A határozat elvi tartalma: A vetésváltásra vonatkozó szabályok az adott területhez kapcsolódnak, azokat sem lehet úgy értelmezni, hogy földhasználó-váltás esetén a két éves ciklusnak nem kell érvényesülnie. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.35.254/2014/6.szám A Kúria a dr. Kises Éva Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve felperesnek a alperes neve (alperes címe) alperes elleni mezőgazdasági támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- október
- napján kelt 3.K.27.252/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi 3.K.27.252/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az Állam és a felperes között létrejött mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés alapján
- február
- napjától
- február
- napjáig a felperes haszonbérletébe került a ... ... hrsz.-ú termőföld ingatlan, melyen a X2YCC-2-08 blokk
- sorszámú parcellája fekszik. A felperes
- évre a fenti táblára vonatkozóan búza hasznosítási kóddal nyújtott be egységes támogatási kérelmet.
- és
- évekre ugyancsak búza hasznosítási kóddal került sor támogatási kérelem előterjesztésére az előző földhasználó részéről. Az elsőfokú hatóság helyszíni ellenőrzés végzett, melynek eredményeként meghozott határozatában a felperes gazdaságában a kölcsönös megfeleltetési szabályoknak való meg nem felelést állapított meg, melyre tekintettel a
- támogatási évre 1%-os szankciót határozott meg. A határozat melléklete szerint a felperes a perbeli tábla tekintetében megszegte a vetésváltásra vonatkozó előírásokat, a meg nem felelés enyhe, kis mértékű és rövid távon helyrehozható. A felperes fellebbezése folytán eljáró alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a
- április
- napján kelt 221/2150/5285/5/
- iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indokolás szerint a felperes megsértette az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/
- (IV.24.) FVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet1) 3.§
(2)bekezdésére figyelemmel alkalmazandó
- számú melléklet
- pont b) alpontjában foglalt két éves vetésforgóra vonatkozó előírást, mivel a perbeli táblán 2010.,
- és
- támogatási évekre is búza hasznosítási kóddal került sor támogatási kérelem benyújtására. A szankció meghatározása a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/
- (VII.10.) FVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet2) 5.§-a és
- számú melléklete szerint jogszerűen történt. Az alperes hangsúlyozta, a Rendelet1
- számú mellékletének
- pontjában foglalt előírások az adott terület tekintetében határozzák meg a termeszthető növények fajtáját, ezért a vetésváltásra vonatkozó szabályok megtartását is a földterület vonatkozásában és nem a termelő tekintetében kell vizsgálni. A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, kérve annak bírósági felülvizsgálatát és ennek eredményeként az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését. A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az indokolásban felhívta a Rendelet1 3.§
(1),
(2)bekezdését, 4.§
(1)bekezdését, 6.§
(1),
(2)bekezdését, 1. számú melléklet 3. pont
- b)alpontját, a Rendelet2 5.§-át, 2. számú mellékletét, a mezőgazdasági, agrár- vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási törvény) 9.§
- s)és
- t)pontját, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 205.§
(3)bekezdését, 277.§
(4)és
(5)bekezdését, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339.§-át. Okfejtése szerint a hivatkozott táblán vetésváltás szabályai nem kerültek betartásra, a felperes azokat nem teljesítette, ezért vele szemben a Rendelet1 6.§
(2)bekezdésére figyelemmel szankciót kellett alkalmazni, mely jogszerűen került meghatározásra. A vetésváltás körében meghatározott jogszabályi előírásokat a földhasználónak kell betartania tekintettel a Rendelet1 4.§
(1)és
(2)bekezdéseire. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, a vetésváltásra vonatkozó rendelkezéseket a gazdálkodó személyében bekövetkező változástól függetlenül érvényesíteni kell, így alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy a kérdéses tábla „előéletéről" információja nem volt és nem is lehetett. A hatósági ellenőrzés tárgyát nem a felperest megelőző földhasználó tevékenységének vizsgálata képezte, ezért alaptalan az ebben a körben kifejtett felperesi előadás. Abból, hogy a jogszabály a tábla előéletéről való információszerzést nem szabályozza, nem következik az, miszerint az új gazdálkodó a vetésváltásra irányadó szabályokat ne lenne köteles megtartani. Ezt meghaladóan a felperes által megkötött földhaszonbérleti szerződés - figyelemmel a Ptk. felhívott rendelkezéseire is lehetővé tette volna a felperes számára, hogy a tábla „előéletéről" a vele szerződő haszonbérbeadón keresztül szerezzen információt. Nem foghat helyt az a felperesi érv, mely szerint személyére nézve még gondatlanság sem állapítható meg, ezáltal szankció vele szemben nem alkalmazható. Ugyanis az Eljárási törvény 9.§ t) pontja alapulvételével a vetésváltásra vonatkozó szabályok be nem tartására a felperes részéről gondatlanul került sor. Amennyiben a felperes kellően körültekintően jár el, tájékozódik, úgy elkerülhető lett volna a szankció alkalmazása. A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás iránt. Érvelése szerint az alperesi határozat és a jogerős ítélet sérti a Rendelet1 6.§
(1),
(2)bekezdéseit,
- számú melléklet
- pont b) alpontját, és a Rendelet2 5.§-át, valamint
- számú mellékletének
- pontját. Kiemelte, az irányadó jogszabályi rendelkezések nem szabályozzák azt az esetkört, amikor a gazdálkodó személye a vetésváltással érintett időszakban megváltozik és nem biztosítanak az új gazdálkodó részére olyan szabályozott, illetve intézményesített információ- szerzési lehetőségeket, amelyek igénybevételével a korábbi gazdálkodásra vonatkozóan a vetésváltásra irányadó előírások megtartásához szükséges információkat megszerezhetné. Ezzel összefüggésben nem származhat kára a jogi szabályozatlanságból. A Rendelet2
- számú melléklete a szankciók alkalmazását szándékos vagy legalább gondatlan magatartáshoz köti, azonban a felperest nem terheli mulasztás, vétlensége megállapítható, ezért sem szándékos, sem gondatlan magatartást nem tanúsított, a szankció alkalmazása jogszerűtlen. A felperes csatolta a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Veszprém Megyei Területi Irodájához
- január
- napján intézett beadványát és az arra adott választ. Eszerint a perbeli tábla korábbi használója az ... Kft. volt. A felperes megkeresésére a Kft. úgy nyilatkozott, hogy a terület a társaságnál semmiféle nyilvántartásban nem szerepel. A felperes okfejtése szerint a csatolt iratokkal megdőlt az a bírósági ítélet alapjául szolgáló feltételezés, hogy a felperes tájékozódhatott volna a korábbi földhasználó személye megállapítása tekintetében a szükséges információk megszerzése érdekében. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályban fenntartását indítványozta. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Kúria a Pp. 275.§
(1)bekezdésére figyelemmel a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. A legfelsőbb bírói fórum a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Mindezek okán és a felülvizsgálati kérelem mellékleteként csatolt iratok a felülvizsgálati eljárás során nem értékelhetőek. A Rendelet1 4.§
(2)bekezdése szerint, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az
- számú mellékletben foglalt előírásokat a földhasználók gazdaságuk teljes területén kötelesek betartani a vonatkozó támogatás igénylése esetén. Az
- számú melléklet
- pont b) alpontja a vetésváltásra vonatkozó előírások között tartalmazza, hogy - többek között - búza egymás után két évig termeszthető. A Kúria a perben felmerülő jogkérdésekről a Kfv.IV.35.111/2014/
- számú ítéletében már döntött. A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa mindenben osztja a másik tanács ítéletében írtakat, attól eltérni nem kíván. Eszerint a Rendelet1 4.§
(2)bekezdéséből és
- számú melléklet
- pont b) alpontjából megállapítható, hogy a vetésváltásra irányadó szabályok az adott területre vonatkoznak, azokat nem lehet úgy értelmezni, hogy földhasználó-váltás esetén a két éves ciklusnak nem kell érvényesülnie. Egy ilyen jogszabály értelmezés a vetésváltás céljával lenne ellentétes. A felperes a perbeli terület tekintetében 2012-től lett földhasználó, a vetésváltásra vonatkozó előírás már 2012-ben részét képezte a Rendelet1
- számú mellékletének. Így a felperesnek, amikor búza termesztésbe kezdett, ismernie kellett a jogszabályok rendelkezéseit, az abban kitűzött célokat. A jogszabályi előírásokból egyértelműen következik a két éves vetésváltási ciklus, így a felperesnek a föld megvásárlásakor tájékoztatást kellett volna kérnie a korábbi években termesztett növényekről. Ennek elmulasztása vezetett oda, hogy a hatóság a kölcsönös megfeleltetési szabályoknak való meg nem felelést állapította meg. Jelen ügyben a hatóság nem mulasztott, ugyanis nem a hatóságnak, hanem a felperesnek kellett volna tájékozódnia a korábbi években termesztett növényekről annak érdekében, hogy a vetésváltásra irányadó szabályokat betartsa. A 1122/2009/EK rendelet
- cikk
(1)bekezdése mentesíti a szankció alól a mezőgazdasági termelőt, ha tényszerűen pontos információt nyújtott be, vagy másképpen bizonyítja, hogy nem vétkes. Jelen ügyben a felperes nem nyújtott be tényszerűen pontos információt akkor, amikor a 2012. támogatási évre kérelmet terjesztett elő, hiszen tényszerűen az a két éves ciklust követő harmadik - a jogszabályok szerint már nem támogatható - évre vonatkozott. A felülvizsgálati bíróság egyetért az elsőfokú bíróság azon okfejtésével, mely szerint a jogerős ítéletben részletezett jogszabályi rendelkezések kellő körültekintés tanúsítása mellett lehetővé tették volna a felperes számára a tájékozódást, így elkerülhető lett volna a szankció alkalmazása, a felperes tehát gondatlanul járt el. A perbeli jogviszonyra a Rendelet2 2.§-ára figyelemmel az Eljárási törvény 9.§ s) és t) pontját kell alkalmazni a szándékosság és gondatlanság fogalma körében. A fent kifejtettekre figyelemmel a felperes magatartása az Eljárási törvény 9.§ t) pontja szerinti gondatlan magatartásnak minősül, ezért vele szemben jogszerűen került alkalmazásra szankció figyelemmel a Rendelet1 6.§
(1)bekezdésére, valamint a Rendelet2 5.§-ára és 2. számú mellékletére. A jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért a Kúria azt a Pp. 275.§
(3)bekezdését alkalmazva hatályában fenntartotta. Az alperest hatósági ügyintéző felülvizsgálati perköltség nem jár. képviselte, így részére A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdésére és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdésére figyelemmel a pervesztes felperest kötelezte. Budapest,
- május
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Huber Gábor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő