A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla az Ottovay Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Ottovay István ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Kecskés Katalin ügyvéd által képviselt alperes neve alperes ellen tartozás megfizetése iránt indított perében a Győr Moson Sopron Megyei Bíróság előtt
- május
- napján kelt P.21.088/2006/
- sorszám alatti ítéletével szemben az alperes által 17.,
- sorszámok alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 120.000./Egyszázhúszezer/ Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: Az alperes
- augusztus-szeptember hónapban a felperestől kozmetikai termékeket vásárolt, összesen 11.824.318,- Ft vételárért. Az alperes a felperes által kibocsátott két számlában megjelölt vételárból mindösszesen 6.444.886,- Ft-ot teljesített, míg 5.379.432,Ft-ot - utólagos fizetési felszólítás ellenére - nem. Mindezek alapján a felperes keresetében 5.379.432,- Ft tőke, valamint annak
- október
- napjától a kifizetés napjáig járó, a jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő mértékű késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vételár tartozását nem vitatta, azonban szavatossági kifogást terjesztett elő. Előadta, hogy álláspontja szerint a felperes hibásan teljesített. A felperes által szolgáltatott áru hibája akkor derült ki, amikor az alperes az árut ...országba értékesítette, és a ... vámhatóság a csomagolt árut felbontotta, amelynél a minőségi hiba, az áru egy részének lejárt szavatossága kiderült. A ... vámhatóság az egész árut lefoglalta, az alperes pedig a szerződéstől elállt. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 5.379.432,- Ft-ot és ezen összeg után
- október
- napjától a kifizetés napjáig járó a jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő késedelmi kamatot, továbbá 645.600,- Ft perköltséget. Határozatának indokolása szerint a bíróság
- február
- napján kelt idéző végzése toldatában hívta fel az alperest az ellenkérelmében hivatkozott vámhatósági jegyzőkönyv 15 napon belül való benyújtására, eredménytelenül. A
- április
- napján megtartott tárgyaláson az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.) 3.§
(3)bekezdésére utalással figyelmeztette az alperest, hogy a perben az alperes tartozik bizonyítani a minőségi hibák fennálltát, és köteles pontosan megjelölni a konkrét minőségi hibát, az azok által érintett termékek körét. Ismételten felhívta az alperest a vámhatósági jegyzőkönyv 15 napon belüli csatolására, valamint a védekezésének alapjául szolgáló tények és azok bizonyítékai említett határidőn belüli előterjesztésére. A nyilatkozattétel elmulasztásának esetére figyelmeztette az alperest a Pp. 136/B.§
(3)bekezdésében, a 3.§
(4)bekezdésében, valamint a 141.§
(2),
(6)bekezdésében írtakra. Mivel az alperes a fenti figyelmeztetésekben előírt kötelezettségeinek nem tett eleget, csak a felek ügyvezetőinek személyes meghallgatását, valamint "A" tanúkénti kihallgatását indítványozta, az elsőfokú bíróság a személyes meghallgatást a Pp. 141.§
(5)bekezdése per eldöntéséhez nem tartotta szükségesnek, míg a tanú meghallgatására irányuló indítványt a Pp. 141.§
(6)bekezdése, és a Pp. 3.§
(4)bekezdése értelmében nem teljesítette. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság úgy értékelte, hogy az alperes a Ptk. 308/C.§- szerinti szavatossági kifogását nem bizonyította, míg a felperes - az alperes, illetve fuvarozója által aláírt - számlákkal a Ptk. 278.§
(4)bekezdése alapján igazolta a teljesítés tényét. Ezekre tekintettel az alperest a kereset szerint marasztalta. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítása iránt. Álláspontja szerint a peres felek ügyvezetői ténylegesen peren kívüli egyezség formájában kívánták rendezni vitájukat, mivel a felperes által is tudottan, a felperes által szállított termékek lejárt szavatosságúak, rossz minőségűek voltak, és dokumentációjuk is hiányos volt. Mindezekre tekintettel szóbeli megállapodás jött létre a felek között, mely szerint az alperes a vételár-hátralékot nem fizeti ki. Ezt a megállapodást a felperes - perbeli jogait rosszhiszeműen gyakorolva - nem tartotta be, az alperest megtévesztette. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást nem tisztázta, az alperes bizonyítási indítványait figyelmen kívül hagyta. Álláspontja szerint az ügyvezetők személyes meghallgatását követően kerülhetett volna sor az alperes által ... országból beszerzendő iratok beterjesztésére. Csatolta fellebbezéséhez a ... Országos Vámhivatal 2003. szeptember 8. napján kelt bírságról szóló jegyzőkönyvét, valamint a .... Nemzeti Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 2003. szeptember 8. napján kelt ténymegállapítási jegyzőkönyve eredeti okiratát és magyar nyelvű fordítását. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását, valamint az alperes másodfokú perköltségben marasztalását indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az alperes elkésett bizonyítási indítványait a Pp. 3.§
(4)bekezdése alapján helytállóan utasította el. Az alperes szavatossági kifogása vonatkozásában előadta, hogy az alperes azt a kereset benyújtását követően terjesztette elő, és azt megelőzően részteljesítést is eszközölt, ezért kétséges az alperes jóhiszemű pervitele. Hivatkozott arra, hogy az alperes nem élt jogorvoslattal a ... hatóságok szankcióival szemben, aminek az az oka, hogy a per tárgyát képező árut a ... beszállítást megelőzően eladta az "B" cég részére, így ez a jogviszony már nem érinti a peres felek közötti jelen eljárást. A ... Nemzeti Fogyasztóvédelmi Felügyelőség által kiállított ténymegállapítási jegyzőkönyv kapcsán rámutatott, hogy az abban szereplő „"C"" parfümöt nem értékesített az alperesnek. A fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg és maradéktalanul helyes az abból levont érdemi jogkövetkeztetés is; az elsőfokú bíróság jogszerűen mellőzte a mulasztó fél indítványára a további bizonyítás lefolytatását. A Pp. jelenleg hatályos rendelkezései a kereset szubsztanciálásának elvén alapulnak, mely szerint az igényt érvényesítő féllel szemben azt a követelményt támasztják, hogy a keresete alapjául szolgáló tényeket - a tényállítást - maradéktalanul közölje. A Pp. 121.§
(1)bekezdésének c) pontja tartalmazza a keresetlevél kötelező tartalmi elemei között a keresetben érvényesíteni kívánt jogot (a jogállítást), és az annak alapjául szolgáló tények és azok bizonyítékai előadásának kötelezettségét. A Pp. 139.§-a értelmében ez irányadó az alperes ellenkövetelést is tartalmazó ellenkérelmére szintén, vagyis abban elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. Az alperes ellenkövetelésként szavatossági kifogást (Ptk. 308/C.§) terjesztett elő, ezért az alkalmazandó anyagi jog ( a Ptk.305.§-306.§) alapján meg kellett volna jelölnie a konkrét kellékhiányt, a hiba által érintett árudarabokat, vagy fajtákat; valamint a választott szavatossági jogot, amennyiben pedig pénzkövetelése van javítási költség vagy árleszállítás iránt, elő kell adni azt is, hogy annak összegét milyen tények alapján és hogyan számította ki. (BDT 2007/154, Győri Ítélőtábla Gf.II.20.264/2006/4. ) Mivel az alperes mindezekből csak azt közölte, hogy a szavatossági jogok közül elállással kíván élni, elő kellett volna adnia az elállásra okot adó körülményeket, azt, hogy mely tények alapján térhet át a szavatossági jogok első lépcsőjéről ( Ptk.306.§
(1)bekezdés a./ pont ) a második lépcsőben ( 306.§
(1)bekezdés b./ pont ) választható elállásra. Az említettek alapján elsődlegesen a jogvita kereteit kell tisztázni, a kereseti kérelem és ellenkövetelés alapjául szolgáló jogilag releváns tények előadása után lehetséges - a vitatott tények körére - a Pp. 3.§
(3)bekezdésében foglaltak szerint a bizonyítás indítványozására felhívás alapján a bizonyítási eljárás lefolytatása, és a jogvita elbírálása. A tényállásközlési kötelezettség tehát bizonyítás indítványozásával, bizonyítékok csatolásával nem pótolható; az ügyvezető személyes előadása illetve a tanú vallomása bizonyítási eszköz, amely bizonyítékot tartalmazhat ugyan az ellenkérelemben foglalt tények alátámasztására, de a tények megjelölését nem helyettesítheti. Jelen ügyben az elsőfokú bíróság a 2007. április 4. napján megtartott tárgyaláson felhívta az alperest a védekezésének alapjául szolgáló tények és ezek bizonyítékainak előterjesztésére, valamint figyelmeztette a Pp.136/B.§
(3)bekezdésében, illetve a 141.§
(2)-
(6)bekezdésében foglalt következményekre. Az alperes ugyan a felhívásra bizonyítást (személyes meghallgatást, tanúkihallgatást) indítványozott, de a tényállásközlési kötelezettségének változatlanul nem tett eleget, illetve nem csatolta az általa hivatkozott ... hatósági jegyzőkönyveket sem. Ezért az elsőfokú bíróság a felajánlott bizonyítást a Pp.3.§
(4)bekezdése alapján helyesen tartotta szükségtelennek a per eldöntéséhez és indokoltan mellőzte azt; valamint helytállóan határozott a Pp.141.§
(6)bekezdése alapján - a gondos és az eljárást elősegítő pervitelt alapos ok nélkül elmulasztó alperes - további nyilatkozatainak és indítványainak bevárása nélkül. A Pp.235. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul; a 141. §
(6)bekezdésében foglaltakat azonban ebben az esetben is alkalmazni kell. Az alperes a ... Országos Vámhivatal
- szeptember
- napján kelt „bírsági" jegyzőkönyvét, valamint a ... Nemzeti Fogyasztóvédelmi Felügyelőség
- szeptember
- napján kelt ténymegállapítási jegyzőkönyvét a fellebbezéséhez csatolta. Mivel ezen okirati bizonyítékokat már az elsőfokú eljárás során is ismerte az alperes, és a bíróság felhívása ellenére nem terjesztette elő, ezért a másodfokú eljárásban azokat figyelembe venni nem lehet. A Pp.235.§
(1)bekezdése II. fordulata alapján ugyanis a másodfokú bíróság a felülbírálat során csak azt az új tényt, illetve bizonyítékot veheti figyelembe melynek előterjesztése az elsőfokú eljárásban nem a fél mulasztása folytán maradt el.( BDT 2000/177, BDT 2007/1527 ) Jelen esetben viszont az alperes az elsőfokú bíróság felhívásai teljesítését elmulasztotta teljesíteni, ezt pedig alapos okkal az alperes nem mentette ki. Nem minősül alapos kimentésnek az, hogy a felek között perenkívűl is zajlottak egyeztetések a per alatt. Az ítélőtábla ezért a Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét, utalva annak helyes indokaira is. A fellebbezés eredményre nem vezetett, így az alperes a Pp.78.§.
(1)bekezdés alapján viselni tartozik a felperes másodfokú eljárásban felmerült - ügyvédi munkadíjból álló perköltségét. Az ítélőtábla a felperes jogi képviseletével felmerült perköltségét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§.
(2),
(5)-
(6)bekezdései alapján az általános forgalmi adót is magában foglaló 120.000.- Ft-ban határozta meg. Győr,
- február
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül Kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Hammer Sándor sk. bíró