adószámának felfüggesztése alatt
adózó adólevonási jogát nem gyakorolhatja. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.500/2014/4.szám A Kúria a dr. Fodor Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Mészáros László jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
alperesnek 15 napon belül 10.000 /
az tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra - 182.100 /
az száznyolcvankettőezer-egyszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes 2010. november 10-én kezdte meg tevékenységét, elektromos, híradás-technikai célú közmű építésével, kábeltelevíziós hálózat működtetésével foglalkozik.
adószámának
alkalmazását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adóigazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a 2010. augusztus 26. napján kelt határozatával
adózás rendjéről szóló
adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésére vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, és
t
adóhatóság felhívása szerinti határidőben sem pótolta.
elsőfokú hatóság felperesnél
értékesítést terhelő, fizetendő áfa-ra vonatkozóan megállapítást nem tett.
adózó
adózó adólevonási jogát nem gyakorolhatta volna.
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény /a továbbiakban: Áfa tv./ 135.§ /1/ bekezdése alapján a belföldön nyilvántartásba vett adóalany
adómegállapítási időszakban megállapított, fizetendő adó együttes összegét csökkentheti
ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakban keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével.
Áfa tv. 137.§ /1/ bekezdése szerint abban
esetben, ha
állami adóhatóság
Art. rendelkezései alapján -
adóalany adószámát felfüggeszti,
adóalany adólevonási jogát a felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően -
adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeitől függetlenül nem gyakorolhatja. Tekintettel arra, hogy adózó adószáma
időszakban
5.828.000 Ft levonható összeg tekintetében
adólevonási jog gyakorlására nem jogosult. A megállapított adókülönbözet adóhiánynak minősül, tekintettel arra, hogy
esedékességek időpontjától
ellenőrzés megkezdéséig folyamatos túlfizetés nem állt fenn.
.§ /1/ bekezdése alapján adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni.
adóbírság mértéke
adóhiány 50%-a.
.§ /1/ bekezdése szerint
adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén mérsékelhető.
adózó nem járt el a tőle elvárható körültekintéssel, mert
adószámának felfüggesztése ellenére gyakorolta
adólevonási jogát, így
adóbírság mérsékelése kizárt.
.§ /1/ bekezdése szerint
adók késedelmes megfizetése esetén
esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.
.§ /3/ bekezdése értelmében kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén
adó esedékességének napjánál
adóhatóság későbbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdő napjaként. A késedelmi pótlék
.§ /1/ bekezdése, /2/ bekezdésének első mondata, valamint a /3/ bekezdésének második mondata alapján
esedékességtől a jegyzőkönyv keltéig:
elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a fellebbező arra vonatkozó érvelését, hogy olyan bevallási hibáról van szó, amely a bevallás javításával
.§-a alapján orvosolható, és nem szolgálhat adókülönbözet megállapításának alapjául, nem alapos. A hibás bevallás törvényi meghatározását
pontja, a kijavítás szabályait
.§-a tartalmazza.
/A.§ alapján felfüggesztett adószám ellenére gyakorolt adólevonási jog gyakorlása nem
.§-ában meghatározott eset, továbbá a bevallás adóhiányt eredményező hiányosságát jelenti, így nem tekinthető hibás bevallásnak. Egyebek mellett megállapította, hogy a késedelmi pótlék kiszabása mind jogalapjában, mind összegszerűségében helyes.
.§ /3/ bekezdése arra ad lehetőséget - kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén -, hogy
adóhatóság a késedelmi pótlék felszámításának kezdő, nem pedig a befejező időpontját állapítja meg későbbi időpontban. A felperes keresetében
alperes határozatának megváltoztatását,
adóbírság mellőzését és a késedelmi pótlék összegének 74.612 Ftban való megállapítását kérte, illetve amennyiben
elsőfokú bíróság a tényállás tisztázatlansága miatt
elsődleges keresetnek nem ad helyt, úgy másodlagosan a határozatok hatályon kívül helyezését és
elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Fenntartotta a fellebbezésében kifejtett
on álláspontját, miszerint a jogszabálysértő módon levonásba helyezett adótartam olyan bevallási hiba, amely a bevallás kijavításával orvosolható, így nem szolgál adókülönbözet megállapításának alapjául. Vitatta
adóbírság kiszabását, és álláspontja szerint a késedelmi pótlék vonatkozásában nem helytálló
alperes hivatkozása
Nem kivételes méltánylást érdemlő körülmény miatt, és nem a késedelmi pótlék felszámításának kezdő időpontját kellett volna korrigálni, hanem a konkrétan és aggálytalanul behatárolható időszakra kell a késedelmi pótlékot jogszerűen előírni.
elsőfokú bíróság jogerős ítéletével
alperes határozatát megváltoztatta akként, hogy a 2.914.000 Ft adóbírságot megállapító és annak megfizetésére kötelező részét -
elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és
elsőfokú hatóságot e körben
eljárás megismétlésére kötelezte, egyebekben a határozatot hatályában fenntartotta. Indokolása szerint jelen esetben nem pusztán arról van szó, hogy a felperes tévedésből rossz időszakban tett nyilatkozatot, nem a megfelelő időszakban rendelkezett
adólevonási jogáról, hanem kifejezett törvényi tilalom ellenére kívánt olyan jogosultsággal élni, amely
adott időpontban nem illette meg.
adószám alkalmazásának felfüggesztése a felperes korábbi mulasztásának a szankciója volt, amely szankció megállapítására a rendelkező határozat jogszerűségének felülvizsgálata e per tárgya nem lehet. A számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és a közzétételére előírt határidő eredményben eltelte, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztása esetére vonatkozó jogkövetkezményeket
./A.§ /1/ bekezdése határozza meg, amely rendszertanilag
Art. VIII. fejezetében található a Jogkövetkezmények között,
Intézkedések címszó alatt.
elsőfokú bíróság álláspontja szerint
, hogy a felperes
adólevonási jogával egy vele szemben hatályban lévő intézkedés tartama alatt kíván élni, semmiképp nem tekinthető
adóbevallás kijavítható hibájának. Tekintettel arra, hogy felperes törvényi tilalom ellenére élt
adólevonási joggal, a késedelmi pótlék vonatkozásában kivételes méltánylást érdemlő körülmény a javára nem értékelhető.
elsőfokú bíróság álláspontja szerint
adóhatóság nem egységes gyakorlata
adószám felfüggesztésének időtartama alatt
adólevonási jogukat érvényesítő adózókkal kapcsolatosan olyan szempont, amelyet
adóhatóságnak döntése során értékelnie kellett volna.
új eljárásban
adóbírság mértékének meghatározásakor erre figyelemmel kell lenni. A felperes felülvizsgálati kérelmével
ítéletnek
adóbevallás kijavítható hibájára és a késedelmi pótlékra vonatkozó része hatályon kívül helyezését és keresetének e körben való teljesítését kérte. Álláspontja szerint
elsőfokú bíróság tévesen értelmezte és alkalmazta
pontját, 34.§-át, 165.§ /3/ bekezdését. Fenntartotta
adóbevallása kijavíthatóságára a perben előadott véleményét, szerinte nem helytálló, hogy
adóbírság vonatkozásában
alperesi gyakorlat figyelembe vehető, a késedelmi pótlék körében
onban nem.
alperes érdemi ellenkérelmében
ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A jogerős ítélet meghozatalát követően a peres feleknek lehetőségük van rendkívüli jogorvoslat igénybe vételére, ténykérdésben perújítási, jogkérdésben felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül /Pp. 272.§ /2/ bekezdés, 275.§ /2/ bekezdés, BH2002.490., KGD2002.262./.
alperes felülvizsgálati kérelmet nem nyújtott be, a felperes felülvizsgálati kérelmében
ítélet adóírságra vonatozó részét nem támadta, így
t a Kúria érdemben nem vizsgálhatta felül.
.§ /1/ bekezdése szerint
adót, a költségvetési támogatást - ha törvény előírja -
adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.
pontja meghatározza, hogy hibás
a bevallás, amelynél a 34.§ szerint kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát
adóhatóság tárja fel.
eljárási jogszabályok, így
Art., a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
.§ /1/ bekezdése értelmében
adóbevallás helyességét a 26.§-ban foglalt esetben
adóhatóság megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás
adófizetési kötelezettség vagy
adó-visszatérítés összegét érinti,
adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. A /6/ bekezdés alapján ha
adóbevallás (költségvetési támogatásigénylés)
adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy
adózó fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá
adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek
adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek,
adózót
adóhatóság 15 napon belül - megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel. A Ket. 81/A.§-a rendelkezik a döntés kijavításáról,
/1/ bekezdésben akként, hogy ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hatóság a hibát - szükség esetén
ügyfél meghallgatása után - kijavítja, ha
nem hat ki
ügy érdemére,
eljárási költség mértékére vagy a költségviselési kötelezettségre. A Pp. 224.§ /1/ bekezdése szerint a bíróság névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén a határozat kijavítását végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti.
Art.-ben, a Ket.-ben és a Pp.-ben a kijavítás szabályai megegyeznek abban, hogy kijavításra számítási hiba és más hasonló elírás esetén kerülhet sor. A felperes adóbevallásában nem számítási hibát vétett, nem elírt valamit, így nincs olyan elszámolt, elírt adat, ami kijavítható lenne,
az tényállás hiányában
Art. adóbevallás kijavításáról rendelkező 34.§-a nem alkalmazható. Abban
esetben, ha
állami adóhatóság -
Art. rendelkezései alapján -
adóalany adószámát felfüggeszti,
adóalany adólevonási jogát
adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően -
adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeitől függetlenül - nem gyakorolhatja (Art. 137.§ /1/ bekezdés). A felperes olyan jogot gyakorolt, amelyre kifejezett törvényi tiltás miatt nem volt lehetősége. Törvénysértő magatartását jogszabályi lehetőség hiányában nem lehet kijavítással meg nem történtté tenni, annak jogkövetkezményét viselni köteles.
elsőfokú bíróság vonatkozó ítéletrésze jogszerű.
adóhatóság kivételes méltánylást érdemlő körülmény megállapítása nélkül,
.§-ában foglaltak szerint rendelkezett a késedelmi pótlékról.
elsőfokú bíróság e rendelkezést és annak indokolását jogszerűnek értékelte, döntésének indokolása a Pp. 221.§ /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelel. A felperes a késedelmi pótlék felszámításának időtartamára vonatkozóan nem jelölte meg
t a megsértett, nem helyesen alkalmazott jogszabályt, amely arra kötelezte volna
adóhatóságot, hogy derítse ki,
adózó a vizsgálattal nem érintett időszakon kívül mikor kíván (a vizsgálattal érintett időszakban törvénysértőnek minősített adólevonás helyett) jogszerű adólevonást gyakorolni, hogy ahhoz igazodóan rendelkezzen a késedelmi pótlékról.
Art.-nek sem
adóhatóság tényállás tisztázási kötelezettségéről rendelkező 97.§ /4/ bekezdése, sem
adózó javára szolgáló tényfeltárási kötelezettséget előíró 97.§ /6/ bekezdése - egyéb törvényi rendelkezés hiányában - ilyen kapcsolatba a késedelmi pótlék kiszabásának szabályaival nem hozhatók.
adóhatóság, amely köteles méltányosan eljárni, kizárólag
okat a tényeket, körülményeket veheti figyelembe, amelyek kivételes méltánylást érdemlő körülménynek minősíthetők, így különösen
adózó jogellenes magatartásának, tevékenységének vagy mulasztásának súlyát és gyakoriságát. A bíróság pedig csak
t vizsgálhatja, hogy a felperes hivatkozott-e, bizonyított-e vagy sem javára kivételes méltánylást érdemlő körülményeket,
alperes e körben hozott döntése megfelel-e vagy sem
72.§ /1/ bekezdés ea), eb), ec) pontjaiban foglaltaknak.
elsőfokú bíróság döntése e kritériumoknak megfelelt, a felülvizsgálati kérelem
ítélet ezen része vonatkozásában sem tartalmaz, nem igazol hatályon kívül helyezést megalapozó jogsértést. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét, amely a hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte
alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről és mértékéről a Kúria
illetékekről szóló
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.