Pf.21754/2014/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.754/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Csabai és Társai Ügyvédi Iroda (fél címe 2, ügyintéző: dr. Lindner Andrea ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Dr. Kárpáti Miklós Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Kárpáti Miklós ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jogsértés megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2014. november 18. napján kelt, 25.P.26.213/2013/21. számú ítélete ellen a felperes részéről 23. sorszám alatt, valamint az alperes részéről 22. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő r é s z í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben, a következők szerint változtatja meg: megállapítja, hogy az alperes a ... weboldalon 2014. július 24. napján a „...-gate 3: Az ágyban köttetik a legnagyobb üzlet?" címmel megjelent cikkben annak valótlan állításával, hogy: „Kiderítettük, hogy a ... jelenti a legzsírosabb falatot a ...-nak. Annak a multicégnek, amely bár világszerte bőkezűen támogatja a diagnosztikai szakmát, ugyancsak világszerte gyakran keveredik korrupciógyanús ügyekbe.", megsértette a felperes jóhírnevét, az alperest a további jogsértéstől eltiltja, és kötelezi, hogy - 15 napon belül - a ... portálról távolítsa el a megállapítással érintett közlést. Kötelezi az alperest, hogy - 15 napon belül - legalább 60 nap időtartamra tegye közzé a ... portálon a cikkel azonos helyen, betűmérettel és típussal az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését, és kérjen elnézést a jogsértésért a felperestől; · a ... weboldalon 2013. június 20-án „Bőkezűen szórja a százmilliókat a ... klinika: Mindent vitt a ..." című cikkben tett, ,,A ... NYERT, A LABORVEZETŐ NEMZETKÖZI CSÚCSOKRA TÖRT" „A szakmai berkekben az a hír járja, így többek véleménye is az, hogy a ...-nak befolyása lehet arra, hogy akár nemzetközi szinten a laboráns szakmában ki kaphat meg bizonyos pozíciókat. ... laborvezető minden esetre a ... biznisz után tehát mosolygott rá a szerencse." közlés, valamint a .... weboldalon 2014. július 24. napján a „...-gate 3: Az ágyban köttetik a legnagyobb üzlet?" címmel megjelent cikkben írt, ,,A ... busás ...-s szerződései ugyanakkor értelmet nyertek, ha ide szerkesztjük azt a ... által kiderített tényt, hogy ... a ... Klinikai rektorhelyettesének a párja az a ..., aki a ... labordiagnosztikai üzletágvezetője." „...-GATE 3: AZ ÁGYBAN KÖTTETIK A LEGNAGYOBB ÜZLET?" közlés, valamint a 2013. november 15. napján a ... internetes hírportálon „Aranyeső ... is - Hogyan tarolja le a ... a magyar egészségügyet?" című cikkben tett „... is szakmai okokkal indokolják a ...-gépek használatát, de a ... kiderítette, a ... székhelyű multicég az akadémikus ... professzor (képünkön) laborvezetői regnálása alatt szakított hatalmasat ..., aki azóta a ... elnökévé lépett elő. A társaság üléseire a ... üzletág-vezetője is állandó meghívót vehet át a postástól." ...hez, ...hez és a ...-hoz hasonlóan tehát ... is szakmai érvekkel indokolják a ... rendszerek használatát. A ... megtudta, a ... székhelyű multi ... laborvezetői regnálása alatt szakított nagyot ..., aki azóta a ... elnöke. Korábbi cikkünkben már írtunk egy hasonló karrierről, amely egy labor vezetésével kezdődik, ... rendszer "bevarázslásával" folytatódik, majd csúcsszervezet igazgatói posztjának betöltésével végződik."közlések kapcsán a keresetet elutasítja. A ... weboldalon 2013. június 20-án „Bőkezűen szórja a százmilliókat a ... klinika: Mindent vitt a ..." című cikkben írt, „A ... székhelyű, mint cikkünkből kiderül „a második- és harmadik világban igen „kreatív" módszerekkel kereskedő multicég gyakorlatilag a piacon fellelhető és beszerezhető hasonló minőségű termékek, eszközök árának a duplájáért adja el a ...nek az áruit."; „A ...i Tudományegyetem úgy írta alá a szerződést a nyertes ...-sal, hogy a tender 5. és 6. részajánlati körében, a hematológiai vizsgálatokhoz szükséges reagensek, fogyóanyagok, kontroll oldatok s a mérésekhez szükséges műszerek biztosításánál a ... 41,6 millió forintos éves beszerzési értéket határozott meg, miközben a tendert megelőző évben ugyanezen vizsgálatokra az egyetem 20 millió forintért szerezte be a szükséges termékeket. Ugyancsak érdekes, és nehezen megmagyarázható, hogy a tender 7. részajánlati kőrében a ... 36,9 millió forintos éves árral lett befutó, miközben a 2009. évben, ugyanezen vizsgálatokhoz szükséges termékekre mindössze 18 millió forintot költött a ... intézmény."; „Az pedig teljességgel érthetetlen, hogy miért fogadta el befutónak a ... a tender három olyan kiírásában a ..., amelyben ugyanolyan készülékpark (a hematológia esetében ... XE2100 típusú, a véralvadás esetében pedig ... STA R-

1. t)telepítését vállalta, mint amilyet a ... labor a tender előtt is használt. Egyik részajánlati körnél pedig megegyezik a szállítandó termék a korábban használttal, csak 2009-től már a ... adhatta el a klinikának, közel dupla áron."; „Hivatalosan sem a megkeresett politikusok, sem pedig a városért aggódók nem tudtak arról, hogy a 2009-es tender miatt több százmillió forint közpénz került a ... számlájára, miközben ugyanilyen minőségben, de lényegesen olcsóbban más cégek is beszállítói lehettek volna az egyetemnek." - közlések tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét a perköltséggel kapcsolatos rendelkezésekre is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget. A hatályon kívül helyezett rendelkezések tekintetében a Fővárosi Ítélőtábla a felperes és az alperes fellebbezési eljárási költségét személyenként 10.000 (Tízezer) forint plusz áfa összegben állapítja meg azzal, hogy annak viseléséről az elsőfokú bíróság határoz. Ez ellen a részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes tulajdonosa a ..., tevékenységi köre a ... székhelyű ... gazdasági társaság által üzemeltetett gyógyszergyár termékeinek forgalmazására terjed ki, amely többek között onkológiai, hepatológiai, reumatológiai betegségek kezelésére szolgáló készítmények és labordiagnosztikai berendezések forgalmazását is magában foglalja. A felperes túlnyomó részben nyertes ajánlattevőként vett részt a ..., a ..., a ... klinikái, és a ... klinikái különböző vizsgálatok lefolytatásához szükséges készítmények (reagensek) beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárásain. Az alperes üzemelteti a ...internetes hírportált, amelyen nyolc részből álló cikksorozatot közölt, a cikkek többsége a magyarországi klinikák felperes részvételével zajlott közbeszerzéseit mutatta be. A ... weboldalon 2013. június 20-án „Bőkezűen szórja a százmilliókat a ... klinika: Mindent vitt a ..." címmel jelent meg cikk. A cikk leadje szerint egy 2009-es közbeszerzési tendert követően gyakorlatilag megduplázódott a laborberendezések értéke a ...en. A ... utánajárt a helyi civilektől kapott háttér-információnak, és valóban több százmillió forintos, nehezen magyarázható eltérésekre bukkantunk. Ráadásul ez a csinos összeg egyetlen cég bankszámláján landolt. A ... a legfőbb haszonélvezője ugyanis a ... közbeszerzésnek. A ... székhelyű, mint cikkünkből kiderül második- és harmadik világban igen „kreatív" módszerekkel kereskedő multicég gyakorlatilag a piacon fellelhető és beszerezhető hasonló minőségű termékek, eszközök árának duplájáért adja el a ...nek az áruit. Pontosabban a ... részéről érthetetlen, hogy akkor, amikor ők maguk nadrágszíj húzásra kényszerülnek, miért írnak alá olyan szerződéseket, amelyek ekkora többlettel terhelik meg az egyetemi büdzsét. Ténykérdés az is, hogy a ... labor volt vezetője nem sokkal az eredmény kihirdetése után mesés nemzetközi karrierbe kezdett. A cikk első bekezdésében írtak szerint a ... beszámolóiban évről-évre szerepel, hogy „mind az intézmény, mind a gazdálkodó egységek próbálkoznak a takarékossági intézkedésekkel, de felelősséggel kijelenthető, hogy a szolgáltatás színvonalának esése nélkül további megszorítások nehezen érvényesíthetőek". Ezzel a törekvéssel kevéssé áll összhangban, hogy az egyetem ... 2009. október 30-án írt ki közbeszerzési eljárást „laboratóriumi fogyóanyagok beszerzése, valamint azok felhasználásához kapcsolódó berendezések biztosítása" tárgyban. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a beszerzendő termékeket tizenegy részajánlati körre bontotta, a tizenegyből öt tekintetében pedig olyan minimumkövetelményeket határozott meg, amelyeknek egyedül a ..., illetve az itthon általa képviselt gyártók, például a ..., vagy a ... termékei felelhettek csak meg. A harmadik bekezdésben a cikk arról írt, hogy úgy tudjuk, a négy évvel ezelőtti kiírás gyakorlatilag egy cégre történt, egyre specifikálódott. Miután ennek megfelelően a ... egyedüli ajánlattevőként léphetett színre, olyan árszintet tudott érvényesíteni; amilyet csak akart. Érthetetlen, hogy ehhez miért volt partner egy olyan egyetem, egy olyan intézmény, amely a szolgáltatás színvonalának esésével tudna csak további megszorításokat érvényesíteni. A cikk negyedik bekezdése azt rögzítette, hogy a ... elkérte a klinika új vezetésétől a közbeszerzés dokumentációját (amit a hazai gyakorlatban szokatlan, ám dicséretes módon napokon belül megkaptunk) és ezekből is jól látszik, hogy a ... a közbeszerzés öt részajánlati körét is elnyerte, összesen, bruttó 369 millió forintos üzletet köthetett. Mindezt alaposan körülbástyázták, hiszen szabályosan kiírt közbeszerzésről volt szó, a tender nyilvános volt, a ... pedig szabályosan adta be az ajánlatát a tenderre. A bökkenő ott van, hogy a specifikus kiírás és a minimumkövetelmények miatt versenyeztetés nélküli, egy cégre, a ...-ra kiírt eljárás lebonyolításával lett nyertes a vállalat, s szerezhetett minimum 3 évre szóló kizárólagos beszállítói jogot. A cikk „Dupla, vagy semmi" alcím alatt azt közölte, hogy a ... úgy írta alá a szerződést a nyertes ...sal, hogy a tender 5. és 6. részajánlati körében, a hematológiai vizsgálatokhoz szükséges reagensek, fogyóanyagok, kontroll oldatok s a mérésekhez szükséges műszerek biztosításánál a ... 41,6 millió forintos éves beszerzési értéket határozott meg, miközben a tendert megelőző évben ugyanezen vizsgálatokra az egyetem 20 millió forintért szerezte be a szükséges termékeket. Ugyancsak érdekes, és nehezen megmagyarázható, hogy a tender 7. részajánlati körében a ... 36,9 millió forintos éves árral lett befutó, miközben a 2009. évben, ugyanezen vizsgálatokhoz szükséges termékekre mindössze 18 millió forintot költött a ... intézmény. Az pedig teljességgel érthetetlen, hogy miért fogadta el befutónak a ... a tender három olyan kiírásában a ... -t, amelyben ugyanolyan készülékpark (a hematológia esetében ... XE-2100 típusú, a véralvadás esetében pedig ... STA-R-
2. t)telepítését vállalta, mint amilyet a ... labor a tender előtt is használt. Egyik részajánlati körnél pedig megegyezik a szállítandó termék a korábban használttal, csak 2009-től már a ... adhatta el a klinikának, közel dupla áron. „Kompatibilitási és szakmai indokok" alcím alatt - egyebek mellett - azt közölte a cikk, hogy a tenderrel, a ... preferálásával, a cégspecifikus közbeszerzéssel és a kétszeres áron beszerzett termékekkel kapcsolatban a ... a vezetőjét is megkerestük. Kérdésünkre, hogy miért volt abban partner az egyetem, hogy a ... olyan árszintet érvényesíthessen, amilyet csak akart, ... főigazgató előrebocsátotta, az eljárás során sem ő, sem pedig a jelenlegi rektor nem volt hivatalban, a kiírás specifikációjának összeállítása, az előírások indokoltságának alátámasztása pedig olyan szakmai kérdés, amit az akkori vezetés bizonyára megvizsgált. Az ezt követő „Maximum pont a kétszeres árra" alcímmel azt írták le, hogy az általunk megszerzett dokumentumok szerint ugyanakkor az ajánlati ár és a fizetési határidő volt a két legfőbb bírálati szempont a tendernél, ebből a szempontból pedig még inkább durva, hogy a dupla áron dolgozó ... lett a nyertes. A közbeszerzési értékelő szerint a ... minden esetben a maximális pontot kapta az általa meghatározott árra. „A ... nyert, a laborvezető nemzetközi csúcsokra tört" alcím alatt közölte a cikk, hogy a ... úgy tudja, hogy a „dupla áras" tender lezárását követően, és a ... mint nyertes kihirdetése után nagy ívű nemzetközi karrierbe kezdett a ... labor akkori vezetője, .... Jelenleg az ...nek igazgatója, a ... vendégprofesszora, és a ..., azaz az ... bizottságának elnöke, vezetője. ... a ... is kitüntette 2012-ben. Beszédes, hogy a volt ... laborvezetőt a nemzetközi csúcsokra röpítő diagnosztikai világszervezet, azaz ... kitűnő kapcsolatot ápol a ...-sal. A szakmai berkekben az a hír járja, így többek véleménye is az, hogy a ...-nak befolyása lehet arra, hogy akár nemzetközi szinten a laboráns szakmában ki kaphat meg bizonyos pozíciókat. ... laborvezető minden esetre a ... biznisz után tehát mosolygott rá a szerencse. A következő, „Új tender, újra a ...-ra kiírva" cím alatt írtak szerint a 2009-es tender győztesével 2010-ben kötött szerződést az egyetem, a kontraktus azóta lejárt, és éppen folyamatban van a szerződés megújítása. Új, két évre vonatkozó közbeszerzést írt ki a Tudományegyetem, amelyben úgy tűnik, ismét a ... lehet az egyedüli esélyes ajánlattevő. Így félő, hogy az új beszerzési eljárás is a közpénzek elszórását jelenti. Az új, tizenhárom részajánlati kört meghatározó tenderben a ... információi szerint az alábbi, „visszautasíthatatlan" ajánlatot tette a ... : Az első részajánlati körben, amely éves szinten több mint ötmillió kémiai vizsgálat elvégzéséhez elegendő terméket jelent, 130,1 millió forint plusz áfás ajánlattal rukkolt elő a cég. A második részajánlati körben 215,7 millió forint plusz áfára rúg a ... pénzigénye, a nyolcadik körben pedig „potom" nettó 41,4 milliós ajánlatról beszélhetünk. A ... által megkeresett, a magyar egészségügyben a ... befolyására tekintettel névtelenséget kérő laborszakértők megmutatták több konkurens termék árát. A számsorokból azt a következtetést vontuk le, hogy amennyiben az új közbeszerzés versenysemlegesen lett volna kiírva, csak a fenti három fejezetnél negyven százalékkal lehetne kevesebb a beszerzési ár. Azaz éves szinten nagyságrendileg nettó százötvenmillió forint (!) megtakarítást lehetett volna elérni. „Büntetőfeljelentést fontolgatnak" alcímmel közölte a cikk, hogy a ... több ... civil szervezetet, és a helyi ... frakciót is megkereste az ügyben. Hivatalosan sem a megkeresett politikusok, sem pedig a városért aggódók nem tudtak arról, hogy a 2009-es tender miatt több százmillió forint közpénz került a ... számlájára, miközben ugyanilyen minőségben, de lényegesen olcsóbban más cégek is beszállítói lehettek volna az egyetemnek. ..., a ... ... elnöke úgy fogalmazott, megvárja cikkünk megjelenését, maga is tájékozódni fog, ezután lehet elgondolkodni a büntető feljelentésen. Az ezt követő „Korrupció, kartell, súlyos vádak" alcímmel ellátott bekezdésben írtak szerint korántsem ez az első eset, hogy gyanúba keveredett a ..., családi tulajdonban lévő világcég, a .... A ... is a ... csoport tagja. A ... székhelyű multivállalatot például vitaminkartellen kapták, a cég akkor illegálisan rögzítette a vitaminjainak az árát. Mindezért nagyon drasztikus 670 millió ... frankos büntetést kapott a ... az Európai Bizottságtól. A ... multi a Versenybíróság elé vitte az ügyet, és felháborodott. A vitamin bűncselekményben a ...-t vádolták meg elsőként. Egy másik ugyancsak büntetéssel végződött ügyben a ... mellett a ... is szerepelt. Előre lebeszélték, hogy német kórházak ... és ... termékeket rendeljenek. A számla végösszege 50 ezer ... frank volt, a felügyeleti hatóság eltiltotta a ...-t és a ...t. Jelentős publicitást kapott az az eset is, amikor óriásvállatokat perelt be az új iraki kormány, és több céget is megnevezett. A kormány szerint ezen vállalatok - köztük a ... megvesztegették ... rezsimjét. Az irakiak tízmilliárd dolláros kártérítést követelnek. Tavaly ...ban vádolták meg korrupcióval a ...-t. A vád szerint a cég megvesztegette, lefizette az orvosokat, hogy a ... termékeit írja fel receptre a daganatos betegeknek. Az ügyészség is vizsgálódott. A ... weboldalon 2013. július 2. napján „Nemcsak ...en robbantott bankot a ..." címmel jelent meg cikk, amely ... korábbi közbeszerzési eljárásairól írt. A cikk leadje szerint érdekes fordulatot vett a ... által felgöngyölített ... laborbotrány ügye: egy olvasónk fülese nyomán kiderült, hogy más kórházak is bőkezűen szórják a maximális bírálati pontszámokat és a százmilliókat, ha történetesen a ... a befutó. ... civilek arra hívták fel a figyelmünket, hogy a 2011-ben az Év kórháza díjjal kitüntetett ... laborbeszerzései is meglehetősen testre szabottnak tűnnek. Kiderült: egészen hasonló az ottani és a ... sztori, csak itt egy másik nagy cég, az olasz hátterű .... tandemben tarolt a ... ...-sal. ... háromszázmillió forintot takaríthatott volna meg kórház vezetése, ha valódi versenyen választják ki a beszállítót. Miközben a pénzszórás csúcsra járt, a kórház gazdasági igazgatói posztját (akkor) betöltő ... az intézmény négyszázmillió forintos tartozásáról panaszkodott. A cikk második bekezdésében „A ... és társa már évek óta a spájzban volt" című cikkében azt közölte, hogy a 2008-as közbeszerzési eljárásban foglalt feltételek azonban 2011-re jelentősen megváltoztak, méghozzá a következők szerint. A 2011. évi „A" fejezet alapján a kórháznak már két saját tulajdonú, nagy értékű ... immunkémiai automata volt a tulajdonában, holott 2008. évben még csak egyetlen ilyen saját tulajdonú készülékkel rendelkezett. A ... igazgatójának, és gazdasági főigazgatójának is feltettük a kérdést, hogy miként jutottak még egy készülék birtokába, de sem erre, sem pedig más kérdésünkre nem kaptunk választ. A plusz készülék megjelölése, és megléte ugyanis felvetheti, hogy a kórház a szóban forgó két időszak között közbeszerzés kikerülésével közvetlenül, vagy alapítványi beszerzésen jutott hozzá a géphez. Egy ilyen automatát megkapni persze alapvetően jó dolognak tűnik, de tudni kell, hogy hosszú távon nem a berendezés kerül sokba, hanem a hozzá való, a laborvizsgálatokhoz szükséges vegyszer, azaz a reagens. És tudni kell azt is, hogy vannak olyan berendezések, amelyek a legtöbb nagy gyártó reagensével működnek és vannak, amikbe csak egy gyártóé rakható bele. Nem nehéz kitalálni, hogy a kettő közül melyik kerül lényegesen többe az adófizetőknek... Forrásunk úgy véli, az újabb, természetesen "zárt" nagy értékű laborműszert azért szerezhette be a kórház, hogy a reagens-tenderen csak egy kiválasztott cég tudjon ajánlatot tenni. Tény, hogy a reagenstender ezen fejezetén csak az automata ...i forgalmazója, a .... tudott ajánlatot tenni. Ezen alcím alá tartozó harmadik bekezdésben írtak szerint ugyanez igaz a közbeszerzés „B" fejezetére is. A 2011. évi tender ide vonatkozó tétele szerint a kórháznak egy saját tulajdonú, nagy értékű ... immunkémiai automata volt a tulajdonában, miközben 2008-ban még nem is rendelkezett ilyen saját készülékkel. A fent leírtak itt is igazak, ez esetben is zárt készülékről van szó, azaz csak a készülék gyártója által gyártott reagensek használhatóak rajtuk, ezért csak a ...i forgalmazó, a ... világcég leányvállalata, azaz a ... tudott ajánlatot tenni. A zárt automatákkal tehát a forgalmazó beteheti a „szőrös lábát" kórházba, utána már úgyis csak tőle lehet a vizsgálatokhoz szükséges vegyületeket, azaz reagenseket vásárolni. „Megmagyarázhatatlan nagyvonalúság" alcímmel azt közölte a cikk, hogy a 2011-es tenderre beadott ajánlatok átvizsgálása után a ... levonta a következtetést: megállapítható, hogy a kórház lényegesen olcsóbban is megvalósíthatta volna a közbeszerzési célt, így takarékosabban is bánhatott volna a közpénzekkel. Az „A" „immunkémiai vizsgálatok I. saját tulajdonú két ... automatára" című közbeszerzési fejezetben évi 63.111 vizsgálatra kellett beszerezni a szükséges mennyiséget. Erre két ajánlat érkezett. A ...é és egy másik ismert gyártóé, ám az utóbbi nem volt teljes körű. Nem véletlenül, hiszen a piaci versenytársak nem is adhattak volna teljes ajánlatot, mert minden immunkémiai automatának részben eltérő a vizsgálati palettája, és a közbeszerzési fejezetben olyan vizsgálatokat is meghatározott a kórház, amelyekkel csak a .... által forgalmazott ... immunkémiai automata rendelkezik. A .... éves szinten 90,6 millió forintos ajánlatot tett, és nyert. A vizsgálatok hetvenhárom százaléka azonban elvégezhető lenne a kft. ajánlati árának egyharmadáért, azaz a ... éves szinten több mint 44 millió forintot szór el feleslegesen. Ez az összeg a négy éves szállítási időszakra vonatkoztatva több mint 177 millió forint. Ez a horribilis összeg megtakarítható lett volna, ha a kórház a saját érdekei figyelembevételével írja ki a tendert. Ugyancsak érdekes és gyanús a „B" fejezet, amely immunkémiai vizsgálatokra szól, évi 99.925 vizsgálatszám teljesítésére, de már a ... automatára kiírva. Erre a fejezetre két ajánlat érkezett. Közülük a ... természetesen teljes körű ajánlatot tudott letenni az asztalra, miután a fejezetben a kórház megnevezett olyan vizsgálatokat is, amelyekkel csak a ... által forgalmazott ... automata rendelkezik. A konkurens így nem tudott teljes körű ajánlattal előállni, de a kiirt mennyiség 94,6 százalékának az elvégzését még így is vállalta, amely évi 94.556 vizsgálatot jelentett. A ... évi 60,9 millió forintos árajánlatot adott, pontosan 29 millió forinttal drágábbat, mint a vetélytárs, a testre szabott feltételek miatt azonban így is nyert. Szemben a ...zal, amely éves szinten mintegy 26 millió forintot bukott azon, hogy a megrendelt vizsgálatok öt százalékához igazította a másik 95 százalék beszállítóját is. A négy éves szerződés alatt ez újabb 104 millió forint kihajítása az ablakon. A ... weboldalon 2013. július 24. napján „...-gate 3: Az ágyban köttetik a legnagyobb üzlet?" címmel jelent meg cikk, amely a felperest ugyancsak érintő, a ... egészségügyi fejlesztéséről írt. A cikk leadje szerint bankot robbantott a ... a ... egyetemi klinikán és a ... kórházban - írtuk korábbi cikkeinkben, de magunk sem gondoltuk volna, hogy a több százmillió forintos, a ...-re direktbe kiírt labortenderek kis trezorok ahhoz a jackpothoz képest, amit a cég a világhírű ...en pörgetett ki magának. A 369 millió forintos ... üzlet és a ... kórház ablakon kidobott 300 millió forintja már-már aprópénz a fővárosi bizniszhez képest. Úgy tudjuk, éves szinten megközelítőleg egymilliárd forinttal tömi ki a ...-t a ..., úgy, hogy a laborbeszerzések nagyobbik részére még csak közbeszerzést sem írnak ki. A ... és a ... összefonódásában a tortahabot ékesítő habcsókként fogható fel az a ... által felderített tény, hogy ..., a ... klinikai rektorhelyettesének a párja az a ..., aki a ... labordiagnosztikai üzletágvezetője. Nagy a szerelem. A ... és a ... között is. A cikk első és második bekezdése szerint hétről-hétre egyre mélyebbre ássuk magunkat a ... csinos végösszegű bizniszeiben, amelyekhez a magyarországi klinikák, kórházak és egyetemek vezetői asszisztálnak. Már két cikkünkben is foglalkoztunk azzal, hogy a ... és a ... vezetői (az adófizetők kárára) miként duplázták meg a laborköltségeiket azzal, hogy az úgynevezett nyitott laborrendszerek helyett, amelybe a vizsgálatokhoz szükséges vegyületek, azaz a reagensek több egymással versengő beszállítótól is beszerezhetők, inkább a ... nevű ... multicég méregdrága zárt rendszerét és reagenseit választották. Tegyük hozzá: érthetetlen módon. Most azonban a korábbiaknál is csinosabb ügyre bukkantunk. A szálak a fővárosba vezettek. Kiderítettük, hogy a ... jelenti a legzsírosabb falatot a ...-nak. Annak a multicégnek, amely bár világszerte bőkezűen támogatja a diagnosztikai szakmát, ugyancsak világszerte gyakran keveredik korrupciógyanús ügyekbe. Kutakodásunk során több, egymástól független forrásból megtudtuk, hogy éves szinten az egymilliárd forintot is meghaladja az az összeg, amelyet a ... felmarkol a ...-tól, közbeszerzés nélkül. Ezt fejelik meg azok a tízmilliók, amelyeket viszont közbeszerzéssel kap meg a reagensgyártó. Mivel a ... illetékesei - mint alább kiderül - másfél hete szabotálják a válaszadást e közérdekű ügyben, nem tudjuk pontosan, hogy az egymilliárdos beszerzés miként oszlik meg az egyes egységek között, de egy-két részinformációt szereztünk: Úgy tudjuk, a ... alá tartozó ...n éppen közbeszerzési kiírás alatt áll egy hetvenötmillió forintos labortétel, amelyen az "ügyes" specifikációk miatt gyakorlatilag csak a ... nyerhet. A ... tömbben is ... rendszert használ a ..., ez éves szinten egy hatvanmillió forintos tételt jelent. „Elemi ösztön" alcímmel azt közölte a cikk, hogy józan ésszel felfoghatatlan, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetében közpénzekkel gazdálkodó, komoly szakmai múlttal bíró kórházi, egyetemi vezetők miért választják a nemzetközi- és hazai gyártókénál másfélszer-kétszer drágább ...termékeket, miközben a vetélytársaknak is papírja van arról, hogy ugyanolyan alkalmas termékeket gyártanak az ominózus laborvizsgálatok elvégzéséhez. A ... busás ...-s szerződései ugyanakkor értelmet nyertek, ha ide szerkesztjük azt a ... által kiderített tényt, hogy ... a ... Klinikai rektorhelyettesének a párja az a ..., aki a ... labordiagnosztikai üzletágvezetője. A ... internetes hírportálon 2013. november 15-én „Aranyeső ... is - Hogyan tarolja le a ... a magyar egészségügyet?" címmel jelent meg cikk, amely a ... korábbi laborbeszerzéseiről szólt, ugyancsak érintve a felperest. A cikk leadje szerint ... egyik legeladósodottabb egyetemi klinikájának, a ...nek a büdzséjéből is busás százmilliók landolnak a ... bankszámláján - nyomozta ki a .... Kiderítettük, hogy miközben az eladósodottság tekintetében „visszaesőnek" számít az intézmény és az ötmilliárd forintot is meghaladja az egyetem tartozása, a laborbeszerzések összköltsége gyakorlatilag a duplájára emelkedett. Ez annak köszönhető, hogy a klinika laborjából fokozatosan kiszorultak a konkurens gyártók rendszerei. ... is szakmai okokkal indokolják a ...-gépek használatát, de a ... kiderítette, a ... székhelyű multicég az akadémikus ... professzor laborvezetői regnálása alatt szakított hatalmasat ..., aki azóta a ... elnökévé lépett elő. A társaság üléseire a ... üzletág-vezetője is állandó meghívót vehet át a postástól. Kíváncsiak vagyunk ... álláspontjára is, hogy az utóbbi években a laborvezetők vajon mi okból választják sorra a konkurenseknél másfélszer-kétszer drágább, agilisan terjeszkedő ... termékeit, és miből fizeti ki az egészségbiztosító az ezzel járó, évente milliárdos nagyságrendű többletköltséget, ám az államtitkár eddig nem felelt a kérdéseinkre. „Kétharmados hatalom" alcímmel azt közölte a cikk, hogy kiderítettük, a 369 millió forintos ... üzlet, a ... kórház ablakon kidobott 300 millió forintja, és a ...-... szerelem sormintájába a ... is beleillik, ahol a ... éves szinten 300-400 millió forintos forgalmat bonyolíthat. Ráadásul a ...i laborköltségek jócskán megemelkedtek a ... székhelyű, „kreatív" kereskedői módszerei miatt a világban már több helyen megdőlt multicég megjelenésével. ..., a ... nak a dékánja, a ... igazgatója kérdésünkre kijelentette, „támogatásból, egy 2006-os ... pályázat keretében telepítették a ... készülékeket, igaz, előtte is működött ... rendszer a laborban". Elárulta, ... jelenleg hatvan százalékos a ... részesedése a szorosan vett laboratóriumi forgalomból. „A rutin kémia, biokémia és immunológia mintegy hetven-nyolcvan százaléka történik a ... gépein, de sok a kis értékű vizsgálatfajta" - jelentette ki .... „Ami másoknál X forint, az a ...-nél 2X" alcímmel írták, hogy a különböző gyártók árazásaival, a ... ...i térnyerésével kapcsolatban ..., a ... ügyvezetőjét is felhívtuk, aki az integráció és a ...-projekt előtt szállítói kapcsolatban állt a ... tudományegyetemmel. „A szakmai döntéseket nem kérdőjelezem meg, a ... szakmai vezetése döntött a ... mellett. A rendszercserének az okát nem tudom, de az már más kérdés, hogy gazdaságilag megérte-e a váltás. Amíg a ... gépek telepítése előtt X forintba került egy vizsgálat, addig a ... székhelyű multi rendszerein már 2X-re rúgtak a költségek. Tudom, hogy egyes laborszakemberek szerint a nevet kell megfizetni, de ezzel azért nem értek egyet, mert az Abott is legalább akkora név a szakmában, mint a ..., mégis kihúzták alóluk a talajt" - summázta véleményét .... „Álomkarrier a ... ...i térnyerése után" alcímmel azt írták, hogy ...hez, ...hez és a ...-hoz hasonlóan tehát ... is szakmai érvekkel indokolják a ... rendszerek használatát. A ... megtudta, a ... székhelyű multi ... laborvezetői regnálása alatt szakított nagyot ..., aki azóta a ... elnöke. (A társaság üléseire ..., a ... üzletág-vezetője is állandó meghívót vehet át a postástól.) Korábbi cikkünkben már írtunk egy hasonló karrierről, amely egy labor vezetésével kezdődik, a ... rendszer "bevarázslásával" folytatódik, majd csúcsszervezet igazgatói posztjának betöltésével végződik. Korábban kinyomoztuk, a ... labor egykori vezetője, ... a ..., mint közbeszerzési nyertes kihirdetése után kezdett nagy ívű nemzetközi karrierbe. ... jelenleg az ...nek igazgatója, a ... vendégprofesszora, és a ..., azaz az ... bizottságának elnöke. A volt ... laborvezetőt a nemzetközi csúcsokra röpítő diagnosztikai világszervezet, azaz ... kitűnő szponzori kapcsolatot ápol a ...-sal. A felperes végleges keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a felperes a jóhírnevét azzal, hogy a ... weboldalon 2013. június 20-án „Bőkezűen szórja a százmilliókat a ... klinika: Mindent vitt a ..." című cikkben (első cikk) valótlanul állította róla, hogy: 1. „A ... székhelyű, mint cikkünkből kiderül „a második- és harmadik világban igen „kreatív" módszerekkel kereskedő multicég gyakorlatilag a piacon fellelhető és beszerezhető hasonló minőségű termékek, eszközök árának a duplájáért adja el a ...nek az áruit.", 2. „Úgy tudjuk, a négy évvel ezelőtti kiírás gyakorlatilag egy cégre történt, egyre specifikálódott. Miután ennek megfelelően a ... , egyedüli ajánlattevőként léphetett színre, olyan árszintet tudott érvényesíteni, amilyet csak akart. Érthetetlen, hogy ehhez miért volt partner egy olyan egyetem, egy olyan intézmény, amely a szolgáltatás színvonalának esésével tudna csak további megszorításokat érvényesíteni.", 3. „A ... úgy írta alá a szerződést a nyertes ...-sal, hogy a tender 5. és 6. részajánlati körében, a hematológiai vizsgálatokhoz szükséges reagensek, fogyóanyagok, kontroll oldatok s a mérésekhez szükséges műszerek biztosításánál a ... 41,6 millió forintos éves beszerzési értéket határozott meg, miközben a tendert megelőző évben ugyanezen vizsgálatokra az egyetem 20 millió forintért szerezte be a szükséges termékeket. Ugyancsak érdekes, és nehezen megmagyarázható, hogy a tender 7. részajánlati körében a ... 36,9 millió forintos éves árral lett befutó, miközben a 2009. évben, ugyanezen vizsgálatokhoz szükséges termékekre mindössze 18 millió forintot költött a ... intézmény.", 4. „Az pedig teljességgel érthetetlen, hogy miért fogadta el befutónak a ... a tender három olyan kiírásában a ... -t, amelyben ugyanolyan készülékpark (a hematológia esetében ... XE-2100 típusú, a véralvadás esetében pedig ... STA R-
3. t)telepítését vállalta, mint amilyet a ... labor a tender előtt is használt. Egyik részajánlati körnél pedig megegyezik a szállítandó termék a korábban használttal, csak 2009-től már a ... adhatta el a klinikának, közel dupla áron", 5. „Kérdésünkre, hogy miért volt abban partner az egyetem, hogy a ... olyan árszintet érvényesíthessen, amilyet csak akart…", 6. „Az általunk megszerzett dokumentumok szerint ugyanakkor az ajánlati ár és a fizetési határidő volt a két legfőbb bírálati szempont a tendernél, ebből a szempontból pedig még inkább durva, hogy a dupla áron dolgozó ... lett a nyertes. A közbeszerzési értékelő szerint a ... minden esetben a maximális pontot kapta az általa meghatározott árra.", 7. ,,A ... NYERT, A LABORVEZETŐ NEMZETKÖZI CSÚCSOKRA TÖRT" „A szakmai berkekben az a hír járja, így többek véleménye is az, hogy a ...-nak befolyása lehet arra, hogy akár nemzetközi szinten a laboráns szakmában ki kaphat meg bizonyos pozíciókat. ... laborvezető minden esetre a ... biznisz után tehát mosolygott rá a szerencse.", 8. „ÚJ TENDER, ÚJRA A ...-RA KIÍRVA. Új, két évre vonatkozó közbeszerzést írt ki a Tudományegyetem, amelyben úgy tűnik, ismét a ... lehet az egyedüli esélyes ajánlattevő. Így félő, hogy az új beszerzési eljárás is a közpénzek elszórását jelenti. A ... által megkeresett, a magyar egészségügyben a ... befolyására tekintettel névtelenséget kérő laborszakértők megmutatták több konkurens termék árát. A számsorokból azt a következtetést vontuk le, hogy amennyiben az új közbeszerzés versenysemlegesen lett volna kiírva, csak a fenti három fejezetnél negyven százalékkal lehetne kevesebb a beszerzési ár. Azaz éves szinten nagyságrendileg nettó százötvenmillió forint (!) megtakarítást lehetett volna elérni.", 9. „Hivatalosan sem a megkeresett politikusok, sem pedig a városért aggódok nem tudtak arról, hogy a 2009-es tender miatt több százmillió forint közpénz került a ... számlájára, miközben ugyanilyen minőségben, de lényegesen olcsóbban más cégek is beszállítói lehettek volna az egyetemnek", 10. „Korántsem ez az első eset, hogy gyanúba keveredett a ..., családi tulajdonban lévő világcég, a ...."; továbbá a 2013. július 2. napján a ... weboldalon „Nemcsak ...en robbantott bankot a ..." címmel megjelent cikkben (második cikk), hogy: 11. ,,... más kórházak is bőkezűen szórják a maximális bírálati pontszámokat és a százmilliókat, ha történetesen a ..., a befutó. ... háromszázmillió forintot takaríthatott volna meg kórház vezetése, ha valódi versenyen választják ki a beszállítót.", 12. Forrásunk úgy véli, az újabb, természetesen "zárt" nagy értékű laborműszert azért szerezhette be a kórház, hogy a reagens-tenderen csak egy kiválasztott cég tudjon ajánlatot tenni. A fent leírtak itt is igazak, ez esetben is zárt készülékről van szó, azaz csak a készülék gyártója által gyártott reagensek használhatóak rajtuk, ezért csak a magyarországi forgalmazó, a ... világcég leányvállalata, azaz a ... tudott ajánlatot tenni.", 13. „Erre a fejezetre két ajánlat érkezett. Közülük a ... természetesen teljes körű ajánlatot tudott letenni az asztalra, miután a fejezetben a kórház megnevezett olyan vizsgálatokat is, amelyekkel csak a ... által forgalmazott ... automata rendelkezik. A konkurens így nem tudott teljes körű ajánlattal előállni, de a kiírt mennyiség 94,6 százalékának az elvégzését még így is vállalta, amely évi 94.556 vizsgálatot jelentett. A ... évi 60,9 millió forintos árajánlatot adott, pontosan 29 millió forinttal drágábbat, mint a vetélytárs, a testre szabott feltételek miatt azonban így is nyert."; valamint a ... weboldalon 2014. július 24. napján a „...-gate 3: Az ágyban köttetik a legnagyobb üzlet?" címmel megjelent cikkben (harmadik cikk), hogy: 14. „Hétről-hétre egyre mélyebbre ássuk magunkat a ... csinos végösszegű bizniszeiben, amelyekhez a magyarországi klinikák, kórházak és egyetemek vezetői asszisztálnak. Már két cikkünkben is foglalkoztunk azzal, hogy a ... és a ... vezetői (az adófizetők kárára) miként duplázták meg a laborköltségeiket azzal, hogy az úgynevezett nyitott laborrendszerek helyett, amelybe a vizsgálatokhoz szükséges vegyületek, azaz a reagensek több egymással versengő beszállítótól is beszerezhetők, inkább a ... nevű ... multicég méregdrága zárt rendszerét és reagenseit választották. Tegyük hozzá: érthetetlen módon.", 15. „Kiderítettük, hogy a ... jelenti a legzsírosabb falatot a ...-nak. Annak a multicégnek, amely bár világszerte bőkezűen támogatja a diagnosztikai szakmát, ugyancsak világszerte gyakran keveredik korrupciógyanús ügyekbe. Úgy tudjuk, a ... alá tartozó ...n éppen közbeszerzési kiírás alatt áll egy hetvenötmillió forintos labortétel, amelyen az "ügyes" specifikációk miatt gyakorlatilag csak a ... nyerhet.", ,,A ... busás ...-s szerződései ugyanakkor értelmet nyertek, ha ide szerkesztjük azt a ... által kiderített tényt, hogy ... a ... Klinikai rektorhelyettesének a párja az a ..., aki a ... labordiagnosztikai üzletágvezetője." „...-GATE 3: AZ ÁGYBAN KÖTTETIK A LEGNAGYOBB ÜZLET?" végül a 2013. november 15. napján a ... internetes hírportálon „Aranyeső ... is - Hogyan tarolja le a ... a magyar egészségügyet?" című cikkben (negyedik cikk), hogy: „... is szakmai okokkal indokolják a ...-gépek használatát, de a ... <> kiderítette, a ... székhelyű multicég az akadémikus ... professzor (képünkön) laborvezetői regnálása alatt szakított hatalmasat ..., aki azóta a ... elnökévé lépett elő. A társaság üléseire a ... üzletág-vezetője is állandó meghívót vehet át a postástól. ...hez, ...hez és a ...-hoz hasonlóan tehát ... is szakmai érvekkel indokolják a ... rendszerek használatát. A ... megtudta, a ... székhelyű multi ... laborvezetői regnálása alatt szakított nagyot ..., aki azóta a ... elnöke. Korábbi cikkünkben már írtunk egy hasonló karrierről, amely egy labor vezetésével kezdődik, ... rendszer "bevarázslásával" folytatódik, majd csúcsszervezet igazgatói posztjának betöltésével végződik.", 1. „Kiderítettük, a 369 millió forintos ... üzlet, a ... kórház ablakon kidobott 300 millió forintja, és a ...-... szerelem sormintájába a ... is beleillik, ahol éves szinten 300-400 millió forintos forgalmat bonyolíthat a ... " „AMI MÁSOKNÁL X FORINT, AZ A ...-NÁL 2X". Kérte továbbá az alperest a jogsértés abbahagyására kötelezni, és hogy a bíróság tiltsa el a további jogsértéstől, továbbá kötelezze a sérelmes helyzet megszüntetésére oly módon, hogy honlapjáról haladéktalanul távolítsa el a cikkeket. Az alperest oly módon kérte elégtétel adására kötelezni, hogy kérjen elnézést a felperestől jó hírnevének megsértése miatt, illetve a ... internetes oldalon a cikkekkel azonos betűmérettel és betűtípussal - az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül - a következő közleményt tegye közzé: „Az általunk üzemeltetett ... oldalon 2013. június 20. napján megjelent „Bőkezűen szórja a százmilliókat a ...i Klinika: mindent vitt a ...", továbbá a 2013. július 2. napján megjelent „Nem csak ...en robbantott bankot a ...", valamint a 2013. július 24. napján megjelent „...-gate 3: az ágyban köttetik a legnagyobb üzlet?", és a 2013. november 15-én megjelent ,;Aranyeső ... is..." című cikkeinkben foglalt kijelentéseink valótlan tényállításokkal, illetve való tények hamis színben való feltüntetésével megsértették a ... jó hírnevének védelméhez fűződő személyiségi jogait. A ... -től ezért elnézést kérünk.". Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Állítása szerint a cikksorozat nem a felperesről, hanem az egészségügyi döntéshozói visszásságokról, beszerzési gyakorlatról szólt, bár az kétségtelen, hogy minden vitatható ügyben a felperesre bukkantak. Hivatkozása szerint a felperes által sérelmezett kitételekben valótlanságot nem állítottak, a megjelölt tények tényfeltáró újságírói munka pontos eredményei. Az a körülmény, hogy a ... ajánlatának elfogadását érthetetlennek, az adófizetők pénze lecsapolásának tekinti, ténybeli alappal bíró logikusan megindokolt vélemény és következtetés. Vitatta a felperes kereshetőségi jogát a ..., ... és ... alkalmazottak kapcsán tett közlések vonatkozásában. Ugyancsak vitatta a kórházi beszerzésekre vonatkozó értékítélete kapcsán a felperes kereshetőségi jogát, ugyanis a kórházak rossz gazdálkodásával kapcsolatban nem a felperes árképzésével, hanem annak elfogadásával szemben fogalmazott meg kritikát, így a felperesnek nincs kereshetőségi joga annak kifogásolására, hogy az alperes negatívan ítéli meg az ajánlatkérő elvárásait, azokat túlzónak, szükségtelennek tartja. Álláspontja szerint a felperes kiragadja a szövegkörnyezetből és a cikksorozat általános következtetéseiből az általa kiollózott mondatokat, pedig a felperes termékeire vonatkozóan semmiféle valótlan tényállítást vagy sértő véleményt nem tett. Kiemelte: a véleménynyilvánítás szabadsága körében nem vitatható el az a joga, hogy kifogásolja a kiírás specifikusságát, a minimumkövetelmények indokolatlan módon való meghatározását és mindezt akként értékelje, hogy az a felperes személyére való kiírást jelent. A szakmai kiírás szűkre szabottságának valós tényéből kiindulva vonta le azt a következtetést, hogy ez a kiírás a versenyhelyzet megszüntetésénél fogva a felperes szabad árképzésének lehetőségét teremtette meg. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... portálon · 2013. június 20-án „Bőkezűen szórja a százmilliókat a ... klinika: Mindent vitt a ..." címmel közzétett cikkben valótlanul állította a felperesről azt, hogy „A ... úgy írta alá a szerződést a nyertes ...-sal, hogy a tender 5. és 6. részajánlati körében, a hematológiai vizsgálatokhoz szükségen reagensek, fogyóanyagok, kontroll oldatok s a mérésekhez szükséges műszerek biztosításánál a ... 41,6 millió forintos éves beszerzési értéket határozott meg, miközben a tendert megelőző évben ugyanezen vizsgálatokra az egyetem 20 millió forintért szerezte be a szükséges termékeket. Ugyancsak érdekes, és nehezen megmagyarázható, hogy a tender 7. részajánlati körében a ... 36,9 millió forintos éves árral lett befutó, miközben a 2009. évben, ugyanezen vizsgálatokhoz szükséges termékekre mindössze 18 millió forintot költött a ... intézmény.", „Az pedig teljességgel érthetetlen, hogy miért fogadta el befutónak a ... a tender három olyan kiírásában a ...-t, amelyben ugyanolyan készülékpark (a hematológia esetében ... XE2100 típusú, a véralvadás esetében pedig ... STA-R-
4. t)telepítését vállalta, mint amilyet a ... labor a tender előtt is használt. Egyik részajánlati körnél pedig megegyezik a szállítandó termék a korábban használttal, csak 2009-től már a ... adhatta el a klinikának, közel dupla áron.", „A szakmai berkekben az a hír járja, így többek véleménye is az, hogy a ...-nak befolyása lehet arra, hogy akár nemzetközi szinten a laboráns szakmában ki kaphat meg bizonyos pozíciókat. ... laborvezető minden esetre a ... biznisz után tehát mosolygott rá a szerencse."; · a 2013. július 24-én a „...-gate 3: Az ágyban köttetik a legnagyobb üzlet?" címmel közzétett cikkben valótlanul állította a felperesről azt, hogy „A ... busás ...-s szerződései ugyanakkor értelmet nyertek, ha ide szerkesztjük azt a ... által kiderített tényt, hogy ... a ... Klinikai rektorhelyettesének a párja az a ..., aki a ... labordiagnosztikai üzletágvezetője."; · a 2013. november 15-én „Aranyeső ... is - Hogyan tarolja le a ... a magyar egészségügyet?" címmel megjelent cikkben valótlanul állította a felperesről azt, hogy „... is szakmai okokkal indokolják a ...-gépek használatát, de a ... kiderítette, a ... székhelyű multicég az akadémikus ... professzor (képünkön) laborvezetői regnálása alatt szakított hatalmasat ..., aki azóta a ... elnökévé lépett elő. A társaság üléseire a ... üzletág-vezetője is állandó meghívót vehet át a postástól.", „...hez, ...hez és a ...-hoz hasonlóan tehát ... is szakmai érvekkel indokolják a ... rendszerek használatát. A ... megtudta, a ... székhelyű multi ... laborvezetői regnálása alatt szakított nagyot ..., aki azóta a ... elnöke.", „Korábbi cikkünkben már írtunk egy hasonló karrierről, amely egy labor vezetésével kezdődik, ... rendszer "bevarázslásával" folytatódik, majd csúcsszervezet igazgatói posztjának betöltésével végződik.". Kötelezte az alperest a jogsértés abbahagyására, és eltiltotta az alperest a további jogsértéstől. Kötelezte az alperest, hogy az általa üzemeltetett ... portálról távolítsa el a cikkekből a megállapítással érintett közléseket, és elégtételadásként a jogsértés miatt legalább 60 nap időtartamra tegye közzé az általa üzemeltetett ... weboldalon a cikkel azonos betűmérettel és típussal az ítélet rendelkező részét, és kérjen elnézést a jogsértésekért a felperestől. A keresetet ezt meghaladóan elutasította. Rendelkezése szerint a le nem rótt 36.000 forint kereseti illetékből a felperes és az alperes személyenként 18.000 forintot köteles az államnak - felhívásra - megfizetni. Döntése jogi indokolásában kiemelte: a kereset elbírálása során nem foglalkozhatott a közbeszerzési eljárás lefolytatásával, annak jogszerűségével, így azzal sem, hogy a felperes termékei a piacon felelhető termékekhez képest milyen minőséget képviselnek. Kizárólag azt vizsgálhatta, hogy az alperes a felperes által megjelölt cikkekben a felperes személyére vonatkozó, azt sértő, valótlan tényeket állított vagy híresztelt-e, illetőleg való tényt hamis színben tüntetett-e fel. Megállapítása szerint a perbeli cikkek a felperes nyertes ajánlattevői szerepével befejeződött közbeszerzéseket emelték a középpontjukba, ezért az érintett egészségügyi intézmények beszerzési gyakorlata, mint az ügylet másik oldalán szereplő felet, közvetlenül érintette a felperest. Általánosságban utalt arra, hogy az oknyomozó újságírónak a rendelkezésére álló tényadatokból levont következtetése, magyarázata amennyiben nem minősül önkényesnek és nem lépi túl a véleménynyilvánítás szabadságának korlátját, akkor jogsértőnek sem tekinthető. Az első cikk elsőként kifogásolt közlése kapcsán kifejtette, hogy a labordiagnosztikai eszközök tekintetében az alperes által üzemeltetett weboldal olvasóinak nagy része nem rendelkezik részletes ismeretekkel, általános ismereteik folytán nyilvánvaló, hogy a cikkben írtak alapján és azoktól függetlenül sem tudnak minőségbeli különbséget tenni az adott vizsgálat tekintetében elérhető eszközök között. Az átlagolvasó szempontjából egy termék ára sok esetben a minőségi kritériumoktól függetlenül jelentős tényező. Az újságírónak nem volt kötelezettsége, hogy a piacon elérhető laborberendezések valamennyi műszaki jellemzőjét bemutassa, így a felperes szolgáltatása, komplexitása kifejtésének elmaradása sem róható a terhére. A cikk ezen kitételével kapcsolatban a felperes azt kifogásolta, hogy a piaci versenytársak termékeihez képest termékei nem hasonló minőségűek, azonban az árszínvonal tekintetében a különbség kétségtelenül fennállt, így a dupla áron való értékesítés állítása a felperes jóhírnevét nem sértette. A második sérelmezett közlés tekintetében azt kifogásolta a felperes, hogy a tender személyére történt kiírásra vonatkozó tényállítás valótlan, illetőleg az alperes a felperes tendernyertességét olyan hamis színben tüntette fel, mintha az a közbeszerzés jogszerűtlen lebonyolításával lenne kizárólagos összefüggésben. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy az alperes következtetése alapjául az a felperes által sem vitatott tény szolgált, hogy teljes körű ajánlattételére kizárólag a felperes volt képes. E következtetés a logika szabályait - valóságtartalmától függetlenül - nem sértette, az alappal levont következtetés véleménynyilvánító tartalmú közlésnek minősül, amely nem sértette a felperes jóhírnevét. A harmadik sérelmezett közlés kapcsán úgy foglalt állást, hogy a 2009. évi közbeszerzési eljárást megelőző időszakban az egyetem klinikája különálló intézményként működött saját laborral, majd összevonások révén az egyetemhez került a kórház és a rendelő, amelyek addig külön labort működtettek. Ez az alperes által sem vitatott tény nyilvánvalóan nagyobb vizsgálatszámot indukált, amelyhez képest a felhasznált reagensek száma is növekedett. A cikk hiányos közlése ezért valótlan tényállítást foglalt magában, ugyanis azok a felek által nem vitatott összegek, amelyeket 2009-ben, illetőleg 2010-ben a reagensekre fordítottak, nem ugyanazon vizsgálatokhoz voltak szükségesek. A megnövekedett vételár a megnövekedett termékmennyiség ellenértékét jelentette, ezért az elsőfokú bíróság ezen alperesi tényállítás jogsértő voltát állapította meg. A negyedikként kifogásolt kitétel tekintetében ugyancsak annak jóhírnév sértő voltát állapította meg az elsőfokú bíróság, ugyanis az alperes elmulasztotta arról tájékoztatni az olvasókat, hogy az intézmény-összevonás következtében megnövekedett vizsgálati igények kielégítéséhez kellett az eszközállományt is igazítani. Az ötödik és hatodik sérelmezett közlések kapcsán úgy foglalt állást, hogy az alperes a felperesi árszintet és azzal kapcsolatban a magasabb árak ellenére való sikerét emelte ki, amely önmagában nem sértette a felperes jóhírnevét. A hetedikként sérelmezett közlés kapcsán utalt arra, hogy a felperesnek a különböző laboratóriumi diagnosztikával foglalkozó hazai és nemzetközi társaságok, szervezetek irányításában betöltött pozíciója önmagában még nem jelenti azt, hogy ajánlatának sikerét követően az adott kórház orvosa, kutatója érdekében bármilyen módon eljárt volna, ennek közlése valótlan tény közlését jelentette, amely személyiségvédelmet alapoz meg. A nyolcadik közlés kapcsán úgy foglalt állást, hogy az a még le nem zárult közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos alperesi véleménynyilvánítást foglalt magában, amely egy újságírói következtetés a felperesi ajánlatban foglalt árakból, amely a felperes jóhírnevét nem sértette meg. A kilencedikként sérelmezett kitétel kapcsán az első közlés körében kifejtettekre visszautalva utasította el a keresetet, ugyanis az újságíró következtetése sértő, bántó jelleg hiányában személyiségi jogsértés megállapítására nem volt alkalmas. A tizedikként kifogásolt közlés kapcsán megállapította, hogy az ott állítottak a ... székhelyű anyavállalatra vonatkoztak. A felperest abban az esetben sem érhette sérelem, ha a ... ...sal korábban történtek felemlegetésére éppen a kórházi közbeszerzésekkel foglalkozó cikksorozatban került sor. A második cikk, összességében a tizenegyedik sérelmezett közlés kapcsán a felperes azt kifogásolta, hogy az alperes kifejezésmódja azt a hamis látszatot keltette, hogy a bírálat során a felperes nem a termékére, hanem személyére tekintettel érte el a bírálati eredményt. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes által a tényekből levont konklúzió szenzációhajhász ugyan, a logika szabályaitól azonban nem távolodott el, a kifogásolt közlés így nem minősül jogsértőnek. A tizenkettedik kifogásolt kitétel kapcsán kifejtette: nyilvánvaló, hogy egy zárt berendezés annak minden előnye mellett azzal a hátránnyal jár, hogy annak beszerzését követően bizonyos függelmi viszony alakul ki a berendezés előállítója és beszerzője között, ugyanis a berendezés a továbbiakban csak az előállító termékeivel működtethető. Az alperes éppen ennek alapján vonta le következtetését, amely olyan véleménynyilvánításnak minősül, amely sértő, bántó jelleg hiányában a felperes jóhírnevét nem sértette. A tizenharmadik kifogásolt közlés kapcsán a felperes kifogásolta, hogy a cikk azt a hamis látszatot keltette, miszerint a kórház jogszerűen más ajánlattevőt hirdethetett volna nyertesnek, illetőleg, hogy ezzel összefüggésben a felperes tendernyertessége kizárólag a közbeszerzési eljárás jogsértő kiírására vezethető vissza. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint annak közlése, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese kizárólag olyan ajánlattevő lehet, aki a kiírásnak mind a minőségi, mind a mennyiségi szempontjait maradéktalanul teljesíti, és éppen az lenne jogszerűtlen, amennyiben a kiírás szerinti elvárást 95%-ban teljesítő ajánlattevőt hirdetnék ki a tender nyertesének, azt jelenti, hogy végeredményben a felperes sem vitatta, hogy a felhívás részét képező bizonyos vizsgálatokra vonatkozóan a piaci versenytársak nem voltak képesek megfelelő ajánlatot tenni. A „testreszabott feltételek" kitétel olyan újságírói következtetés, amely logikailag levezethető, a megjelölt három mondatból a felperesre vonatkozó közlés sértő, bántó jelleg hiányában nem sértett a felperes jóhírnevét. A harmadik cikk, összességében a tizennegyedik sérelmezett közlés kapcsán a felperes kifogásolta, hogy az alperes azt a hamis látszatot sugallta, miszerint a felperes a jogszerű ajánlattételen túlmenően meg nem engedett módon is befolyásolná a kórházak döntéshozatalát. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy az alperes nem egészségügyi szakportál, az árszínvonal szempontjából való összehasonlítása nem minősül önkényesnek, az újságírónak nem feladata a szakmai szempontok szerinti összehasonlítás, ennek megfelelően a kizárólag egy tulajdonságot szem előtt tartó minősítési rendszer érthetetlennek is nevezheti a kórházi döntéshozók választását. Az újságíró árszempontú megközelítést alkalmazva eljuthat ilyen következtetésig, a közlés nem minősül jogsértőnek. A tizenötödik kifogásolt közlés „korrupciógyanús ügyekbe keveredett" kitétele kapcsán visszautalt a tizedik közlés kapcsán kifejtettekre. A közbeszerzési eljárás specifikációi kapcsán pedig a tizenkettedik közlés kapcsán kifejtettekre utalt, ugyanis a cikket összefüggéseiben vizsgálva az adott esetben is a zárt rendszerű labordiagnosztikai berendezések szükségletét alapul vevő közbeszerzési felhívás kiírásáról volt szó, így ezen közlés kapcsán sem állapította meg a jogsértést. A tizenhatodik közlés kapcsán úgy foglalt állást, hogy a konkrét tényállítással megvalósult közléssel a közbeszerzésen ajánlattevőként részt vett felperes és az ajánlatkérő kórház együttes jogsértő magatartását feltételezte az újságcikk. E tény valóságát az alperes meg sem kísérelte bizonyítani, így az sértette a felperes jóhírnevét, ugyanis azt a hamis látszatot kelti, hogy a ... és a felperes közötti jogügylet megkötése szakmai indokok helyett kizárólag az alkalmazottai közötti személyi kapcsolatokon nyugvó összefonódásra vezethető vissza. A negyedik cikk, összességében a tizenhetedik sérelmezett kitétel kapcsán az elsőfokú bíróság az előző sérelmezett közlés kapcsán kifejtettek szerint állapította meg a közlés jóhírnévsértő jellegét, míg az utolsóként sérelmezett közlés kapcsán kiemelte, hogy a vitatott alcím egy a felperesre nézve nem sértő, az általa alkalmazott árszabást minősítő véleményről szól. Az ezt megelőző kitétel a kar dékánja által közölt adatokból levont következtetést tartalmaz, amely egyik esetben sem volt sértő vagy bántó, így azok személyiségvédelemet sem alapoznak meg. Az elsőfokú bíróság a megállapított jogsértések kapcsán az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, a felperes keresetétől eltérő módon a rendelkező részben írtak szerint kötelezte elégtételadásra az alperest. A cikkek eltávolítására irányuló kereseti kérelemnek nem adott helyt, arra kötelezte az alperest, hogy a perbeli cikkekből a megállapítási keresettel érintett közléseket törölje. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes és az alperes egyaránt fellebbezést terjesztett elő. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával a keresetének teljes egészben helyt adó döntés meghozatalát kérte. Az elsőként sérelmezett kitétel kapcsán előadta, hogy a kifogásolt közléssel megvalósult a valótlan állítás, ugyanis abban az esetben, ha nem hasonló vagy az ehhez kapcsolható kilencedik sérelmezett kitétel szerint nem ugyanolyan termékekről van szó, akkor nem igaz az, hogy dupla áron adná el termékeit a felperes. A második sérelmezett közlés kapcsán kiemelte: nem állította, hogy kizárólag ő tudott volna ajánlatot tenni, így az ezzel kapcsolatos elsőfokú ítéletbeli hivatkozás iratellenes. Az ötödik és hatodik közlés tekintetében fenntartotta észrevételeit, kiemelte, hogy az alperes valótlanul állította: a közbeszerzés nem a jogszabályoknak megfelelően, hanem versenyellenesen került kiírásra. A tizedikként kifogásolt közlés kapcsán előadta, hogy a közlés a felperesre vonatkozik. A „korántsem ez az első eset" kitétellel a cikk írója éppen azt mutatta be, hogy a felperes működése során is történtek jogszerűtlenségek, amit nem lehet azzal magyarázni, hogy mivel az anyacég tevékenysége kihatással van a leánycégre, a leánycégnek automatikusan el kell szenvednie a más országokhoz köthető negatív megítélésű cikkekben foglaltakat. A tizenegyedik és tizenkettedik kitétel kapcsán sérelmezte, hogy az alperes elhallgatta: a cikkben vizsgált területen, az immunkémia területén kizárólag zárt laborberendezések alkalmazhatók, ebből következően más is zárt rendszert szállítana. Az átlagolvasó ezért tévesen azt a következtetést vonta le, hogy a zárt rendszert azért választotta a kórház, hogy a felperes tudjon ajánlatot tenni. A tizenharmadik közlés kapcsán iratellenesnek tartotta az elsőfokú ítéletet, az a kitétel, miszerint lett volna reális lehetőség arra, hogy a kiíró az ajánlatot szétbontsa és mást is nyertesnek nyilvánítson, teljes mértékben okszerűtlen következtetés az újságíró részéről. Hivatkozása szerint a tizennegyedik közlés kapcsán az elsőfokú bíróságnak ugyancsak meg kellett volna állapítania a jogsértést. Tekintetbe véve azt is, hogy az elsőfokú bíróság jogsértőnek ítélte azon kitételeket, amelyek azt a hamis látszatot keltették, hogy a ...-nak befolyása lenne szakmai pályafutásra, illetőleg azt az állítást, hogy a szakmai pályafutás és a felperes üzletmenete, pályázatnyertessége között összefüggés lenne. Ugyancsak az elsőfokú bíróság ítélete állapította meg a ...i Tudomány vonatkozásában azt, hogy az a cikkbeli állítás, miszerint ugyanazon vizsgálatokról, készülékekről lenne szó, valótlan, ezért jogsértő. A tizenötödik kitétel kapcsán fenntartotta azon állítását, amely szerint a cikk egyértelműen a felperesre utal, a közlés az alperes részéről olyan önkényes következtetés, amely a véleménynyilvánítás szabadságát túllépi. Érvelése szerint a tizennyolcadikként sérelmezett közlés kapcsán az elsőfokú bíróságnak ugyancsak meg kellett volna állapítania a jogsértést, figyelemmel arra is, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a ... üzlet vonatkozásában, és a ...-... szerelem vonatkozásában a jogsérelmet már megállapította. Az alperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával a kereset elutasítását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését, harmadlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása esetére a perköltségre vonatkozó rendelkezés megváltoztatását kérte akként, hogy a perköltség 2/3-ának viselésére a Fővárosi Ítélőtábla a felperest kötelezze. A harmadik sérelmezett közlés kapcsán kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság egyrészt bizonyítéknak értékelt egy logikailag irreleváns időpontú összevonásra vonatkozó iratot, másrészt nem észlelte, hogy felperesi bizonyítási teher alá eső kérdésről van szó, harmadrészt megakadályozta, hogy a bizonyítási terhet az alperes átvállalja, és közbeszerzési iratokkal igazolja a 2009. és 2010. évi tenderek beszerzési árai összevetésének indokoltságát. Az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg, hogy nem vitatta az intézményi összevonás és a vizsgálati szám növekedésének összefüggését. Nem vette figyelembe az alperes védekezését, miszerint az intézményi összevonás már korábban - 2007-ben - megtörtént, így a 2009. és 2010. évi közbeszerzési árakat megfelelő logikával hasonlította össze, az összevonás már 2009-et megelőzően is éreztette hatását, a két tender összevetése nem tartalmazott hiányos közlést, így nem jogsértő. Sérelmezte a közbeszerzési iratok beszerzésére vonatkozó bizonyítási indítványa elutasítását, illetőleg azt, hogy az elsőfokú bíróság több esetben meg sem indokolta, hogy bizonyítási indítványát miért utasította el. A laborkészülékekre vonatkozó negyedikként kifogásolt közlés kapcsán utalt az előző közlés kapcsán kifejtettekre, illetőleg arra, hogy ezen közlés nem tényállítást, hanem véleménynyilvánítást, értékítéletet tartalmaz, a két készülékpark vonatkozásában annyit, hogy rendeltetésének betöltésére ez is, az is alkalmas. Kifogásolta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság ítélete rendelkező részének második idézőjeles részét képező szöveg kapcsán semmiféle indokát nem adta annak, hogy az utolsó mondat jogsértő jellegét mire alapozza. A hetedikként sérelmezett közlés kapcsán kiemelte, hogy a kifogásolt két mondat tényekből levont következtetés, vélemény, a befolyás önmagában semmiféle pejoratív tartalommal nem bír, jogellenességet nem feltételez. A felperes állításával szemben a cikknek nincs olyan tartalma, hogy ... karrierje kizárólagosan a felperes befolyására lenne visszavezethető. A tizenhatodik közlés kapcsán arra hivatkozott, hogy véleményének lényege az a ténybeli alappal bíró súlyosan negatív értékítélet, hogy ténylegesen előnyt biztosíthat a ...-nak vezetője élettársi kapcsolata a ... rektor-helyettesével. Valós tényekből jogszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a közbeszerzés nélküli szerződések megkötésében a csúcsvezetők élettársi kapcsolata szerepet játszhatott. Utalt továbbá arra is, hogy az élettársi kapcsolat és az ügyletek között kizárólagos összefüggést nem állított. Kiemelte: a felperes keresete ebben a vonatkozásban teljesíthetetlen, ugyanis nem várható el a személyiségi jogi per bíróságától annak vizsgálata, hogy valamely ügylet megkötésében milyen arányt képvisel a személyes összefonódás és milyet a szakmai szempont. A tizenhetedik közlés kapcsán kiemelte, hogy három valós tényt helyezett egymás mellé, az elsőfokú ítélet egy felperesi túlérzékenységből fakadó belemagyarázásnak adott helyt. Amennyiben a Fővárosi Ítélőtábla egyet is értene azzal az értelmezéssel, hogy valamiféle befolyásolásra utalt volna, dr. ... felperesi üzletág-vezető felperesi társasági tagságának valós tényével ez is bizonyítást nyert. Sérelmezte továbbá: annak ellenére, hogy 2/3-nál is nagyobb mértékben lett pernyertes, az elsőfokú bíróság fele-fele arányban határozta meg a perköltség, illetve az illeték viselésének arányát. A felperes fellebbezési ellenkérelme - a fellebbezésében foglaltakon túl - az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletének jogerőre emelkedett rendelkezése nem volt, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla teljes terjedelmében felülbírálta [Pp. 228. §