← Magyarország

Mfv.10642/2014/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közigazgatási eljárásban és a perben beszerzett szakvélemények végkövetkeztetéseinek eltérése önmagában nem indokolja az 1952. évi III. tv. 182.§

(3)bekezdése szerinti további bizonyítás elrendelését. 1952. III. Tv. 182. §
(3)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.642/2014/4.szám A Kúria a személyesen eljárt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  1. június
  2. napján kelt 3.M.428/2013/
  3. sorszámú jogerős ítélet ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.428/2013/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. I n d o k o l á s Az alperes a
  5. április 15-én kelt határozatában a jogelődje által megállapított,
  6. január 1-től rehabilitációs ellátásként folyósított ellátást
  7. március 30-val megszüntette, egyidejűleg 60.400 forint rehabilitációs pénzbeli ellátást állapított meg a felperes részére. Az alperes megállapította, hogy a felperes egészségi állapota - a
  8. március 8-án kelt elsőfokú komplex minősítési bizottsági vélemény szerint - 49%, C1 minősítési csoportba tartozó, tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes egészségi állapotát - a másodfokú bizottsági vélemény alapján - 50%-ban állapította meg azzal, hogy minősítési csoportja C1, tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel. A munkaügyi bíróság a társadalombiztosítási határozatokat hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A bíróság a perben kirendelt igazságügyi orvos-, foglalkoztatási és rehabilitációs szakértők szakvéleménye alapján megállapította, hogy a felperes egészségi állapotának mértéke
  9. március 8-tól 46%, állapota alapján C2 minősítési kategóriába tartozik, rehabilitációja nem javasolt. Az alperes további szakértői bizonyítás elrendelésére irányuló bizonyítási indítványát a bíróság azért mellőzte, mert az írásban is megerősített szakvélemények aggálytalanok, kellően indokoltak voltak, azokból a közigazgatási eljárásban beszerzett véleményektől való, a rehabilitálhatóságra vonatkozó eltérés okai kitűntek. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását, valamint a felperes költségekben való marasztalását kérte a Pp. 182.§
(3)bekezdése megsértésére hivatkozva. Álláspontja szerint a közigazgatási eljárásban és a perben beszerzett vélemények közötti ellentmondás, a C1, vagy C2 minősítési csoportba történő besorolás, a foglalkoztatási szempontú rehabilitálhatóság fennállta vagy hiánya szerinti minősítés, nem került feloldásra, arról a bíróságnak új, egyesített szakvélemény beszerzésével kellett volna gondoskodnia. A szakvéleményekben mutatkozó eltéréseket – - a Kúria Mfv.III.11.120/2010/3. számú ítéletének megfelelően – - a Pp. 182.§
(3)bekezdése szerinti további szakértői bizonyítás elrendelésével kell feloldani, a bíróság azonban az erre irányuló bizonyítási indítványát elutasította. Az alperes további szakértői bizonyítás szükségességének alátámasztásaként - hivatkozott az EBH 2005.
  1. számon közzétett eseti döntésre is, amely szerint az ügy érdemére kiható a szakvélemények közötti ellentmondás, ha a felperes vonatkozásában ugyanazon időszakra több orvosszakértői vélemény más munkaképességcsökkenést rögzít. Hivatkozott továbbá a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleményére, amely szerint az orvosszakmai kérdésekben kimutatható ellentmondások bírói mérlegeléssel nem oldhatók fel. Végül utalt arra, hogy a Kúria az Mfv.III.10.285/
  2. számú határozatában előírta, hogy az eljárás különböző szakaszaiban véleményt adó szakértőknek a másik szakértő által adott vélemény ismeretében kell nyilatkozataikat megtenni. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Kúria a felülvizsgálati kérelmet - a Pp. 274.§
(2)bekezdése alapján - tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§ meghatározott keretek között vizsgálta felül.
(2)bekezdésében A peradatok szerint a perben eljárt foglalkoztatási szakértő - a 7/
  1. (II.14.) NEFMI rendelet (NEFMIr.)
  2. számú szerinti melléklete szerinti szempontok és a felperes személyes interjúja alapján elkészített foglalkoztatási rehabilitációs szakvéleményben a NEFMIr.
  3. §
(2)bekezdés b) pontja alapján azért jutott arra a következtetésre, hogy a felperes foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, mert arra a mellékletben felsorolt körülmények egyikének „nem javasolt" minősítése alapot ad, a felperes esetében pedig a 7.,
  1. és
  2. pontban felsorolt tényezők értékelése is erre az eredményre vezetett. A szakértő a fenti álláspontját a szakvéleményben részletesen megindokolta (
  3. sz. irat 7-
  4. old,
  5. old.), a szakértők a felperest - az együttes szakértői vizsgálatok eredményeként - C2 minősítési kategóriába tartozónak tartották. A perben eljárt szakértők véleményüket - a szakvéleményből kitűnően az NRSZH bizottságok véleményei ismeretében terjesztették elő, a foglalkoztatási szakértő megjelölte a szakterületét érintő hiányosságokat (NEFMIr.
  6. számú melléklet) is. Az alperes a szakvélemény beérkezése után további bizonyítási indítványát a közigazgatási eljárásban beszerzett vélemény végkövetkeztetésétől való eltérés okán, konkrét indokok megjelölése nélkül terjesztette elő, egyben indítványozta a szakvélemény kiegészítését a felülvizsgálat időpontjának megjelölésére vonatkozóan. A szakértők szakvéleményüket az alperes beadványa ismeretében fenntartották, a kért kiegészítésnek eleget tettek. A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy a bíróság nem sértette meg a Pp.
  7. §
(3)bekezdését azzal, hogy az alperes konkrét indokokkal alá nem támasztott indítványa teljesítését mellőzte és ítéletét a perben részletesen megindokolt és kiegészített szakvéleményre alapította. A Kúria kiemeli, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott döntések a jelen esetre nem vonatkoztathatók, az alapul szolgáló ügyekben ugyanis a munkaügyi bíróság a perben beszerzett szakvéleményekre tett, konkrét, részletes, (orvos)szakmai indokokkal alátámasztott észrevételek figyelmen kívül hagyásával és bizonyítási indítványok mellőzésével, illetve az alperes által csatolt egyéb bizonyítékok kirekesztésével hozta meg határozatát. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet – - a Pp. 275.§
(3)bekezdése alkalmazásával – - hatályában fenntartotta. A felperes a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei megtérítését nem kérte, a Kúria e tárgyban bekezdése alapján mellőzte a határozathozatalt. a Pp. 78. §
(2)A Kúria a felülvizsgálati eljárás illetékéről a Tny. 81.§-a alapján határozott. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Zanathy János sk. a tanács elnöke, Dr. Magyarfalvi Katalin sk. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.