A határozat elvi tartalma: A másodfokú bíróság törvényesen tartja meg a fogvalévő terhelt távollétében a nyilvános ülést, ha arra a terhelt nem kéri az előállítását. KÚRIA Bfv.I.516/2015/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő június hó
- napján tartott v é g z é s t: A lopás vétsége és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Törvényszék 3.Bf.897/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Szegedi Járásbíróság a
- április
- napján kihirdetett 8.B.2957/2009/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett lopás vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)alpont]. Ezért őt halmazati büntetésül hatvan nap elzárásra ítélte. Rendelkezett a bűnjelekről, a polgári jogi igényről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. A védelmi fellebbezés alapján másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék a 2015. február 6. napján kihirdetett 3.Bf.897/2014/8. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a bűnügyi költségre vonatkozó részében megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. A Szegedi Törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletével szemben a terhelt felülvizsgálati hivatkozás nélkül. indítványt terjesztett elő jogszabályi Abban azt sérelmezte, hogy a Szegedi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a nyilvános ülést a távollétében tartotta meg, holott ő az eljárási cselekményen jelen kívánt lenni. Állítása szerint a büntetés-végrehajtási intézetben a bíróság tájékoztatására csak azért nyilatkozott úgy, hogy nem kéri a nyilvános ülésre az előállítását, mert abban bízott, hogy a másodfokú bíróság nyilvános ülésének időpontjára már szabadlábra kerül, és így azon meg tud jelenni. Azonban szabadítására nem került sor, ugyanis más ügyben kiszabott szabadságvesztést vettek vele szemben foganatba, így álláspontja szerint ezért rajta kívül álló okok miatt nem lehetett jelen a nyilvános ülésen. Indítványozta ezért, hogy a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül és kötelezze új másodfokú eljárás lefolytatására. A Legfőbb tartotta. Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak Álláspontja szerint a terhelt a másodfokú bíróság értesítésére egyértelműen nyilatkozott úgy, hogy a nyilvános ülésen nem kíván részt venni, a Szegedi Törvényszék ezért eljárási szabálysértés nélkül tartotta meg a terhelt távollétében az ülést és hozta meg határozatát. Ezek alapján arra tett indítványt, hogy a Kúria a Szegedi Törvényszék ítéletét hatályában tartsa fenn (BF.623/2015.). .-.-.-. A terhelt felülvizsgálati indítványa tartalma szerint a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontján alapul. Ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt - a Be. 423. §
(3)bekezdésében írtaknak megfelelően ezen ok alapján bírálta el; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely
(5)bekezdése alapján a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt, és az indítványban nem hivatkozott egyéb feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges eljárási szabálysértésekre is. Ilyen eljárási szabálysértést nem észlelt. A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. §
(1)bekezdés II. b) pontja szerint pedig feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés az, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. A másodfokú bírósági eljárásban a terhelt védője indítványozta
- szeptember 10-én, hogy a másodfokú bíróság az ügyben nyilvános ülést tűzzön ki. Az ennek alapján kitűzött nyilvános ülésről szóló értesítés kézbesítési ívén - ami a másodfokú bíróságra
- szeptember
- napján érkezett vissza a ... Fegyház és Börtönből - a terhelt úgy nyilatkozott, hogy a nyilvános ülésen részt kíván venni. Ezt követően azonban a terhelt
- szeptember
- napján saját kezűleg írt és a a másodfokú bíróságra
- szeptember
- napján érkezett beadványában úgy nyilatkozott, hogy a nyilvános ülés kitűzését nem kéri. A másodfokú bíróság azonban a védő indítványára
- szeptember
- napján az ügyben -
- február
- napjára - nyilvános ülést tűzött ki, amelyre a terheltet megidézte. A terhelt az idézést
- január
- napján vette át, és a kézbesítési íven egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy a másodfokú bíróság nyilvános ülésén nem kíván részt venni. A kézbesítési ív a másodfokú bíróságra
- január
- napján visszaérkezett. A tanácsülésre, a nyilvános ülésre, valamint a tárgyalásra vonatkozó eljárási szabályok szerint akkor, ha a vádlott, az ügyész, vagy más erre jogosult a bíróság tájékoztatása alapján kéri az ügy tárgyaláson vagy nyilvános ülésen való elbírálását, ez a kérelem a nyilvános ülésen való elbíráláshoz alanyi jogosultságot teremt. A folyamatban volt büntetőügyben a másodfokú bíróság ezért tűzött ki az ügyben a terhelt védőjének indítványára nyilvános ülést, és a Be.
- §
(3)bekezdése alapján törvényesen intézkedett a fogva lévő terhelt idézésével egyidejűleg előállítása iránt. A Be. 362. §
(1)bekezdésére figyelemmel a nyilvános ülés előkészítésére és megtartására a tárgyalásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, így a 365. §
(1)bekezdése alapján a nyilvános ülés a fogva lévő és előállítani rendelt vádlott távollétében is megtartható, ha előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván jelen lenni. Emellett a Be. 362. §
(3)bekezdése szerint a nyilvános ülés a szabályszerűen idézett vádlott távollétében is megtartható, ha annak eredményeként megállapítható, hogy a vádlott meghallgatása nem szükséges, és a fellebbezés elbírálható. A terhelt idézése, illetőleg az előállítása iránti intézkedés szabályszerűen megtörtént, és a terhelt nyilatkozatára tekintettel a Szegedi Törvényszék a nyilvános ülését 2015. február 6. napján törvényesen tartotta meg a terhelt távollétében. Így nem követte el a Be. 373. §
(1)bekezdés II. d) pontja szerinti, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést. Mindezekre figyelemmel a Kúria - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - a Be.
- §-a alapján a megtámadott másodfokú határozatot hatályában fenntartotta. A végzés ellen fellebbezésnek a Be.
- §
(4)bekezdése, felülvizsgálatnak pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja alapján nincs helye. Az ismételt indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti a Be. 421. §
(3)bekezdése alapján. Budapest,
- június
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, dr. Vaskuti András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő