Győri Ítélőtábla Pf.II.20.202/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a Dr. Tóka Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: Dr. Tóka Tamás ügyvéd) által képviselt "A" felperes által a "B" Bt. (I.rendű alperes címe) I.r., a Dr. Pápai Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: Dr. Pápai Ferenc ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes neve II.r., és III.rendű alperes neve III.r., a Dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd által képviselt "C" IV.rendű alperes neve IV.r., és a Dr. Bíróné dr. Farkas Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: Dr. Bíróné dr. Farkas Klára ügyvéd) által képviselt V.rendű alperes neve (V.rendű alperes címe) V.r. alperesek ellen 220.672,94 EUR és járulékai megfizetése iránt indított perében a Zala Megyei Bíróság
- április 4-én kelt 11.P.21.969/2005/
- számú ítélete ellen a II. és III.r. alperesek által 51.sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja. Egyetemlegesen kötelezi a II. és III.r. alpereseket, hogy fizessenek az államnak - az illetékügyben eljáró hatóság felhívására - 900.000,- (Kilencszázezer) forint fellebbezési illetéket. Egyetemlegesen kötelezi a II. és III.r. alpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek a felperesnek 120.000,- (Egyszázhúszezer) forint másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes a
- május 15-én megkötött hitelszerződés alapján
- június 1-i lejárattal, havi részletekben való visszafizetés mellett 198.000 EUR kölcsönt nyújtott az I.r. alperesnek. Az induló ügyleti kamat évi 6,75 % volt azzal, hogy a felperes a kamat mértékét a fix kamatozású osztrák értékpapírok másodlagos piaci hozamának függvényében egyoldalúan módosíthatta. A késedelmi kamat mértékét évi 13,75 %-ban határozták meg, a törlesztő részletek megfizetésének elmulasztása esetére pedig a felperes javára azonnali hatályú felmondási jogot biztosítottak. Jogviszonyukra a felek elsődlegesen az osztrák, másodlagosan pedig a magyar jogot rendelték alkalmazni. A szerződés biztosítására a II. és III.r. alperesek készfizető kezességet vállaltak, az V.r. alperes tulajdonát képező helység-i ... hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanra pedig a felperes javára jelzálogjogot alapítottak. A IV.r. alperes az I.r. alperes beltagja. Az I.r. alperes fizetési kötelezettségének maradéktalanul nem tett eleget; a tartozás visszafizetése a mai napig sem történt meg. A felperes módosított keresetében 220.926,61 EUR, és annak
- szeptember
- napjától a kifizetés napjáig járó évi 12,25 % kamata megfizetésére kérte az I., II. és III.r. alpereseket egyetemlegesen, a IV.r. alperest pedig az I.r. alperestől való behajthatatlanság esetére kötelezni. Kérte továbbá az V.r. alperes annak tűrésére való kötelezését, hogy e követelés erejéig a helység-i ... hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanból kielégítést keressen. Arra hivatkozott, hogy az I.r. alperes a kölcsöntartozását maradéktalanul fizette vissza, a további alperesek pedig érte készfizető kezesként, zálogkötelezettként, illetve beltagként helytállni tartoznak. Az I.r. alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A II. és III.r. alperesek a kereset elutasítását kérték. Azzal érveltek, hogy
- szeptemberében az I.r. alperesi betéti társaságból kiváltak, és ezzel párhuzamosan kezességvállalásuk is megszűnt, illetve tartozásukat az új beltag, a IV.r. alperes a felperes hozzájárulásával átvállalta. Utaltak arra is, hogy a hitelszerződést a felperes velük mint kezesekkel szemben nem mondta fel. A IV.r. alperes az I.r. alperes marasztalása esetében a vele szembeni kereset teljesítését nem ellenezte. Az V.r. alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy mindent megtett a hitelügyletből tervezett beruházás megvalósítása érdekében. Az elsőfokú bíróság a
- április 4-én kelt
- számú ítéletével egyetemlegesen kötelezte az I.-IV.r. alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek 220.926,61 EUR-t, és annak
- szeptember
- napjától a kifizetés napjáig járó évi 12,25 % kamatát. Emellett az V.r. alperest annak tűrésére kötelezte, hogy a felperes e követelését a helység-i ... hrsz-ú ingatlanból kielégítse. A határozat indokolása szerint az adott jogviszonyra a felek választására figyelemmel az osztrák jogot kell alkalmazni, az irányadó osztrák jogszabályok alapján pedig az I.r. alperes köteles nem vitatott tartozását megfizetni. Emellett a tartozásért a IV.r. alperes beltagként a felperessel szemben helytállni köteles, a zálogkötelezett V.r. alperesnek pedig tűrnie kell, hogy a felperes e követelését a zálogjoggal terhelt ingatlanból kielégítse. Ugyanakkor a perben a II. és III.r. alperesek sem tudták bizonyítani azt, hogy a felperessel megkötött kezességi szerződésüket időközben megszüntették volna, és az is megállapítható, hogy őket a lejárt tartozás megfizetésére megfelelően felszólították. Így az ABGB
- és
- §-ai alapján az adós I.r. alperessel egyetemlegesen kötelesek a kölcsöntartozást visszafizetni. Ennek az ítéletnek az őket marasztaló rendelkezésével szemben a II. és III.r. alperesek éltek fellebbezéssel, és annak megváltoztatásával a velük szembeni kereset elutasítását kérték. Fellebbezésük indokolásában arra hivatkoztak, hogy 2004-ben, a betéti társaságból való kiválásuk során kezességvállalásuk is megszűnt, illetve tartozásukat az új beltag, a IV.r. alperes átvállalta. Utaltak arra is, hogy a hitelszerződés felmondását a felperes velük szabályszerűen nem közölte. Végül kiemelték, hogy az I.r. alperes társasági szerződésének módosításával és a IV.r. alperessel, valamint a perben nem szereplő további személyekkel létesített szindikátusi szerződés megkötésével kapcsolatban a felperes képviseletében eljárt ... megtévesztette őket. Mindezekre figyelemmel a tartozás megfizetésére nem kötelezhetők. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helyes indokai alapján történő helybenhagyására irányult. Előrebocsátja az ítélőtábla, hogy a II. és III.r. alperesek fellebbezése - a másodfokú tárgyaláson egyértelműsített indokaira figyelemmel - az adós I.r. alperesre, a beltag IV.r. alperesre és a zálogkötelezett V.r. alperesre nem hatott ki; a kezes II. és III.r. alperesek és a további alperesek között a Pp.51.§. a./ pontja szerinti egységes pertársaság nem keletkezett. Az elsőfokú ítélet így az I., IV. és V.r. alpereseket érintő részében - őket érintő fellebbezés hiányában - első fokon jogerőre emelkedett. Az ítélőtábla ezért az időközben a cégnyilvántartásból törölt I.r. alperes vonatkozásában az eljárás megszüntetéséről és az elsőfokú ítélet e részében történő hatályon kívül helyezéséről nem rendelkezhetett, és az elsőfokú határozatot egyebekben is a Pp.253.§.
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül. Az így elbírált fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel érintett körben a tényállást lényegében helyesen állapította meg, és az abból levont jogi következtetése is helytálló. Kezességvállalásuktól ugyanis a II. és III.r. alperesek - az elsőfokú ítéletben részletezettek szerint - egyoldalúan jogszerűen nem állhattak el, és a felperes hozzájárulása nélkül tartozásuk átvállalására sem kerülhetett sor. Azt viszont, hogy a felperessel a kezességi szerződés megszüntetéséről megállapodtak volna, illetve a felperes a tartozásátvállaláshoz a hozzájárulást megadta volna, a perben nem tudták bizonyítani. Ilyen tartalmú írásbeli felperesi nyilatkozat ugyanis nem vitásan nem keletkezett, és a II. és III.r. alperesek előadását a meghallgatott tanúk vallomásai sem támasztották alá. Az I.r. alperes társasági szerződésének módosítása és a hivatkozott szindikátusi szerződés megkötése - miután ezekben az ügyletekben a felperes szerződő félként nem vett részt - a felperesi hozzájárulás megtörténtét önmagukban szintén nem igazolják. A II. és III.r. alperesek által e körben felajánlott további bizonyítást pedig, mint célra nem vezetőt, az elsőfokú bíróság helyesen mellőzte. A II. és IV.r. alperesek egymás közötti megbeszéléséről készült hangfelvétel és egy másik, a perben nem szereplő pénzintézettől felvenni szándékozott hitel kapcsán készült értékbecslésnél közreműködött személy nyilatkozata ugyanis a felperesi hozzájárulás bizonyítására nyilvánvalóan nem lehetnek alkalmasak. Azt tehát, hogy a kezességi szerződést megszüntették, vagy a II. és III.r. alperesek tartozását a felperes hozzájárulásával átvállalták volna, nem lehetett megállapítani. A hitelszerződés felmondásának hatályossá válásához pedig a kezesekkel történő külön közlés nem szükséges; a felmondást az ítélkezési gyakorlat szerint a perindítás egyébként is pótolja [a perindításhoz nem csupán eljárásjogi, hanem anyagi jogi hatályok is fűződnek, ezek közé tartozik az, hogy az ún. alakító jogok (pl. elállás, felmondás) gyakorlásánál a kereset közlése pótolja az egyoldalú jognyilatkozatot]. A perindítást megelőző felmondás hiányára hivatkozással ezért a II. és III.r. alperesek helytállási kötelezettségük alól nem mentesülhetnek. A fellebbezésben előadottak tehát az elsőfokú ítélet megváltoztatására nem adnak alapot. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét a Pp. 253.§.
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban is vesztes II. és III.r. alperesek a Pp.239.§. folytán alkalmazandó Pp.78.§.
(1)bekezdése alapján kötelesek a jogi képviselővel eljárt felperes másodfokú perköltségét megfizetni. Az ügyvédi munkadíj áfát is magában foglaló összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3.§.
(1)bekezdése,
(2)bekezdés a./ és b./ pontjai, valamint
(5)és
(6)bekezdései alapján a fellebbezési perérték és a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével állapította meg. Az illetékfeljegyzési joguk folytán le nem rótt fellebbezési illetéket a pervesztes II. és III.r. alperesek a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13.§.
(2)bekezdése és a Pp.78.§.
(1)bekezdése alapján kötelesek az államnak megfizetni. Győr,
- évi február hó
- napján. Dr. Szalai György sk. A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Farkas Attila sk. Dr. Ferenczy Tamás sk a tanács elnöke előadó bíró bíró