A határozat elvi tartalma: A bíróság mind a korábbi, mind a hatályos Btk. szabályozásában a terhelt jövedelmének vagy vagyonának megfelelőségére tekintet nélkül törvényesen szabhat ki pénzbüntetést akkor is, ha azt haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt - akár végrehajtandóként, akár végrehajtásában felfüggesztve - kiszabott szabadságvesztés mellett alkalmazza. KÚRIA Bfv.II.1523/2014/10.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő május hó
- napján tartott v é g z é s t: A lopás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a Fehér Bertalan II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.B.21471/2013/
- számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- június
- napján tárgyaláson meghozott, kihirdetett és a tekintetében - fellebbezés hiányában - aznap jogerős 24.B.21471/2013/
- számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás bűntettében [
- évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés II. fordulat d) pont,
(4)bekezdés b)
- pont - tényállás
- pont]. Ezért a II. rendű terheltet 8 hónap, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 40 napi tétel, napi tételenként 2.500 forint, összesen 100.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság az ítéletet a II. rendű terhelt tekintetében a Be.
- §
(1)bekezdése
- mondatának megfelelően rövidített indokolással szerkesztette, így az alapvetően a megállapított tényállást, valamint az alkalmazott jogszabályok - köztük a Btk. egészében hivatkozott 50-
- § - megjelölését tartalmazza. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a II. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a pénzbüntetés törvénysértő alkalmazása miatt, annak mellőzése érdekében. Az indítvány - megjelölés nélkül - a Be.
- §
(1)bekezdése b) pontjának
- fordulatán alapul. A II. rendű terhelt indoka szerint jövedelemmel és vagyonnal nem rendelkezett, ezért a pénzbüntetés kiszabásának feltételei nem álltak fenn. A Legfőbb Ügyészség a BF.1768/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta. Ezért indítványt tett az alapítélet megváltoztatására: a pénzbüntetés és az annak átváltoztatására vonatkozó rendelkezés tanácsülésen történő mellőzésére. A Legfőbb Ügyészség rámutatott, hogy - az alapítélet szerint vagyontalan II. rendű terhelt korábban alkalmi munkából származó jövedelemmel rendelkezett, majd az alapügybeli erkölcsi bizonyítvány szerint - a Pesti Központi Kerületi Bíróság
- január 24-én jogerős 20.B.35389/
- számú ítéletével rablás bűntette és más bűncselekmény miatt kiszabott 3 év 6 hónap szabadságvesztés-büntetését
- január
- napjától kezdte tölteni. Ekként a pénzbüntetés kiszabásának a korábbi Btk.
- §ának
(2)bekezdésében meghatározott feltételei nem álltak fenn. A II. rendű terhelt és védője nem tettek észrevételt az ügyészi álláspontra. III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Be. 416. §
(1)bekezdése b) pontjának
- fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelttel szemben - a bűncselekmény törvénysértő minősítésén túl - a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A Kúria előrebocsátja, hogy az alapügyben eljárt bíróság a büntető anyagi jog szabályának megsértése nélkül szabott ki pénzbüntetést, s így mind a II. rendű terhelt, mind a Legfőbb Ügyészség álláspontja téves. A jelen ügybeli helyzet megegyezik a BH 2015.
- szám alatt közzétett döntésben (Kúria Bfv. II. 538/2014/19.) fölvázolttal. A Kúria megjelölt - a
- évi C. törvény, azaz a hatályos Btk.
- §-ával kapcsolatosan megfogalmazott - döntésének I. pontja szerint a megfelelő kereset, jövedelem vagy vagyon megléte nem általános feltétele a pénzbüntetés kiszabásának. A Kúria a jelen ügyben szükségképpen ugyanerre az álláspontra jutott a korábbi Btk.
- §a kapcsán is, hiszen a két büntető törvény szabályozása - bár nem szóról-szóra, de lényegüket nézve - egyező. A korábbi Btk.
- §-ának
(1)bekezdésében - miként a hatályos Btk. 50. §-ának
(1)bekezdésében - meghatározott pénzbüntetés kiszabása során az egynapi tétel összegének meghatározásakor figyelemmel kell ugyan lenni az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaira és életvitelére, ám törvényi megszorítás hiányában közömbös ezek „megfelelősége". Ezzel szemben a korábbi Btk. 51. §-ának
(2)bekezdése - miként a hatályos Btk. 50. §-ának
(2)bekezdése alkalmazása során a haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott akár végrehajtandó, akár végrehajtásában felfüggesztett - határozott ideig tartó szabadságvesztés mellett az elkövetőt kötelezően pénzbüntetésre is kell ítélni, de kizárólag akkor, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van. Nem kétséges tehát, hogy a pénzbüntetés önálló kiszabása esetén egyaránt közömbös az elkövető haszonszerzési célja és jövedelmének vagy vagyonának megfelelősége. Egyszersmind a korábbi Btk. 51. §ának
(2)bekezdése - miként a hatályos Btk. 50. §-ának
(2)bekezdése - csak annyiban speciális szabály, hogy a haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt - akár végrehajtandóként, akár végrehajtásában felfüggesztve - kiszabott szabadságvesztés mellett az elkövető jövedelmének és/vagy vagyonának megfelelősége esetén kötelező a pénzbüntetés kiszabása is. Ebből viszont nem következik olyan, a korábbi Btk. 38. §-ának
(1)bekezdését - miként a hatályos Btk. 33. §-ának
(1)bekezdését - lerontó specialitás, hogy az elkövető jövedelmének vagy vagyonának nem megfelelősége esetén nem lehetne pénzbüntetést is kiszabni. Másként fogalmazva: a bíróság mind a korábbi, mind a hatályos Btk. szabályozásában a terhelt jövedelmének vagy vagyonának megfelelőségére tekintet nélkül törvényesen szabhat ki pénzbüntetést akkor is, ha azt haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt - akár végrehajtandóként, akár végrehajtásában felfüggesztve - kiszabott szabadságvesztés mellett alkalmazza. A korábbi Btk. 51. §-ának
(2)bekezdése - miként a hatályos Btk. 50. §-ának
(2)bekezdése kapcsán kizárólag az veendő törvénysértőnek, amennyiben a bíróság a meghatározott feltételek (haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény, határozott ideig tartó szabadságvesztés, megfelelő jövedelem vagy vagyon) hiánytalan megléte ellenére nem tett eleget a törvény mérlegelést nem tűrő direkt előírásának, azaz nem szab ki pénzbüntetést is. Mindehhez képest közömbös, hogy a jelen ügyben a II. rendű terhelt az irányadó tényállásban rögzített személyi körülményei szerint vagyontalan volt és jövedelemmel sem rendelkezett. A kifejtettek alapján a Kúria - a Be. 424. §-a
(1)bekezdésének
- fordulata szerint tanácsülésen, a Be.
- §
(1)bekezdés
- mondata
- fordulatának megfelelő összetételben eljárva, a Be.
- §ának
(5)bekezdése alapján hivatalból vizsgálandó eljárási szabálysértést nem észlelve - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot a II. rendű terhelt tekintetében - a Be. 426. §-a alapján - hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- május
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné