mert ezen munkálatok elvégzése nem tartozott a felperes érdekkörébe. A felperesnek csupán állagmegóvási kötelezettsége állt fenn. De a felperes a helyreállítási munkák lebonyolításakor a tőle elvárható gondossággal járt el. Amennyiben az alperesek a munkálatok elvégzésekor hiányosságot tapasztaltak - különösen az I. rendű alperes, aki ilyen irányú szakképzettséggel is rendelkezik - időben sérelmezhették volna azt, megakadályozva ezzel az állításuk szerinti kár bekövetkezését. A kamatról helytállóan döntött az elsőfokú bíróság, annak kellő indokát is adta. A szerződésben a felperes csak a szerződéses időszakra vonatkozóan mondott le a kamatról. Az alperesek fizetési kötelezettségének kezdetétől azonban a törvényes mértékű késedelmi kamat terheli az alpereseket. Az alperesek perköltség viselésével összefüggésben hangsúlyozza a törvényszék, hogy a költségmentesség nem mentesíti a felet, az olyan perköltség megfizetése alól, amely a felperesi oldalon ténylegesen felmerült, vagyis előlegezésére került. A felperes által ténylegesen megelőlegezett költségek ezért a költségmentességtől függetlenül terhelik az alpereseket. Helytállóan döntött tehát e vonatkozásban is az elsőfokú bíróság. Az alperesek fizetési kötelezettségének 60.000.- forinttal történő leszállítása pedig nem ad okot az elsőfokú bíróság által meghatározott pernyertesség-pervesztesség arányának megváltoztatására. A II. rendű alperes mindezeket meghaladóan részletfizetés engedélyezését kérte, amely kérelmével azonban az elsőfokú bírósághoz kell fordulnia, e körben ezért a törvényszék a döntés meghozatalát mellőzte. Az alperesek fellebbezése csupán kis részben vezetett eredményre, ezért a törvényszék a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alpereseket, hogy együttesen fizessenek meg a felperesnek 15.240.- forint másodfokú perköltséget, mely az ügyvédi munkadíj ÁFÁ-val növelt összege, míg a le nem rótt fellebbezési illetéket a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. ...,
- március
- napján Dr. .... a tanács elnöke Dr. ... előadó bíró Dr. ... bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő