Kfv.I.35.064/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága

Ecseki Ügyvédi Iroda (dr. Ecseki Erzsébet ügyvéd) által képviselt felperes neve felperesnek a Daniné dr. Égető Mária jogtanácsos által képvisel Vám-és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága alperes ellen jövedéki ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Csongrád Megyei Bíróság 2006. október 26-án kelt 3.K.21.122/2006/7. sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 10. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán,

alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta

alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 3.K.21.122/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg

alperesnek 5.000 (ötezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket

állam viseli. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Szegedi Vámhivatal

1. július
2. napján hozott 1093-2/
3. számú határozatában - jövedéki törvénysértés miatt - kötelezte a felperest 829.292 Ft jövedéki bírság, 165.858 Ft jövedéki adó, 73.084 Ft általános forgalmi adó megfizetésére. A felperes a tartozás mérséklése és részletfizetés engedélyezése iránt méltányossági kérelmet nyújtott be
4. július 23-án és
5. január
6. napján, kérelmeit

alperes -

első fokú határozatokat helybenhagyva - elutasította. A határozatok ellen a felperes bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, melyek a Csongrád Megyei Bíróság

1. január
2. napján hozott 2.P.21.6653/2002/
3. számú keresetet elutasító, illetve
4. szeptember
5. napján kelt 3.P.20.724/2003/
6. sorszámú pert megszüntető végzésével fejeződtek be. A felperes
7. szeptember 29-én ismételten méltányossági kérelmet nyújtott be, amit

első fokú vámhatóság elutasított. Ezt a határozatot

alperes

1. december 9-én hozott 20.739/
2. számú határozatával helybenhagyta.

ezt követően előterjesztett méltányossági kérelmet

első fokú vámhatóság ugyancsak elutasította,

alperes a

1. január
2. napján hozott 10.047/
3. számú határozatával helybenhagyta. E határozat ellen a felperes bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, melynek eredményeként a Csongrád Megyei Bíróság a
4. április
5. napján 3.K.20.274/2005/
6. számú ítéletében

alperes 10.047/2005. számú határozatát -

első fokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és

első fokú vámhatóságot új eljárásra kötelezte. A jogerős ítélettel elrendelt új eljárás eredményeként a 2006. április 7. napján kelt 942/2006. számú határozatban

első fokú vámhatóság a felperes méltányossági kérelmét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2006. május 5. napján hozott 10.363/2006. számú határozatában

első fokú határozatot helybenhagyta.

alperes érdemi döntését a

1. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
2. §

zal indokolta, hogy a felperes nem teljes körűen tárta a vámhatóság elé a valós anyagi helyzetét. A felperes nem igazolta hitelt érdemlően, hogy a tartozás megfizetése

ő és a vele együtt élő közeli hozzátartozóinak megélhetését súlyosan veszélyeztetné. A rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan a felperes rendelkezik olyan anyagi fedezettel, amellyel rendezhető lenne tartozása, így a bírság elengedésére, mérséklésére nincs lehetőség.

első fokú vámhatóság a

1. szeptember
2. napján hozott 1073/2-
3. számú határozatában jövedéki törvénysértés miatt - a
4. május 13-án tartott ellenőrzés eredményeként - ismételten kötelezte a felperest 1.076.250 Ft jövedéki bírság megfizetésére.

e határozat ellen benyújtott fellebbezést

alperes a

1. november
2. napján hozott 10.526/
3. számú határozatában elutasította, és

első fokú határozatot helybenhagyta. A Csongrád Megyei Bíróság

ismételt jövedéki törvénysértést megállapító 10.526/

1. számú határozat ellen benyújtott felperesi keresetet a
2. február
3. napján hozott 3.K.20.003/2005/
4. számú ítéletével elutasította. A felperes méltányossági kérelmet terjesztett elő a 10.526/
5. számú határozatban terhére előírt fizetési kötelezettség tekintetében is, amit

első- és másodfokon eljáró vámhatóság elutasított a

1. december
2. napján hozott 1516/
3. és a
4. január
5. napján hozott 10.052/
6. számú határozataiban. A felperes e méltányossági kérelmeit elutasító határozatok ellen is bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, melynek eredményeként a Csongrád Megyei Bíróság a 3.K.20.274/2005/
7. számú ítéletében a 10.052/
8. számú határozatot

első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a vámhivatalt új eljárásra kötelezte.

új eljárás eredményeként - megismételt eljárásban hozott 910/3-2006. számú határozatban

első fokú vámhatóság a jövedéki bírság elengedésére irányuló kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2006. május 9. napján hozott 10.362/2006. számú határozatában

első fokú határozatot helybenhagyta.

alperes érdemi döntését a 10.363/2006. számú határozatában foglaltakkal egyezően indokolta, és ugyanazon törvényhelyekre alapította.

alperes hangsúlyozta, hogy a felperes elzárkózott a részletfizetés vagy mérséklés lehetőségétől, kizárólag a jövedéki bírság teljes elengedését kérte. A rendelkezésre álló adatokból

onban

állapítható meg, hogy a felperes a valós anyagi helyzetét nem tárta fel a vámhatóság előtt. A felperes a 10.362/2006. és 10.363/2006. számú határozatok hatályon kívül helyezését kérte

első fokú határozatokra is kiterjedően, és fizetési kötelezettségének teljes körű elengedését beleértve a határozatok szerinti összeg utáni késedelmi pótlékot, egyéb járulékokat, valamint

ingatlanára bejegyzett zárlat törlését. A felperes

zal érvelt, hogy nincs eltitkolt jövedelme, számára a fizetési halasztás és részletfizetés nem jelent megoldást,

alperesi határozatok nem felelnek meg

Art. 1. §

t állapította meg, hogy

alperes méltányossági jogkörben eljárva hozott határozata jogszerű,

alperes a rendelkezésére álló tényeket, adatokat megfelelően értékelte, a jogszabályi rendelkezéseket helyesen alkalmazta. A felperes olyan adatokat szolgáltatott

eljáró vámhatóság számára, amelyek vagyoni, jövedelmi viszonyait nem teljes körűen tartalmazták, és ezek valóságtartalmát nem lehetett megállapítani,

előadásaiból eredő ellentétes információk okára sem adott életszerű magyarázatot. „A felperes nyilatkozata hiteltelen, megalapozatlan a tények tükrében, ennek következtében nincs lehetőség méltányosságból a tartozások mérséklésére, elengedésére". A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelmei szerinti döntés meghozatalát. A felperes

zal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg

Art. 1. §

alperes eljárásaival megvalósította a joggal való visszaélést, megszegte méltányosság gyakorlására vonatkozó törvényi kötelezettségét.

alperes kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Art. 1. §

adózó és

adóhatóság csak a törvényeknek megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesítheti kötelezettségét. Ha a törvény

adóhatóságot mérlegelésre jogosítja fel,

t csak a felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között gyakorolhatja.

Art. 1. §

adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényekben, illetve e törvényben meghatározott feltételek fennállnak,

adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.

ismertetett szabályozásból - a felperes érvesével ellentétben

következik, hogy

adóhatóság méltányossági jogkörben csak akkor járhat el, ha ezt számára a törvény lehetővé teszi, de ilyen esetben köteles is a méltányosság jogával élni, amennyiben

adózó igazolja, hogy magatartása vagy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek.

Art. 134. §

adóhatóság csak a magánszemély kérelme alapján engedheti el vagy mérsékelheti a magánszemélyt terhelő adóbírság vagy pótléktartozást abban

esetben, ha

ok megfizetése

adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti. Fizetési kedvezményre irányuló kérelem lehet halasztásra, részletekben történő megfizetésre, mérséklésre, illetve elengedésre vonatkozó tartalmú. A mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta,

eljárási szabályokat betartotta, döntéséből a mérlegelés szempontjai megállapíthatók és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik (Pp. 339/B. §).

1. évi IV. törvény
2. §

alperes

e perben keresettel támadott mindkét határozatát

előzőekben megjelölt törvényi rendelkezéseknek és a jogerős ítéletekben számára előírtaknak megfelelően hozta meg, e körben jogszabálysértésre a felperes sem hivatkozott.

Art. 97. §

adóhatóság a tényállás tisztázása során

adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni, és a nem bizonyított tény, körülmény - a becslési eljárás kivételével -

adózó terhére nem értékelhető.

alperesi határozatok és a megyei bíróság ítélete - a felperes érvelésével ellentétben - iratszerűen rögzíti, hogy a felperes ellen már két alkalommal is folyt eljárás magyar adójegy nélküli dohányáru csempészése és értékesítése miatt, és, hogy a felperes kiadásai folyamatosan és jelentősen meghaladják bevételeit annak ellenére, hogy kiadások között a felperes családja létfenntartásának költségeit nem szerepeltette (bevételek összege: 139.002 Ft, kiadások összege: 175.443 Ft). A felperesnek a hitelintézetek felé nincs törlesztő részlet elmaradása, amely ugyancsak

t igazolja, hogy rendelkezik olyan fedezettel, amelyet a környezettanulmány, illetve a meghallgatások alkalmával nem tárt a hatóság elé. A megyei bíróság a felperes és .... között 2.000.000 Ft kölcsönnel kapcsolatos megállapításait a kölcsön visszafizetés iránt P.22.377/2006. számon folyamatban lévő ügy irataira és a felperesi nyilatkozatok egybevetésére és okszerű értékelésére alapította. E körben jogszabálysértés

ért nem állapítható meg, mivel a felperes a felülvizsgálati kérelmében csupán a bizonyítékok felülmérlegelésre irányuló érvelést terjesztett elő, és a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének (Pp. 275. §). A Legfelsőbb Bíróság tehát osztja a megyei bíróság jogi álláspontját a tekintetben is, hogy

alperesi határozatok jogszerűen rögzítették

t a ténybeli és jogkövetkeztetést, hogy a felperes jövedelmi viszonyaira vonatkozó előadása életszerűtlen, nem felel meg a valóságnak. A felperes kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyait nem teljes körűen tárta fel. A felperes

általa közölt ellentétes tartalmú információkra vonatkozóan nem tudott életszerű, okszerű magyarázatot, hitelt érdemlő bizonyítékot szolgáltatni. A felperes érvelésével ellentétben

alperes nem a nem bizonyított tényt értékelte a felperes terhére, hanem

t a bizonyítékokkal alátámasztott ténymegállapítást tette, hogy a felperes rendelkezik olyan anyagi fedezettel, amelyet nem tárt fel, és amelyből a tartozás pl. mérséklés vagy részletfizetési lehetőség igénybevételével törleszthető lenne, tehát a tartozás elengedésére irányuló kérelem nem alapos.

alperes határozata és a jogerős ítélet is teljes körűen tartalmaz tényállást, megjelöli

ezek alapjául szolgáló bizonyítékokat és a döntésnél irányadó szempontokat, és törvényhelyeket is. A határozatok rögzítik

t is, hogy a felperes által előadottakat miért, mely okoknál fogva nem fogadhatóak el, így a tényállás és

indokolási kötelezettség tekintetében sem állapítható meg jogszabálysértés. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság

t állapította meg, hogy

alperes nem szegte meg a felperes által hivatkozott alapelveket és egyéb eljárási szabályokat, illetve a rá nézve kötelező irányelvben foglaltakat sem, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §