Obsah (6)

Art. 164Art. 171Art. 1Art. 87Art. 106Art. 97

A határozat elvi tartalma:

ítélt dolgot a bíróságnak értékelnie kell. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.568/2014/6.szám A Kúria a dr. Seszták Miklós ügyvéd által képviselt id. felperesnek a dr. Maczkó Tibor jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1. február
2. napján kelt 15.K.27.053/2013/
3. számú ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.27.053/2013/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

alperesnek 15 napon belül 20.000 (

az húszezer) forint perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra - 165.000 (

az százhatvanötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél a 954/454 számú megbízólevél alapján 2001.-

1. évekre személyi jövedelemadó /szja/ és százalékos egészségügyi hozzájárulás /eho/ adónemekben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a
2. augusztus
3. napján kelt határozatával a felperest adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
4. december
5. napján kelt határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes által kezdeményezett közigazgatási perben a Megyei Bíróság a 2009. április 17. napján kelt K.20.228/2009/8. számú ítéletével

első-, illetve másodfokú határozatokat hatályon kívül helyezve

elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásban a 954/1794 számú megbízólevéllel eljárt elsőfokú hatóság a

1. november
2. napján kelt határozatával 2004.,
3. évekre szja adónemben,
4. évre eho adónemben a felperest adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
5. március
6. napján kelt határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta.

adóhatóság a másodfokú határozatot felperes jogi képviselője részére,

ügyvédi iroda székhelyére küldte meg. A tértivevény szerint a posta kettő alkalommal kísérelte meg sikertelenül a kézbesítést, majd 2011. április 18. napján „a címzett, illetve meghatalmazottja: C. A.

átvételt megtagadta" jelzéssel visszaküldte a küldeményt. A Megyei Bíróság - elbírálva a felperes keresetét - a 2011. december 21. napján kelt 4.K.21.157/2011/9. számú ítéletével

alperes határozatát - a

1. évre vonatkozó szja és eho adónemben tett megállapításokat nem érintve - hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárásra kötelezte, amelyet meghaladóan a keresetet elutasította. Ítéletében a megyei bíróság megállapította, hogy felperes részére a másodfokú határozat
2. április
3. napján szabályszerűen kézbesítésre került. A felperes gépkocsi beszerzései-értékesítései vonatkozásában további bizonyításra kötelezte

adóhatóságot, figyelemmel arra is, hogy

1. évben már becslési eljárást a hatóság nem folytatott. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a Kfv.I.35.139/2012/
2. számú ítéletével a Megyei Bíróság 4.K.21.157/2011/
3. számú ítéletét a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartotta. A Kúria megállapította, hogy jogszerű a megyei bíróság ítélete a másodfokú határozat kézbesítési időpontjának meghatározása körében,

1. április
2. napján minősült szabályszerűen kézbesítettnek.

elsőfokú hatóság

1. adóévre vonatkozóan - megismételt eljárásban - a
2. július
3. napján kelt határozatával a felperest 1.649.315 Ft - adóhiánynak minősülő - adókülönbözet, 824.657 Ft adóbírság és 694.121 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Indokolása szerint

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 164.§ /1/ bekezdése szerint

adó megállapításához való jog annak a naptári évnek

utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben

adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve a bevallás, bejelentés hiányában

adót meg kellett volna fizetni. A

1. évi szja bevallást
2. május
3. napjáig kellett volna benyújtani, így a
4. évi jövedelemhez kapcsolódó megállapításához való jog
5. január
6. napján évült el.

Art. 164

.§ /5/ bekezdése szerint, ha

adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig

adó megállapításához való jog elévülése nyugszik. A 954/

1. számú megbízólevéllel elrendelt ellenőrzés másodfokú határozatának jogerőre emelkedése
2. december
3. napja, a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének dátuma:
4. április 17.,

elévülés a bírósági eljárás miatt 115 napig nyugodott. A 954/1794 számú megbízólevéllel folyt vizsgálat másodfokú határozatának jogerőre emelkedése 2011. április 18.,

ítélet jogerőre emelkedésének dátuma 2011. december 21.,

elévülés e per miatt 247 napig nyugodott.

elévülés tehát mindösszesen: 362 napig nyugodott a bírósági eljárások miatt, így

adó megállapításához való jog a

1. évi jövedelem tekintetében
2. december 28-án fog elévülni. A felperes a
3. adóév vonatkozásában bevallást nem nyújtott be, amellyel összefüggésben adófizetést nem teljesített.

adózó

1. szeptember
2. napján 9.700 EUR-ért (2.528.790 Ft) megvásárolta

Audi A6 típusú személygépkocsit, amelyet nem vont vámeljárás alá, utána regisztrációs adót nem fizetett, majd

t

1. január 11-én 6.700.000 Ft-ért értékesítette. A felperes
2. február
3. napján 12.000 EUR-ért (2.965.200 Ft) megvásárolta a Mercedes típusú gépkocsit, amely után
4. május
5. napján 708.750 Ft regisztrációs adót fizetett, majd e gépjárművet
6. július 7-én 6.300.000 Ft-ért értékesítette. A felperes

adóhatóság felhívása ellenére a gépkocsikon esetlegesen végzett értéknövelő javításokat igazoló bizonyítékokat nem nyújtott be. A vámhatóság nyilatkozata szerint a regisztrációs adó megállapításához értéknövelő beruházásokról számlát nem kérnek be, mert

ok

adó mértékét nem befolyásolják. A felperesnél gépjárműszervízelést végző ifj. L.I. úgy nyilatkozott, hogy maga nem végzett javítási munkálatokat a gépjárműveken, de elképzelhető, hogy

okat

édesapja, aki már nem él, javította.

adózónak 2005. évben 13.000.000 Ft bevétele keletkezett ingó vagyontárgy értékesítéséből, amellyel szemben igazoltan 6.202.740 Ft költsége merült fel. A 6.797.260 Ft jövedelem után

Szja tv. 58.§ /6/ és /7/ bekezdése alapján 1.649.315 Ft adót kell megfizetnie. A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2012. november 15. napján kelt határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a két gépjármű értékesítéséből származó bevétellel szemben adózó mindössze a megszerzésre fordított költségeket tudta igazolni, amelyet

elsőfokú adóhatóság figyelembe is vett a 2005. évi ingó értékesítésből származó jövedelmének megállapítása során. Tekintettel arra, hogy adózó

általa hivatkozott értéknövelő beruházások igazolására nem bocsátott

adóhatóság rendelkezésére hiteles bizonylatot, illetve a megvalósulását bizonyítani hivatott semmilyen egyéb dokumentumot, így

ingó értékesítésből származó jövedelmet úgy állapította meg

adóhatóság, hogy

értékesítések összegéből levonta a gépjárművek megszerzésére fordított kiadás összegét,

az a vételárakat és a regisztrációs adót. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezésével, illetve megváltoztatásukkal fizetési kötelezettségei alóli mentesítését kérte. Vitatta, hogy

első alkalommal megismételt eljárás eredményeként meghozott másodfokú határozat kézbesítése

1. április
2. napján történt volna meg, álláspontja szerint arra a hatóság ismételt megküldésével és szabályszerűen
3. május
4. napján került sor. E határidőkkel számolva a bírósági nyugvások ideje 115 nap, illetve 230 nap,

az mindösszesen: 345 nap, és így a

1. évi adó megállapításhoz való jog
2. december
3. napját követő 345 nappal később, vagyis
4. december 10-én elévült. A másodfokú határozat
5. december
6. napján történt kézbesítésekor így a
7. évre tett megállapítások már elévültek. Vitatta a gépkocsi értékesítésekkel kapcsolatos megállapításokat, illetve

ok jogkövetkezményeit is. Előadta, hogy elévülési időn túl nem köteles

értéknövelő beruházásokat igazoló számlákat megőrizni. Nem állapítható meg, hogy a gépjárműveken nem végeztek volna javítási munkálatokat, egyértelmű, hogy egy megrongálódott, összetört gépjárművet nem lehet anyagi ráfordítás nélkül, ilyen jelentős eltéréssel továbbértékesíteni. A gépjárműveken nagy költségű javításokat végzett.

adóhatóság nem tisztázta, hogy

Audira vámeljárás történt-e, vámfizetési kötelezettség merült-e fel és milyen kiadással.

adóhatóságnak

adózó javára szolgáló tényekre is figyelemmel kell lenni, így a javára kellett volna értékelni ifj. L. I. vallomását, meg kellett volna hallgatni

okat a személyeket is, akik jelen lehettek a gépjárművek javításánál, amely bizonyítékok alapján lehetett volna csak meghatározni a javítási költségeket.

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint egyet értett a Megyei Bíróság 4.K.21.157/2011/

1. számú és a Kúria Kfv.I.35.139/2012/
2. számú ítéletében foglaltakkal, hogy felperes részére a határozat
3. április
4. napján szabályszerűen kézbesítésre került.

alperessel egyezően állapította meg, hogy a bírósági eljárások miatt 362 napig nyugodott

elévülés, így

adó megállapításához való jog a

1. adóév tekintetében
2. december
3. napján évült volna el. A felperes
4. évben értesült arról, hogy

adóhatóság a 2001.2005. adóévekre ellenőrzést végez nála, így nem bír alappal

on hivatkozása, hogy 5 év elteltével nem köteles

értéknövelő beruházást igazoló számlákat megőrizni. A felperes terhére volt tehát értékelhető, hogy nem tudta bemutatni

okat a számlákat, amelyek

értéknövelő beruházásokat igazolták volna. A vámhatóság nyilatkozata szerint

Audi gépjárműre vonatkozóan a felperes vámeljárást nem kezdeményezett, annak szabad forgalomba bocsátása nem történt meg, így vámtartozás nem került előírása és megfizetésre,

az regisztrációs adó kiszabás és megfizetés sem történt meg. A felperes a vámhatóság nyilatkozatával szemben bármilyen okiratot, amely vámmal és regisztrációval kapcsolatos fizetést

Audi gépjárműre vonatkozóan igazolt volna, nem nyújtott be.

általa csatolt iratok (határozat a jármű forgalomba helyezéséről, a járműkísérőlap, német nyelvű vámpapír) ennek igazolására nem alkalmasak. A felperes nem bizonyította a közigazgatási eljárásban, illetve a perben, hogy a gépjárműveken felújítást végzett volna. Ifj. L. I. a közigazgatási eljárásban illetve a perben tett tanúvallomása alapján sem igazolható, hogy a gépjárművek felújítása megtörtént volna és milyen összegben.

adóhatóság nem alkalmazott becslési eljárást, így beszerzési árként a gépjárművek adásvételi szerződésben feltüntetett vételi árát helytállóan állapította meg.

értéknövelő beruházásokra vonatkozó felperesi szakértői bizonyítási indítványt

elsőfokú bíróság elutasította, miután maguk a beruházások ténye sem nyert bizonyítást.

t állapította meg összegzésként, hogy a vonatkozó eljárási és anyagi jogszabályok betartásával hozta meg

adóhatóság határozatát, a bizonyított tényálláson alapuló megállapításaira jogszerű jogkövetkezményeket alkalmazott.

Art. 171

.§ /1/ bekezdésére való felperesi hivatkozást

elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 335/A.§ /1/ bekezdése alkalmazásával, mivel

t felperes

első érdemi tárgyalást követően terjesztette elő, nem vizsgálta. A felperes felülvizsgálati kérelmében

ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen keresete teljesítését, másodlagosan

elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint

Art. 1

.§ /2/ bekezdése, 93.§, 95.§ /3/ és /5/ bekezdései, 97.§ /3/-/6/ bekezdései, 98.§ /1/ bekezdése, 100.§ /3/-/4/ bekezdései, 104.§ /1/ bekezdése, 107.§ /3/-/4/ bekezdései megsértésével meghozott adóhatározatok, illetve a Pp. 206.§ /1/ bekezdését, 221.§ /1/ bekezdését, 324.§ /1/ bekezdését, 339/A.§-át sértő jogerős ítélet hatályában nem maradhat.

ítélet kirívóan okszerűtlen bírói mérlegelésen alapul,

ügy szempontjából döntő jelentőségű tényeket

elsőfokú bíróság nem vett figyelembe, amely miatt jogsértő döntést hozott. Kifejtette, hogy a 2011. december 31-től számított 115. napot követően,

az

1. április 24-én elévült a
2. évi adó megállapításához való jog

Art. 164.§ /1/ bekezdése alapján.

A bírósági felülvizsgálat következtében 115 nappal hosszabbodott meg

elévülési idő és miután nem végrehajthatósághoz, hanem a kivetéshez való jog elévüléséről van szó,

a 2005. év vonatkozásában

első nyugvás napjaival kiegészített 5 év elteltével elévült, amely 2012. április 24-én éjfélkor beállt. Amennyiben

elévülésre vonatkozó ezen álláspontját a Kúria nem osztaná, úgy a felperes fenntartott álláspontja szerint

1. december
2. napján mindenképpen elévült a
3. évi adómegállapításához való jog

Art. 164.§ /1/ bekezdése alapján.

Ha ugyanis mindkét polgári per időtartamát beszámoljuk,

első 115 nap, a második 230 nap,

elévülési idő 345 nappal hosszabbodott meg.

alperestől való eltérés abból adódik, hogy a másodfokú határozat 2011. május 5-én került kézbesítésre, szemben

alperes által hivatkozott 2011. április 18-ával. Ha a Kúria

elévülési kifogásnak nem adna helyt, úgy álláspontja szerint

elsőfokú bíróságnak észlelnie kellett volna, hogy

adóhatóság jogsértő eljárás alapján téves döntést hozott. A felperes 16. pontban foglalta össze

adóhatóság - álláspontja szerinti - jogszabálysértéseit. Sérelmezte, hogy

elsőfokú bíróság a szakértői bizonyítási indítványának sem adott helyt.

alperes érdemi ellenkérelmében

ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Art. 164

.§ /1/ bekezdése szerint

adó megállapításához való jog annak a naptári évnek

utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben

adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában

adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek

utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben

annak igényléséhez való jog megnyílt.

/5/ bekezdés értelmében, ha

adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig

adó megállapításához való jog elévülése nyugszik. A Megyei Bíróság a

1. április
2. napján kelt K.20.228/2009/
3. számú ítéletével a felülvizsgálni kért első-, illetve másodfokú határozatokat hatályon kívül helyezve

elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte.

adóhatározatok hatályon kívül helyezése és a hatóság új eljárásra kötelezése folytán a közigazgatási ügy érdemben nem fejeződött be, a bíróság kötelezése miatt (Art. 140.§) a hatóságnak folytatnia kellett

eljárását. Ebből következően felperes részéről

elévülésnek

adóügye további részei nélküli számítása (figyelemmel a további bírósági eljárásokra is) jogszabályi alap nélküli. A Pp. 227.§-ának /1/ bekezdése szerint amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben

t hozta, kötve van. A jogerő, a bíróságnak

általa hozott határozathoz való kötöttségén túlmutató fogalom, amely alaki értelemben

t jelenti, hogy

adott döntés fellebbezéssel nem támadható.

alaki jogerős határozatok közül

ítélethez anyagi jogerő hatás is fűződik. A keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja a Pp. 229.§-ának anyagi jogerőt szabályozó /1/ bekezdése alapján, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve

ok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy

ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék.

anyagi jogerő tehát

t jelenti, hogy

anyagi jogerős határozathoz mind a bíróság, más hatóság, mind a felek kötve vannak, ítélt dolog (res iudicata) keletkezik.

anyagi jogerő fennálltát a bíróságnak hivatalból figyelembe kell vennie. A Kúria Kfv.I. 35.139/2012/

1. számú alaki és anyagi jogerős ítélete szerint felperes részére a határozat
2. április
3. napján szabályszerűen kézbesítésre került. A felperes e perben már nem vitathatja a határozat kézbesítésének időpontját, amely dátummal

alperes helytállóan számolt

elévülési kifogás körében.

elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy

adóhatóság részletesen kimunkálta (elsőfokú határozat: 8. oldal)

elévülés számolását - figyelemmel annak nyugvására is -, és jogszerűen rögzítette ítéletében, hogy

alperes

elévülési időn belül hozta meg határozatát. A felperes ellentétes álláspontja téves.

adóhatóság rendszeresen ellenőrzi

adózókat és

adózásban részt vevő más személyeket.

ellenőrzés célja

adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása [Art. 86.§ /1/ bekezdés].

adóhatóság

ellenőrzés célját

Art. 87

.§-ának /1/ bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározott fajtájú ellenőrzésekkel valósítja meg. A felperesnél a revízió

a) pont szerinti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. A bevallások utólagos ellenőrzése során

Art. 106

.§-ának /1/ bekezdése értelmében

adóhatóság

adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését vizsgálhatja adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is. A felperes 2005. évről szja bevallást nem nyújtott be,

onban ebben

évben két gépjárművet értékesített. A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását

Art. 97

.§-ának /4/-/5/ bekezdései tartalmazzák, amelyek szerint

ellenőrzés során a tényállást

adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást

adózó kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen:

irat, a szakértői vélemény,

adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, más adózók adatai,

elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai,

adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat.

Art. 97

.§-ának /4/ bekezdése szerint

ellenőrzés felperesnél alkalmazott fajtájánál is

adóhatóság volt köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást, amelynek eredményeként a felperes terhére -

ingó (2 db gépkocsi) értékesítésekből származott bevételei illetve költségei alapján számított jövedelme után - fizetendő adót állapított meg.

adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben is a /Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy

okat a bíróság valónak fogadja el. Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék,

okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok /Pp. 166.§ /1/ bekezdés/.

elsőfokú bíróság a keresetben foglalt állítások igazolására a Pp. 163.§-ának /1/ bekezdése alkalmazásával bizonyítási eljárást rendelt el, majd a közigazgatási eljárásban lefolytatott bizonyítási eljárást, és

eredményeként meghozott alperesi döntést, (a kereseti kérelem keretei között) a perben lefolytatott bizonyítás eredményeként jogszerűnek minősítette. Helytállóan utasította el a szakértői bizonyítási indítványt, mivel

értéknövelő beruházások megtörténtének felperesi igazolása hiányában nem volt mire szakértőt kirendelni. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye.

elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, a tanúvallomást, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a felperes keresete nem alapos. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést

onban a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria nem állapított meg.

elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése szerint ítéletében nem iratellenes, precíz és részletes tényállást rögzített, logikusan és okszerűen értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, részletesen megindokolta a keresetet bizonyítottság hiánya okából elutasító döntését. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak lényegében a bizonyítékok felülmérlegelésére irányultak, amelynek

onban

elsőfokú bíróság teljes körűen jogszerű ítélete alapján, jogszabályi lehetőség hiányában nem volt helye.

Art. részletesen szabályozza

adózók bizonylat megőrzési kötelezettségét is. A 47.§ /3/ bekezdése értelmében a könyvelés iratait

adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül

adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie.

elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy felperesnek

ellenőrzésről való tudomásszerzésekor e törvényi előírás alapján - figyelemmel arra is, hogy

alperes

elévülési időn belül hozta meg határozatát rendelkeznie kellett

adójogi tényállások bizonylataival. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a felpereseket a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte

alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény 50.§-ának /1/ bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
2. június
3. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk.bíró