Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.664/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Strasser Tibor ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, Albáné dr. Feldmájer Lívia ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- szeptember
- napján meghozott, 19.P.23.092/2007/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.000 (tizenkettőezer) forint másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság a felperes sajtó-helyreigazítás iránt indított perében kötelezte az alperest, hogy az általa szolgáltatott ... csatornán az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a ... című műsorban tegye közzé az alábbi közleményt: „A ... május 16-i adásunkban valótlanul híreszteltük, hogy - ... győzteséről nem készültek aktképek, illetve hamis látszatot keltettünk, hogy ezt a szerződése nem tilalmazta volna. - Valótlanul híreszteltük, hogy ő az ígért díjazásból semmit nem kapott volna. A valóságban a fődíjból 10%-nyi előleget kapott." A bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 13.000 Ft perköltséget, míg az ezt meghaladó keresetet elutasította. Az illetékről úgy rendelkezett, hogy abból a felperes 7.000 Ft-ot, míg az alperes 14.000 Ft-ot köteles a Magyar Államnak külön felhívásra megfizetni. Az ítélet indokolásában elsődlegesen az alperes eljárásjogi kifogásával foglalkozott. Megállapította, hogy jelen esetben a műsorszolgáltató jelenti a sajtószervet, a kérelem címzettje a műsorszolgáltató szervezet vezérigazgatója volt, aki a szervezet törvényes képviselőjének minősül, így a hozzá címzett helyreigazítással teljesültek a sajtószervhez intézett kérelem kritériumai, így a kérelem a törvényes határidőn belül megérkezett az alpereshez. A kereshetőségi jog körében a Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében és a PK
- számú állásfoglalása alapján rögzítette, hogy a felismerhetőségnek nem feltétlenül kell országos szinten, vagy széles körben megvalósulnia, hanem elegendő az érintettség megállapításához, ha a szűkebb szakmai kör számára válik felismerhetővé az érintett személy. Márpedig a felperes dokumentumokkal igazolta, hogy a ... licencének tulajdonosa, így a versennyel, a győztesével, a szervezők és a versenyzők konfliktusával kapcsolatban a felperesi gazdasági társaság érintettsége az elsőfokú bíróság szerint megállapítható volt. Ezt követően ismertette a Ptk.
- §
(1)bekezdését, a PK
- számú és a PK 14., valamint a PK
- számú állásfoglalását. Az aktfotók tekintetében az elsőfokú bíróság a modellt ábrázoló és a felperes által felmutatott felvételek megtekintése alapján megállapította, hogy a ruhátlan fotók a modellt ábrázolják és ezek egyértelműen aktfotónak minősülnek, ily módon a felperes bizonyítani tudta, hogy készültek aktfotók, ezért az ezzel ellentétes állítás valótlan, így a helyreigazítási kérelem e körben alapos. A felperes felmutatta a licenctulajdonos és a modell közötti szerződést, amelyben foglaltakat a modell aláírásával tudomásul is vett, és amely egyértelműen tilalmazza az aktfotók léte mellett a versenyen való indulást. Az ezzel ellentétes állítás nem valós, ami indokolja a helyreigazítás elrendelését. A pénz átvétele tekintetében a híresztelés valótlansága bizonyítást nyert, miszerint a győztes nem kapott egyetlen forintot sem, ugyanakkor a valós tény körébe tartozik az is, hogy a fődíj egy részét egyáltalán nem kapta meg. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a helyreigazítást oly módon rendelte el, hogy abban a valóság közlése is szerepeljen, miszerint a fődíjból a nyertes 10% előleget kapott. A takart képekre vonatkozó kérelmet azonban nem találta alaposnak, mert a felperes által bemutatott felvételeken a modell a melleit takarta, öle egyáltalán nem látszott, így a felperes azt nem bizonyította, hogy ezekhez a takart képekhez képest egyéb jellegű aktfelvételek léteznének. A perköltség viseléséről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen a kereshetőségi jog hiányára hivatkozott, mivel a szerződésekből az állapítható meg, hogy azt ...val ... kötötte, így a felperesnek ezzel kapcsolatban kereshetőségi joga nem lehet. A felperes sehol nem szerepelt nyilvánosan, mint a ... megrendezője, így a versennyel kapcsolatos közlés őt nem is érintheti. Téves az a bírósági megállapítás is, hogy a felmutatott fényképfelvételek ..át ábrázolják, másrészt az is, hogy ezek aktfotóknak tekinthetők. Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a riportrészt is, mert a lány nővére szerint „nem az nem igaz, hogy a szerződés tiltja az akt fotókat, hanem az, hogy meztelen képek készültek" testvéréről. A fellebbezés szerint a pénz átvételével kapcsolatos elsőfokú bírósági döntés sem állja meg a helyét, és annak indokolása sem meglapozott. A takart képek vonatkozásában pedig a riportban elhangzott vélemény a felperes személyiségi jogait nem sértheti. A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. Az alperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(3)bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között bírálta felül és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállásból helytálló jogi következtetésre jutott, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 253. §
(2)bekezdése és a Pp. 254. §
(3)bekezdése szerint helybenhagyta annak indokolására is kiterjedően. A Fővárosi Ítélőtábla azt emeli ki, hogy a sajtó-helyreigazítási eljárás egy olyan speciális személyiségvédelmi eljárás, amelynek során különleges anyagi és eljárásjogi szabályok érvényesülnek. Így a Ptk. 79. §
(1)bekezdése értelmében, ha valakiről időszaki lap valótlan tényt közöl, vagy híresztel, vagy való tényeket hamis színben tüntet fel, akkor követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények. A sajtó-helyreigazítási igény elbírálásakor külön is vizsgálni kell a jogosult kereshetőségi jogát egyrészt a Ptk. 79. §
(1)bekezdése, másrészt a Ptk. 85. §
(1)bekezdése alapján, amely kimondja, hogy a személyhez fűződő jogokat személyes kell érvényesíteni. A Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalása szerint sajtó-helyreigazítást az kérhet, akinek a személyére a sajtóközlemény - nevének megjelölésével vagy egyéb módon - utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető, ezért csak azoknak tényállításoknak, tényközlésnek a helyreigazítását lehet kérni, amelyek az igényt érvényesítő fél személyére vonatkoznak. Természetesen a jogi személyekre is alkalmazni kell a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat, azt hogy csak azoknak a tényállításoknak, tényközléseknek a helyreigazítását lehet igényelni, amelyek az igényérvényesítő jogi személyre vonatkoznak. Ezen túlmenően a bíróságnak a PK
- számú állásfoglalásának II. pontjában foglaltak értelmében a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálnia, a kifogásolt közléseket, kifejezéseket valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe vennie és ennek megfelelően kell megállapítani azt, hogy a sajtószerv tényállításaival meghamisítja-e, hamis színben tünteti-e fel a valóságot, ezért alkalmas-e az igényérvényesítő fél személyhez fűződő jogai megsértésére, tehát megalapozza-e a helyreigazítás elrendelését. A sajtóról szóló
- évi II. törvény pedig azt emeli ki, hogy az Alkotmányban biztosított sajtószabadság mindenkinek jogot ad arra, hogy nézeteit a sajtó útján közölje, kifejthesse, de a törvény
- §
(1)bekezdése szerint a sajtószabadság gyakorlása nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. A fellebbezésben foglaltak alapján a Fővárosi Ítélőtábla is elsődlegesen a kereshetőségi jogot vizsgálta. A felperes és ... között
- július 14-én létrejött megállapodás szerint az ... megszerezte ... versenyének magyarországi licence jogát. Az elnök-licence cím tulajdonosa ..., akit a felperes a verseny lebonyolításával, szervezésével bízott, meg azzal, hogy „bármilyen probléma esetén….az ... teljes mértékben köteles helytállni". A szerződés alapján a versennyel, a szervezéssel, a résztvevőkkel kapcsolatos közlések tekintetében a felperes érintettsége megállapítható, figyelemmel arra, hogy a PK
- számú állásfoglalása alapján sajtó-helyreigazítást az is kérhet, akinek személyére a sajtóközlemény csak utal, vagy aki a közlések tartalma alapján ismerhető fel. Az tény, hogy a felperesi gazdasági társaság név szerint megemlítésre nem került, azonban üzletfelei, partnerei, munkatársai, ügyfélköre egyértelműen azonosíthatta, mint a ...l verseny magyarországi licence tulajdonosát, ezért a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint is a felperes rendelkezik kereshetőségi joggal, és keresetét érdemben kell vizsgálni. Téves az alperesnek az a hivatkozása, hogy nem igazolt, hogy a fotók ... ábrázolják, mert a csatolt és a felperesi képviselő által felmutatott fényképfelvételek alapján az azonosság egyszerű szemrevételezéssel megállapítható. Ugyanígy a fotók aktfotó jellege is, hiszen a modell azokon ruhátlanul látható, ami az átlag néző megítélése szerint aktfotónak minősül, márpedig az ilyen jellegű felvételeket a ... és ... közt ... november 18-án létrejött megállapodás
- pontja tiltja. A ... című műsorban elhangzott az is, hogy a „.." verseny győztese a nyereményből „egy forintot sem kapott", ugyanakkor a ... január 10-én kelt átvételi elismervény szerint ..... fődíjából 1.000 USD előleget átvett, amit aláírásával igazolt. Ezzel szemben az alperes a PK
- számú állásfoglalás alapján őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére ennek ellenkezőjét igazolni nem tudta, nem csatolt és nem is hivatkozott olyan okirati vagy egyéb bizonyítékokra, amelyek a műsorban elhangzottak valóságtartalmát alátámasztotta volna, ezért e körben is helytálló döntést hozott az elsőfokú bíróság. A Fővárosi Ítélőtábla szükségesnek tartja rögzíteni, hogy a PK
- számú állásfoglalás alapján megfogalmazott helyreigazítás szövegét, annak megfogalmazását fellebbezés hiányában nem bírálhatta felül. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság helyes és részletesen indokolt határozatának megváltoztatására alapot nem látott, ezért azt helybenhagyta. A másodfokú bíróság az első és másodfokú perköltség viseléséről is a Pp.
- §án keresztül is érvényesülő Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott, figyelembe véve a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 22.) IM rendeletet is. Budapest,
- január
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s. k. a tanács elnöke . Győriné dr. Maurer Amália s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Böszörményiné dr. Kovács Katalin s. k. bíró