Pf.21137/2014/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésében, a Pp. 343. §

(1)bekezdésében, valamint a PK

1. számú állásfoglalásban írtakat idézte. Kifejtette, hogy a cikk - a felperes által sem vitatottan - való tényként tartalmazza azt, hogy a felperes közvetett üzleti kapcsolatban áll a ... családi cégével. Az is megfelel a valóságnak, hogy a felperes közvetett módon érdekelt a ... üzletházban, tekintettel arra, hogy az azt üzemeltető cég tulajdonosa, vagyis valóban levezethető a cikkben szereplő üzleti kapcsolat az ott megjelölt céghálózaton keresztül a ... üzletházat üzemeltető cég és a ... családi cége között. Az írásban az alperes idézte a ...-n korábban megjelent cikkben írt azon pletykát, amely szerint a ... üzletházban feketekereskedelem zajlik, a NAV pedig nem tesz eleget ellenőrzési kötelezettségének. A cikk a fenti céghálózatra vonatkozó állítás és a ... által közölt szóbeszéd alapján levonja azt a következtetést, hogy a céghálózaton keresztül fennálló üzleti kapcsolatra tekintettel történik az, hogy az üzletházban nem megfelelően végzi a NAV az ellenőrzési tevékenységét. Megállapította, hogy a felperesre vonatkozóan az írásban mindössze annyi tényállítás szerepel, hogy része a ... üzletházat üzemeltető céget és a ... családi cégét összekötő céghálózatnak, mely állítás valós. A cikk szövegösszefüggéseire figyelemmel a címbeli „áfacsalók barlangja" kifejezés nem a felperesre, hanem a ... üzletházra utal, ahol az áfacsalások történtek és amely közvetett módon kapcsolatba hozható a ... családi cégével. Ennek alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperesnek az „áfacsalók barlangja" kifejezés vonatkozásában személyes érintettsége, kereshetőségi joga nincs. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes által sérelmezett hamis látszatkeltés nem valósult meg. A cikkből nem következik az, hogy a felperes bármilyen jogellenes kereskedelmi tevékenységben közreműködne. Az írás szerint a jogellenes kereskedelmi tevékenység az üzletházban zajlik, a felperes kapcsolatát ezen üzletházzal pedig az írás pontosan tartalmazza. A felperesre vonatkozóan a közlemény nem állítja, hogy vele kapcsolatban egyáltalán bármilyen adóhatósági eljárás valaha is folyt volna, bármely adóhatósági eljárással kapcsolatos visszaélésben érintett lenne. Nem állítja azt sem, hogy maga a felperes részesült volna adóhatósági eljárással kapcsolatos jogellenes előnyben. Kifejtette, hogy az a következtetés valóban szerepel a cikkben, miszerint többek között a felperes által alkotott céghálóra tekintettel részesülnek a ... üzletházban működő cégek adóhatósági eljárással kapcsolatos jogellenes előnyben. A cikk szövegének vizsgálata alapján azonban egyértelmű, hogy ez az állítás a cikkben nem való tényként és nem is a valóságot hamis színben feltüntető látszatként, hanem az alperes rendelkezésére álló tényekből levont következtetésként, hipotézisként jelenik meg. Az Alaptörvény IX. cikkében, az Alkotmánybíróság 30/
2. (V. 26.) AB számú határozatának indokolásában, a PK
3. számú állásfoglalásban, valamint az Smtv.
4. §-ában foglaltakra figyelemmel véleménynyilvánítás tekintetében sajtó-helyreigazításnak nem lehet helye, még abban az esetben sem, ha a vélemény kifejezésmódjában túlzó módon sértő, bántó, megalázó vagy nyilvánvalóan megalapozatlan. Mindemellett kiemelte, hogy a perbeli cikkben az újságíró részletesen ismertetett valamennyi adatot, melyekből a következtetésre jutott. Ennek tükrében az olvasó maga értékelheti azt, hogy a következtetést helyesnek vagy helytelennek tartja-e. A perköltségviselés kérdésében a Pp.
5. §

(1)bekezdése alapján határozott, figyelemmel a 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §

(3)bekezdésében, a 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §

(2)bekezdésében foglaltakra is. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az első fokú határozat megváltoztatásával az alperes kötelezését kérte a kereset szerinti helyreigazítás közzétételére. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a cikk címének és szövegének értelmezésekor úgy foglalt állást, hogy azok alapján személyes érintettsége nem állapítható meg. A cím és a tartalom alapján az olvasó kétséget kizáróan a társaságra nézve von le következtetést, hiszen egyrészt a ... családja a ... üzletházzal nem állhat üzleti kapcsolatban, ilyen értelmetlen jelentést a cikk nem közölhet, de ilyen értelmezhetetlen jelentést a szövegnek a bíróság sem adhat. Olyat az írás nem állít, hogy a ... családja a ... üzletházban jogellenes kereskedelmi tevékenységet folytató személyekkel bármilyen közvetlen üzleti kapcsolatban állna, így a személyes érintettsége erre hivatkozással sem zárható ki. Megítélése szerint a cikk címe és szövege egyértelműen és világosan azt a látszatot kelti, mintha a ... üzletházban folyó jogellenes kereskedelmi tevékenység és az azzal kapcsolatos visszaélések a ... családjával - az írás címe szerint is - egyedül kapcsolatba hozható felperesi társasággal összefüggésben lennének, a jogellenes tevékenységgel kapcsolatos adóhatósági visszaélésekre személyén keresztül vagy rá tekintettel kerülne sor. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú határozat helybenhagyására irányult. Az alperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemi döntését osztotta, a határozatának indokolásában foglaltakkal egyetértett. Az elsőfokú bíróság a jogvitában alkalmazandó jogszabályokat helyesen ismertette, ezért azokra a másodfokú bíróság csak visszautal. A kereset tárgyává tett írás címe és a cikkbeli tartalom alapján még az íráshoz kapcsolódó, céghálózatot szemléltető ábra alapján sem lehet alappal levonni azt a következtetést, hogy a felperesi cég az „áfacsalók barlangjával" azonos lenne. A cikkben leírtak és a céghálót bemutató rajz alapján az átlagolvasó számára is az válik egyértelművé, hogy a ... családi cégének a felperesi társasággal van üzleti kapcsolata, közös tulajdonú gazdasági társasága. Világossá válik az is, hogy az üzletházat nem a felperes, hanem a ... üzemelteti, mely társaságnak tulajdonosa a felperes. Az írásból megtudható, hogy a ... üzletház alagsorában nagy tételben zajló feketekereskedelemre derült fény. Ebből következően tehát az volt megállapítható, hogy a cím az üzletházra, és nem magára a felperesi társaságra utal, az átlagolvasó számára egyértelmű, hogy az áfacsalás az üzletházban történt és nem a felperesi cégen belül, az ábrából kitűnően pedig maga a ... üzletház közvetett módon kapcsolatba hozható a ... családi cégével, az ...-vel. Vagyis a cikkből kizárólag az a következtetés vonható le a felperest érintően, hogy a tulajdonát képező társaság által üzemeltetett bevásárlóközpontban áfacsalást lepleztek le. Ekként okszerűen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a cím vonatkozásában a felperesnek kereshetőségi joga nincs. Ugyancsak helytállóan állapította meg az első fokon eljárt bíróság azt is, hogy a felperes keresetében hivatkozott hamis látszatkeltés nem valósult meg, mert a sérelmezett kitételek nem keltik sem azt a látszatot, hogy a felperes a jogellenes tevékenységben közreműködne, sem azt, hogy az adóhatósági eljárással kapcsolatos visszaélésben érintett lenne. Az átlagolvasó számára a tulajdonosi, illetve üzemeltetési tevékenység, valamint az üzletházban zajló kereskedelmi tevékenység egymástól jól elhatárolható. Azt a következtetést - mintegy lehetséges magyarázatként arra, hogy a pletyka szerint a pincében előre tudják az adóhatósági ellenőrzések időpontját, illetve ha valaki bejelentést tesz, az adóhatóság figyelme a bejelentő ellen fordul - valóban levonja az írás, hogy a különös szóbeszéd a ... családi cégével való felperesi üzleti kapcsolatra vezethető vissza. Mindez ugyanakkor a tényekből levont olyan következtetés, feltételezés, ami nem logikátlan, okszerűtlen, így sajtó-helyreigazításra nem adhat alapot. Fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatát a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A perköltségviselés kérdésében a Pp. 239. §-án keresztül alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése értelmében határozott. Az alperes fellebbezése eredményre nem vezetett, így köteles viselni az alperesi jogi képviselő munkadíját, melyet a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdés a) pontja,

(5)bekezdése alapján mérlegeléssel állapított meg. Ugyancsak a pervesztes alperes viseli a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán előlegezett fellebbezési illetéket, figyelemmel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdésében foglaltakra is. Budapest,

1. február
2. . Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke - előadó bíró Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Vuleta Csaba s.k. bíró