Bfv.1763/2014/6 – Kúria

(1)bekezdés]. Ezért őt 200 napi tétel, napi tételenként 1000 Ft, mindösszesen 200.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Emellett a terheltet 2 év időtartamra eltiltotta a közúti járművezetéstől. A járművezetéstől eltiltás tartamába a

1. október
2. napjától eltelt időt beszámította. Kötelezte a terheltet a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a terhelt terhére a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében, míg a terhelt és védője felmentésért jelentett be fellebbezést. A Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság
3. szeptember
4. napján tartott nyilvános ülésen meghozott 2.Bf.341/2014/
5. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a közúti járművezetés eltiltás tartamába beszámította az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől
6. augusztus
7. napjáig eltelt időt, egyben megállapította, hogy annak tartama letelt. Az ügyben meghozott jogerős határozat ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt - jogszabályhely megjelölése nélkül, de tartalmában - a Be. 416.§

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pontjában meghatározott okból. A felülvizsgálati indítványban előadta, hogy nem vezetett szeszes italtól befolyásolt állapotban személygépkocsit a járműforgalomban, olyan közvetlen és közvetett bizonyíték ugyanis fel sem merült az eljárás során, ami azt bizonyította volna, hogy ő vezette a gépjárművet. Sérelmezte továbbá azt is, hogy az eljáró bíróságok bírái elfogultak voltak vele szemben, amit az támaszt alá, hogy még a terhére megállapított bűncselekmény törvényhelyét is tévesen jelölték meg. Ezért indítványozta a megtámadott határozatok megváltoztatását, és az ellene emelt vád alóli felmentését. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta [BF.27/2015.]. Álláspontját megindokolva kifejtette, hogy a terheltnek az az állítása, miszerint a személygépkocsit nem ittas állapotban vezette, mivel a bíróságok által megállapított tényállást támadja, törvényben kizárt. A terhelt az eljárt bírák elfogultságára a védekezésétől eltérő értékelésén alapuló elítélése konkrét és alapos ok hiányában hivatkozik. bizonyítékok miatt, tehát Utalt arra is, hogy miután az eljárt bíróságok a bűncselekményt a Btk. 2.§-a

(2)bekezdésének felhívásával a terheltre kedvezőbb, az elbíráláskor hatályos Büntető törvény rendelkezései alapján minősítették a Btk. 236.§-a

(1)bekezdésébe ütköző járművezetés ittas állapotban vétségének - az 1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 188.§-a

(1)bekezdése helyett - ezért a felülvizsgálati indítvány eljárási törvénysértést sérelmező része is törvényben kizárt. Ezért a Legfőbb Ügyészség indítványozta, felülvizsgálati indítványt utasítsa el. hogy a Kúria a A Kúria a 2013. évi CLXXXVI. törvény 63.§-ával 2014. január 1-jei hatálybalépéssel módosított Be. 424.§-ának

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt - kizáró rendelkezés hiányában tanácsülésen bírálta el. A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a terhelt felülvizsgálati indítványából következően a Be. 416.§-a

(1)bekezdésének

1. b)és
2. c)pontjában meghatározott okokból, másrészt a Be. 416.§-a

(1)bekezdésének c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423.§

(4)-

(5)bekezdések] bírálta felül. Ennek során a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. A Kúria abból indult ki, hogy a felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amelyre kizárólag a Be. 416.§-ának

(1)bekezdésében tételesen meghatározott okok alapján van lehetőség, ezen belül az

1. a)és
2. b)pont alapján büntető anyagi jogi szabálysértés, a
3. c)pont alapján pedig a Be. 373.§

(1)bekezdésének I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve a II-IV. pontjában felsorolt - eljárási szabálysértések esetén. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A Be. 423.§-a

(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálat során a jogerős határozatban megállapított tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vizsgálható, az eljárt bíróságok által levont jogi következtetések így a bűnösség megállapításának, és a cselekmények jogi minősítésének helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével bírálható el. Ebből következően a felülvizsgálat során a tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága, a bizonyítékok értékelése nem bírálható felül. Így arra sincs mód, hogy a Kúria a bizonyítékokat átértékelve a jogerős határozatban írtaktól eltérő tényállást állapítson meg. Ezzel szemben az indítványozó anyagi jogi törvénysértés címén valójában a bizonyítékok mikénti értékelését, illetve az eljárt bíróságok mérlegelésének és a bűnösségre levont következtetéseinek helyességét, ezen keresztül pedig a tényállás megalapozottságát támadta, amikor arra hivatkozott, hogy nem vett részt ittasan a járműforgalomban. Az irányadó, és a fentiek alapján a felülvizsgálati eljárásban nem támadható tényállás ugyanis ezzel ellentétes megállapítást tartalmaz (elsőfokú ítélet 2. oldal II. pont). Ezért e körben a felülvizsgálati indítványt, mint törvényben kizártat a Kúria nem vizsgálhatta. Ugyanakkor a felülvizsgálati indítványnak az a része, amely a Kúria álláspontja szerint a sérelmezett határozatokat az alkalmazott jog - a Btk. 2.§-ának téves alkalmazása - okán támadja, az alábbiak szerint alaptalan. A Btk. 2.§-ának téves alkalmazása alapot adhat a Be. 416.§

(1)bekezdésének b) pontja szerinti a büntetőjog más szabályának megsértésére alapozott felülvizsgálatára, ha az a bűncselekmény törvénysértő minősítését eredményezte, és emiatt, vagy további anyagi jogi szabálysértés miatt törvénysértő büntetés kiszabásához vagy törvénysértő intézkedés alkalmazásához vezetett. Jelen esetben azonban ilyen törvénysértés nem állapítható meg. felülvizsgálatot eredményező A jogerős határozatokkal elbírált cselekményt a terhelt

1. október
2. napján követte el, vele szemben az elsőfokú ítéletet a Monori Járásbíróság
3. december
4. napján hirdette ki, a másodfokú - helybenhagyó - végzést a Budapest Környéki Törvényszék
5. szeptember
6. napján hozta meg. A hatályos Büntető Törvénykönyvről szóló
7. évi C. törvény
8. §ának

(1)bekezdése szerint a bűncselekményt - a

(2)-

(3)bekezdésben foglalt kivételekkel - az elkövetés idején hatályban lévő büntető törvény alapján kell elbírálni. A

(2)bekezdés értelmében, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni. Az elkövetéskor hatályban volt

1. évi IV. törvény (korábbi Btk.)
2. §-a alapján a bűncselekményt az elkövetés idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje. A Btk. 2.§-a szempontjából az elbírálás fogalma alatt a jogerős ügydöntő határozat meghozatalát kell érteni [BH2009.231.]. Ezért az anyagi jogi törvénynek mindenben megfelelően, törvényesen járt el mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság, amikor indokát adta annak, hogy a terhelttel szemben a terhére megállapított bűncselekményt a Btk. 2.§-a

(2)bekezdése alkalmazásával azért az elbíráláskor hatályos Büntető törvény alapján bírálta el, mert a pénzbüntetésnek az új törvény (

1. évi C. törvény) szerinti szabályozása kedvezőbb. A Kúria az eljárt bíróságok által helyesen megválasztott alkalmazott jog indokai körében még a következőket rögzíti. Töretlen a bírói gyakorlat abban, hogy annak a kérdésnek az eldöntése során, hogy melyik törvény tesz lehetővé enyhébb elbírálást, nem csak az alkalmazandó büntetés neme és mértéke alapján, hanem a büntetőjogi felelősségre vonatkozó összes rendelkezés egybevetésével kell dönteni. A terhelt terhére megállapított járművezetés ittas állapotban vétségének a büntetési tétele az elkövetéskor hatályos
2. évi IV. törvény [korábbi Btk. 188.§

(1)bekezdés] szerint egy évig terjedő szabadságvesztés, míg az elbíráláskor hatályos Btk. [2012. évi C. törvény 236.§

(1)bekezdés] szerint két évig terjedő szabadságvesztés. Miután azonban mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor hatályos Btk. alapján enyhébb büntetési nem is alkalmazható, jelen ügyben az eljárt bíróságok helyesen jutottak a Btk. 2.§-ának

(2)bekezdése alapján az

1. évi IV. törvény és a Btk. összehasonlításának eredményeként arra az álláspontra, hogy a pénzbüntetés egynapi tétel összegére vonatkozó rendelkezések az elbíráláskor hatályos új büntető törvény alapján a terheltre nézve kedvezőbb elbírálást tesz lehetővé. A
2. július 1-jétől hatályban lévő
3. évi C. törvény 50.§-a

(3)bekezdése a pénzbüntetés egynapi tételének legkisebb összegét az 1978. évi IV. törvény 51.§-ának

(3)bekezdésében meghatározott 2500 Ft-ról 1000 Ft-ra szállította le. A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy az eljáró bíróságok az elbíráláskor hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint törvényesen minősítették a terhelt terhére megállapított járművezetés ittas állapotban vétségét a Btk. 236.§-a

(1)bekezdésében meghatározott és aszerint minősülő cselekménynek. Törvénysértő büntetés kiszabására nem került sor. A Kúria végül rámutat arra is, hogy a terhelt a felülvizsgálati indítványban nem jelölt meg olyan tényleges, alapos okot, amely alkalmas lenne a vele szemben lefolytatott büntető eljárásban eljárt bírák pártatlan, tárgyilagos eljárásának a megkérdőjelezésére. A bíró elfogultságára alapozott bejelentést alapos és konkrét okokkal, az ügyhöz kötötten kell alátámasztani. Ekként a bírák elfogultságára történő általános szintű hivatkozása a Be. 416.§-ában felsorolt felülvizsgálati okok egyik körébe sem vonható. A Be. 423.§-ának

(5)bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálatra figyelemmel a Kúria azt is megállapította, hogy az ügyben eljárt első- és másodfokú bíróságok nem követtek el a fenti törvényhely szerint értelmezhető eljárási szabálysértést. Mindezek miatt a Kúria a Be. 426.§-a szerint a terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a megtámadott első- és másodfokú határozatot hatályában fenntartotta. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3.§-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416.§-a

(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418.§-ának

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416.§

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421.§-ának

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. május
2. dr. Katona Sándor sk. a tanács elnöke dr. Krecsik Eldoróda előadó bíró dr. Kiss Sándor sk. bíró A kiadmány hiteléül: Pécsi Orsolya bírósági ügyintéző sk.