Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.115/2015/3/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Kussinszky és Juhász Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kussinszky Péter ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- október
- napján kelt 62.P.24.708/2014/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperes által szerkesztett időszaki lapot kiadó ...-nek (...) 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság a felperesnek a ... című hetilap ... napján megjelent „..." című cikkben írtak miatt előterjesztett sajtó-helyreigazítás iránti keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes által szerkesztett ... című hetilapot kiadó ...-nek 38.100 forint perköltséget, míg a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 forint feljegyzett eljárási illetéket. Határozatának indokolásában idézte az Alaptörvény IX. cikkének
(1),
(2),
(6)bekezdésében; az Smtv. 4. §
(1)bekezdésében,
- §-ában,
- §
(1)bekezdésében; a Pp. 342. §
(1)-
(2)bekezdésében, a 343. §
(1)bekezdésében, a 206. §
(1)bekezdésében, a 164. §
(1)bekezdésében foglalt szabályokat; valamint a PK 12, 13, és
- számú állásfoglalásban írtakat. Kifejtette, hogy a kereset tárgyává tett cikk egy oknyomozó, tényfeltáró írás, amely a beruházás előzményeit, az ügyre vonatkozó információkat ismerteti, ezeket értékeli. Az újságíró megszólaltatta ... polgármesterét is, lehetőséget biztosított az eltérő álláspontok kifejtésére. Ennek eredményeként vont le okszerű következtetéseket, melyek véleménynek minősülnek. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy a felperes ...-tól a ... feladatait látta el. .. nyarán a ... ... Önkormányzati Frakciója népszavazást kezdeményezett az ... ... ... tervezett gumiabroncs gyára ellen. Ezen kezdeményezésről a felperesnek, mint régiós ...nak tudomással kellett bírnia, régiós vezetőként a szervezésben, koordinálásban, azaz az irányításban is részt kellett vennie. A peradatokból azt nem lehetett pontosan megállapítani, hogy milyen tevékenységet végzett a felperes, viszont pártfunkciójából következően alappal juthatott az újságíró irányító szerepére. E körben a cikkben legfeljebb csak lényegtelen pontatlanság lehet. Véleménynyilvánítás alapján, valamint lényegtelen pontatlanság okán, továbbá a felperes szubjektív érzete miatt nincs lehetőség sajtó-helyreigazításra. A szólás és véleménynyilvánítás szabadsága alapján a sajtónak joga és lehetősége a kritikus hangvételű cikkek megírása is. Utalt arra, hogy sajtó-helyreigazítási perben kereseti kérelem csak a sajtószervhez eljuttatott helyreigazítási körén belül terjeszthető elő, így a „szocik bebetonozása" jelzős szerkezetet is sérelmező felperesi hivatkozás sem lehet alapos. A perköltségviselés tárgyában a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott, figyelemmel a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-ában és 4/A. §-ában írtakra. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az első fokú határozat megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Másodlagosan az első fokú határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. Álláspontja szerint tévesen következtetett az elsőfokú bíróság arra, hogy a ... tudomással kellett bírnia szóban forgó kezdeményezésről és mint régiós vezetőnek részt kellett vennie a szervezésben, koordinálásban, irányításban. Hangsúlyozta, hogy semmilyen valós ráhatással, így irányítással nem rendelkezett az illetékességi területe alá tartozó helyi szervezet politikai kezdeményezésével szemben. Az irányító szerep tényének bizonyítása az alperest terheli, aki ezen bizonyítási kötelezettségének a jogvitában nem tett eleget. Csatolta a ... Alapszabályát hivatkozva arra, hogy abban nem található olyan rendelkezés, a mely azt mondaná ki, hogy a régiós pártigazgató jogosult bármilyen módon is irányítani, befolyásolni a helyi szervezetek működését. A ... helyi szervezet önálló politikai tevékenységet folytathat, önálló álláspontot alakíthat ki, melyekért felelősség terheli. A sajtóközlemény tényként állítja, hogy a szóban forgó népszavazási kezdeményezést irányította. Nem foghat helyt az a megközelítés, hogy a kifogásolt közleményrész csupán szubjektív érzete szerint valótlan. Nem fogadható el az sem, hogy legfeljebb sajtó-helyreigazításra alapot nem adó lényegtelen pontatlanság lehet a cikkben, mert lényeges tartalmi különbség van a között, hogy valaki valamilyen eseményről csupán tudomással bír, vagy kifejezetten irányítja, befolyásolja azt. Az első fokon eljárt bíróság helytelen következtetést vont le az általa megismert tényekből, így nem is juthatott helyes döntésre, az ítélete jogellenes. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú határozat helybenhagyására irányult. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemi döntésével egyetértett, ezért határozatát a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. Az első fokon eljárt bíróság a jogvitában alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket részletesen ismertette, így azokra a másodfokú bíróság csupán visszautal. A Fővárosi Ítélőtábla a jogvitában azt emeli ki, hogy egybevetve a perbeli cikk vonatkozó közlését a felperes által kért helyreigazítás szövegével az állapítható meg, hogy a két megszövegezés nem teljes mértékben fedi egymást. Az alperesi sajtószervhez eljuttatott helyreigazítási kérelem a következőként szól: „Helyreigazítás: A ... napján megjelent „..." című írásunkban valótlanul állítottuk, hogy felperes neve bármely olyan tevékenységet kifejtett volna, amely irányult, hogy ...-ban az ... ... tervezett fejlesztése ne valósulhasson meg." A perbeli cikk közlése szerint „A tervezett fejlesztést megtorpedózó akciót - attól félve, hogy az ... letelepedése „bebetonozza a szocikat" ... - a helyi ... potentátok szerint is felperes neve, a ... irányította". A tervezett beruházáshoz kapcsolódó népszavazás a ... helyi szervezetéhez köthető kezdeményezés volt. Nem nélkülözött minden alapot az a feltételezés, hogy a felperes ebben a kezdeményezésben részt vett. Abban az esetben, ha ez mégsem felel meg teljesen a valóságnak az olyan lényegtelen tévedésnek tekinthető, ami sajtó-helyreigazításra nem adott alapot. A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett tehát az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, miszerint az újságíró által levont következtetések olyan véleménynyilvánításnak minősülnek, melyek alaptalannak nem tekinthetők. Osztotta azt az álláspontját is, hogy a cikkben legfeljebb csak lényegtelen pontatlanság szerepelhet, mint ahogy azt is, hogy a felperes szubjektív érzete sajtó-helyreigazításra nem ad alapot, hamis látszatkeltés a cikkben nem történt. A felperes fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében köteles viselni az alperes ügyvédi képviseletével felmerült másodfokú költséget, melynek mértékét a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése és
(5)bekezdése alapján mérlegeléssel állapította meg. Az ügyvédi díj 3. §-ban meghatározott összege a 4/A. §
(1)bekezdése szerint a tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, így azt a bíróság a díj összegén, mint adóalapon felül számította fel. Ugyancsak a pervesztes felperes viseli a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán előlegezett fellebbezési illetéket, figyelemmel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésében foglaltakra. Budapest,
- június
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Hercsik Zita s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró