Gf.40218/2015/3 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján, mert a munkájával elégedetlenek és új ügyvezetőt kívánnak választani. A felperes a levelet

1. augusztus 1-jén átvette. A felperes a taggyűlést
2. augusztus
3. napjáig nem hívta össze, ezért az alperesi tagok
4. augusztus
5. napján, taggyűlés tartásának mellőzésével hoztak határozatokat amelyekben: - a felperest az ügyvezetői tisztségéből a Gt.
6. §

(2)bekezdés j) pontja alapján visszahívták; - új ügyvezetőt választottak határozatlan időtartamra; - megállapították, hogy az új ügyvezető a tisztséget külön díjazás kikötése nélkül látja el, megbízási jogviszony keretében; - a társaság székhelycímét pontosították; - a társaság addigi telephelyét megszüntették; - a társasági szerződést módosították, iratmintára tértek át. Az alperes a változásbejegyzés iránti kérelmet - jogi képviselője útján -

1. augusztus
2. napján nyújtotta be a cégbírósághoz. A kérelemnyomtatványhoz mellékelte a jogi képviselő meghatalmazását, az illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását, a változás alapjául szolgáló taggyűlési határozatokat, a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződésmintát, a székhelyhasználatra vonatkozó jogosultságot alátámasztó befogadó nyilatkozatot, továbbá az új ügyvezető ügyvezetői tisztséget elfogadó nyilatkozatát. A cégbíróság - a kérelem, illetve az ahhoz csatolt iratok hiányossága, illetve nem megfelelő volta miatt,
3. augusztus
4. napján kelt
5. sorszámú végzésével a társaságot hiánypótlásra hívta fel, amelynek az alperes
6. augusztus
7. napján eleget tett. A bíróság
8. augusztus
9. napján kelt, a Cégközlönyben
10. szeptember
11. napján közzétett,
12. sorszámú végzésével a változásokat a cégnyilvántartásba bejegyezte. A változások a cégjegyzék több rovatát is érintették, az
13. rovatot, amelynek keretében a volt székhely törlésre, az új pontosított címmel jelölt székhely bejegyzésre, a
14. rovat keretében az addigi telephely törlésre, a
15. rovat keretében a társasági szerződés módosításának kelte bejegyzésre, a
16. rovat vonatkozásában a felperes mint ügyvezető törlésre, az új ügyvezető bejegyzésre, a
17. rovat tekintetében a cég e-mail címe bejegyzésre került. A változásbejegyzési eljárás alatt a felperes törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságához
18. augusztus
19. napján. Arra hivatkozott, hogy a közreműködése nélkül az alperes tagjai taggyűlést nem tarthattak volna, és taggyűlésen kívül sem hozhattak volna határozatot, továbbá az új ügyvezető tisztséget elfogadó és összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata jogszabálysértő, a változásbejegyzési eljárásra, illetve az azt megalapozó okiratok elkészítésére a jogi képviselő részére nem adhatott volna meghatalmazást. A törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet a cégbíróság a
20. október
21. napján kelt Cgt.01-12.../
22. sorszámú végzésével elutasította. A felperes a végzés ellen fellebbezést nyújtott be. A Fővárosi Ítélőtábla a
23. szeptember
24. napján kelt, 14.Cgtf.43.199/2013/
25. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Érdemben megállapította, hogy a fellebbezés részben megalapozott volt, azonban az nem volt alkalmas a cégbíróság határozatának a megváltoztatására. A felperes
26. szeptember
27. napján az alperes
28. augusztus
29. napján hozott taggyűlési határozatainak a felülvizsgálata iránt pert indított, a Fővárosi Törvényszék a
30. március
31. napján kelt 11.G.41.535/2012/
32. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet elleni fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla a 16.Gf.40.376/2013/
33. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a támadott taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte. A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a Kúria mint felülvizsgálati bíróság a
34. július
35. napján kelt Gfv.VII.30.109/2014/
36. számú ítéletében a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság
37. sorszámú ítéletét helybenhagyta. A felperes
38. október
39. napján érkezett keresetlevelében a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
40. sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzésének a teljes hatályon kívül helyezését kérte a
41. évi V. törvény (Ctv.)
42. §

(2)és

(3)bekezdésére hivatkozással. Előadta, hogy a perindítási jogosultsága azon alapul, hogy törölték a cégjegyzékből, továbbá, mivel törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezett a változásbejegyzési eljárás folyamatban léte alatt, ezért a Ctv. 78. §

(1)bekezdése alapján minden megváltozott cégjegyzéki adat tekintetében megilleti a keresetindítás joga. Arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint a taggyűlés megtartása nélküli határozathozatal nem volt szabályszerű, a taggyűlés tartása nélküli határozatok elkészítésére a felperes mint ügyvezető nem adott meghatalmazást az okiratokat ellenjegyző ügyvédnek, a meghatalmazás az új ügyvezetőtől származik. Előadta, hogy az új ügyvezető más, azonos főtevékenységű társaságnak is tagja, illetve vezető tisztségviselője, így a változásbejegyzési eljáráshoz csatolt összeférhetetlenségi nyilatkozata valótlan és törvénysértő. A változásbejegyzési kérelem elbírálásának időtartama alatt indított törvényességi felügyeleti eljárás miatt a cégbíróságnak a két kérelemről együttesen kellett volna döntenie - ahogyan azt a törvényességi felügyeleti eljárásban született másodfokú végzés is tartalmazza -, ez nem így történt, ezzel pedig a felperes elesett attól, hogy törvényességi felügyeleti eljárás keretében érvényesíthesse az álláspontja szerinti törvénysértést, a cég új ügyvezetőjének összeférhetetlenségére vonatkozóan. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy álláspontja szerint a felperesnek kereshetőségi joga kizárólag a változásbejegyző végzés azon rovata tekintetében van, amelyben őt mint ügyvezetőt törölték. Hivatkozott arra is, hogy a cégbíróság végzése nem jogsértő, miután az alperes által becsatolt okiratokat megvizsgálta, és annak alapján hozta meg a változások bejegyzését elrendelő végzést. Hivatkozása szerint a cégeljárásban az ügyvezetőnek csatolnia kell azon nyilatkozatát, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn az esetében, azonban ezen nyilatkozat valóságtartalmát a cégbíróság nem vizsgálhatja. Az elsőfokú bíróság a 2015. február 11. napján kelt 38.G.41.731/2012/22. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 70.000,- Ft + áfa perköltséget. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a Ctv. 65. §

(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. A Ctv. 65. §

(2)bekezdése alapján a per megindításának a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított harminc napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A Ctv. 65. §

(3)bekezdése szerint a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A fentiekből megállapította, hogy a cégbejegyzési, illetve a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perek esetében a jogszabály kifejezetten szűk körben határozza meg azon személyeket, akik ezen pert megindíthatják. Arra kizárólag az ügyész, illetve az jogosult, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, de az is csak a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan. E körben osztotta az alperes álláspontját, hogy a felperesnek jelen perben kereshetőségi joga kizárólag a támadott végzés 13/

1. számú rovata vonatkozásában van. Miután azonban a kereshetőségi jog tekintetében a bíróság érdemben kell hogy döntsön, ezért a per megszüntetésének nem lehetett helye, mint ahogy azt a bíróság pervezető végzésével el is utasította. Kifejtette, hogy jelen per elbírálása nem függ attól, hogy a perbeli taggyűlés szabályszerű volt, vagy sem, illetve szabályszerű határozatokat hoztak-e az alperes tagjai. A jelen perben kizárólag azt kell a bíróságnak vizsgálnia, hogy történt-e olyan jogszabálysértés, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. E körben megállapította, hogy a támadott változásbejegyzést elrendelő végzéshez az alperes a Ctv. által megkívánt okiratokat benyújtotta, illetőleg a cégbíróság hiánypótló végzését követően, a hiányosságokat megfelelő módon kiküszöbölte, illetve pótolta. A Gt.
2. §

(1)bekezdésének b) pontja szerint megszűnik a tisztségviselői jogviszony, visszahívással. Az ügyvezetőt a társaság bármikor visszahívhatja, indokolás nélkül, ezért a bíróság megállapította, hogy a felperes által támadható, cégjegyzéki adat törlése a támadott végzés keretében jogszabályba nem ütközött, a cégbíróság törvényesen járt el. Mindezek alapján a kereset elutasította és a felperest kötelezte az alperesi perköltség megfizetésére, amelyet a 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet alapján, mérlegeléssel állapított meg. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatásával a keresetének történő helyt adást kért, másodlagosan azt kérte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az ítéletet helyezze hatályon kívül, és utasítsa az elsőfokú bíróságot újabb eljárás lefolytatására a Pp.
2. §

(3)bekezdése alapján, amennyiben úgy ítéli meg, hogy bármely fél által az elsőfokú eljárásban előterjesztett bizonyítási indítvány alapján a bizonyítási eljárás lefolytatása szükséges. Érdemben arra hivatkozott, hogy

1. augusztus 15-én Cgt.01-12.... szám alatt törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságához, amelyben arra hivatkozott, hogy az ügyvezető tisztséget elfogadó és összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozat E. K. új ügyvezető esetében jogszabálysértő. Igazolta az eljárásban, hogy mely egyéb társaságokban lát el ügyvezetői tisztséget, amelyek főtevékenysége az alperes főtevékenységével megegyezik. A felperes a törvényességi felügyeleti eljárásban hivatkozott arra is, hogy E. K. ügyvezető nem kapott hozzájárulást az összeférhetetlenség alóli feloldás körében, sem az alperesi társaságtól, sem a többi gazdasági társaságtól. A törvényességi felügyeleti eljárásra nem vitatottan joga volt a felperesnek, ezt a kérelmet a változásbejegyzési eljárás folyamatban léte alatt nyújtotta be. A felperes álláspontja szerint a Ctv.
2. §

(1)bekezdése alapján az összes megváltozott cégjegyzési adat tekintetében megilleti a keresetindítás joga. Ezt az álláspontot támasztják alá a BDT 2014/3140 és a BDT 2010/

1. számú eseti döntések. Nem vitatottan a változásbejegyzési eljárás alatt benyújtott törvényességi felügyeleti és bejegyzési kérelem együttes elbírálásának feltétele, hogy a törvényességi felügyeleti kérelemre a cégbíróság hatáskörrel rendelkezzen, mely feltétel fennállott a per tárgyát képező eljárásban, a kérelmező az eljárás megindításához fűződő jogosultságát igazolta, a kérelem a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódott, az összeférhetetlenség a 13-as rovatba bejegyzett változáshoz kapcsolódott. Egyebekben fenntartotta az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját. Az alperes az ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte, érdemben annak helytálló indokaira tekintettel. A fellebbezés nem alapos. Elsődlegesen rögzíti a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság - a felperes ügyvezetői tisztségből való törlésének elrendelése kapcsán - helyesen állapította meg a tényállást, és megalapozott jogi indokolással utasította el a cégbíróság
2. sorszámú végzésének a hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelmet. A fellebbezés érdemben azt kifogásolta, hogy a cégbíróság a Ctv.
3. §

(1)bekezdése rendelkezéseinek megsértésével nem vizsgálta az új ügyvezető bejegyzésére vonatkozó, a törvényességi felügyeleti kérelmében előadott és igazolt jogszabálysértéseket. E körben osztotta a Fővárosi Ítélőtábla az alperes másodfokú tárgyaláson tett azon hivatkozását, hogy a Fővárosi Ítélőtábla

1. szeptember
2. napján kelt 14.Cgtf.43.199/2013/
3. számú végzése „eljárásjogi res iudicatát képez"; továbbá, hogy a felperes által hivatkozott eseti döntések jelen ügyben nem irányadóak. A ma már egységes bírói gyakorlatot tükrözi a Fővárosi Ítélőtábla fenti végzésének indokolása, amelyben megállapította, hogy a kérelmező - jelen per felperese - helyesen hivatkozott a fellebbezésében arra, hogy a cégbíróságnak a törvényességi felügyeleti kérelemről és a változásbejegyzési kérelemről egyidejűleg kellett volna döntenie, azonban a kérelmezőnek a Ctv.
4. §

(1)bekezdés c) pontja alapján a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezéséhez szükséges jogi érdeke csupán a vezető tisztségviselői jogviszonya törlésére irányuló változásbejegyzés iránti kérelem-rész tekintetében áll fenn, amelynek alapjául a kérelmezett 02/

1. (
2. 06.) számú taggyűlési határozata szolgál, amely társasági határozat bírósági felülvizsgálatát a kérelmező a Gt.
3. §-a szerinti polgári perben kezdeményezheti, továbbá a kérelmező a cégjegyzék képviselőkre vonatkozó 13/1 rovatából való törlést elrendelő végzés reá vonatkozó rendelkezése ellen a Ctv.
4. § -a alapján polgári pert indíthat. Ezek a jogi tények kizárják a kérelmezőnek a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezési jogát az ügyvezetői tisztségből való visszahíváson alapuló változásbejegyzési kérelem-rész tárgyában, amely miatt a törvényességi felügyeleti kérelmet ebben a részében el kell utasítani. A kérelmező ügyvezetői tisztsége a Gt.
5. §

(1)bekezdésének b) pontja értelmében a visszahívással megszűnt. A vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése után a kérelmezett társaság adataiban bekövetkezett változások bejegyzésére irányuló további kérelem-rész tekintetében Ctv. 77. §

(1)bekezdésének c) pontja alapján megkövetelt jogi érdek valószínűsítésére önmagában nem elegendő a volt vezető tisztségviselői jogviszony, amely miatt a törvényességi felügyeleti kérelmet ebben a részében is el kell utasítani. Arra is helyesen hivatkozott az alperes, hogy „anyagi jogi szempontból is res iudicatát képező" határozat született, amely jelen üggyel egyező tényálláson alapul. A Kúria felülvizsgálati eljárásban a

1. július
2. napján kelt Gfv.VII.30.109/2014/
3. számú határozatában egyfelől megállapította, hogy a felperest mint a társaság ügyvezetőjét nemcsak a visszahívásáról döntő, hanem az új ügyvezető választásával kapcsolatosan is megillette a keresetindítás joga; továbbá rámutat e körben a Fővárosi Ítélőtábla arra is, hogy jogsérelem nem érte a felperest, mert a visszahívásáról és az új ügyvezető megválasztásáról szóló határozatokat „az adott tényállás mellett" érvényesnek minősítette, mert az alperesi társaság tulajdonosai maradéktalanul egyetértve hozták azokat meg, így azok hatályon kívül helyezésére nem látott okot. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta a Pp.
4. §

(2)bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság útján megkeresni rendeli a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát, hogy jelen per befejezését a cégjegyzékbe jegyezze be. A fellebbezés eredménytelenségére tekintettel köteles a felperes az alperes ügyvédi munkadíjból álló költségének a megfizetésére, amelyet a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(5)-

(6)bekezdései alapján, mérlegeléssel állapított meg a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján. Budapest,

1. év július hó
2. napján . Mika Ágnes s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Buglyó Gabriella s.k. . Czifra Veronika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő bíró