Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.111/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- március
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt a vádlott ellen indult büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- október
- napján kihirdetett Kb.II.45/2007/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottat az ellene szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt emelt vád alól felmenti. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- október
- napján kelt Kb.II.45/2007/
- számú ítéletével a vádlottat szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt 120 napi tétel, napi tételenként 500 Ft pénzbüntetésre ítélte. A katonai ügyész az ítéletet tudomásul vette, míg a vádlott és védője - 3 napi határidő fenntartását követően - felmentés érdekében fellebbezést jelentett be az ítélettel szemben. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.III.131/
- számú átiratában csatlakozott a vádlott és védője által, a felmentés érdekében bejelentett fellebbezéshez. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás részben megalapozatlan - mert az hiányos -, ezért indítványozta annak kiegészítését. Érvelése szerint a vádlott egy konkrét veszélyhelyzet elhárítása érdekében fejtette ki tényállásszerű - ugyanakkor halaszthatatlan intézkedésnek tekinthető magatartását, amelyből azonban hiányzott a társadalomra veszélyesség. Ezért kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és a vádlottnak az ellene szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt emelt vád alól felmentését. A nyilvános ülésen a vádlott védője a fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint, amikor a vádlott a szolgálati helyét az állomány egy tagjának biztonsága megóvása érdekében elhagyta, olyan érdeknek tett eleget, mely adott esetben magasabb rendű volt, mint a szorosan vett szolgálati kötelezettségének betartása. Indítványozta védence vád alóli felmentését. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője az átiratban foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint a vádlott cselekménye nélkülözte a társadalomra veszélyességet, amely esetben nincs helye a bűncselekmény megállapításának. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a vádlottat az ellene emelt vád alól a Be. 331.§
(1)bekezdése alapján mentse fel. A vádlott az utolsó szó jogán előadta, hogy eredetileg nem tervezte a szolgálati helyének elhagyását, csak a feladatát teljesítette, ezért kérte felmentését. A bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348. §
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a releváns bizonyítékokat számba vette, azokat értékelte. Az ítélet azonban részben megalapozatlan, mivel a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a tényállást hiányosan állapította meg (Be. 351. §
(2)bekezdés b/ pont II. fordulat). A Be. 351. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a határozatát csak akkor alapíthatja az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra, ha az mentes a Be. 351. §
(2)bekezdésében foglalt hiányosságoktól. A Be. 352. §
(1)bekezdés a.) pontja kimondja, hogy megalapozatlanság esetében a másodfokú bíróság a tényállást kiegészíti, illetőleg helyesbíti, ha a hiánytalan, illetőleg a helyes tényállás az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy a felvett bizonyítás útján megállapítható. E körülményekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - a katonai fellebbviteli ügyészi átiratban foglaltakkal egyetértve - az iratok tartalma alapján a következőkkel egészíti ki az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az első fokú ítélet
- oldalának
- sorában: „Ezt követően a vádlott a helyettesítésével megbízta tanú1-et, tanú2 a szolgálatból - annak dokumentálásának mellőzésével leváltotta, …” Továbbá - a vádlott vallomása, valamint a Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokának átirata alapján - kiegészíti az ítéleti tényállást azzal, hogy: „A vádlott az intézkedésről utólag, még aznap jelentést tett elöljárójának.” (
- oldal utolsó mondat). A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az így kiegészített tényállás alapján bírálta felül, és megállapította, hogy tévedett a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa akkor, amikor a vádlott bűnösségét a vád tárgyává tett szolgálatban kötelességszegés vétségében kimondta. A Btk.
- §
(1)bekezdésében írt szolgálatban kötelességszegés vétségét az követi el, aki őr-, ügyeleti vagy egyéb szolgálatban elalszik, szeszes italt fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi. Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott megsértette a Büntetés-végrehajtási Intézet Parancsnokának 65-5-III16/
- számú intézkedésében, valamint a munkaköri leírásában foglaltakat akkor, amikor szolgálati helyét elhagyta. A munkaköri leírás szerint a vádlott a BV. Intézet ……-i objektumának tisztje, aki köteles a szolgálati feladatait a büntetés-végrehajtásra vonatkozó hatályos jogszabályoknak, parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően végrehajtani. A parancsnoki intézkedés alapján az ügyeletes tiszt az objektum területét nem hagyhatja el. Fenti tények értékelése során azonban tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor ezen rendelkezések megszegésén keresztül a vádlott cselekményét bűncselekménynek minősítette, és nem kellő alapossággal vizsgálta meg a Btk.
- §
(1)bekezdésében foglalt bűncselekmény fogalmának kötelező tartalmi elemeit. A Btk. 10. §
(1)bekezdése alapján bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A
(2)bekezdés kimondja, hogy társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. A vádlott ugyan formailag megvalósította a szolgálatban kötelességszegés vétségét, mivel biztonsági tiszti szolgálatban engedély nélkül hagyta el rendeltetési helyét. Megállapítható azonban, hogy előzetes engedélykérésre azért nem kerülhetett sor, mivel a vádlott az állomány egy tagjának biztonsága megőrzése érdekében váratlanul, de helyettesítéséről gondoskodva hagyta el az objektumot. Az elkövetés ezen sajátos körülményei között a vád tárgyává tett cselekmény - még ha tényállásszerű is - nem jelent sérelmet vagy veszélyt a jogrendre, mivel nem éri el azt a társadalomra veszélyesség azon fokát, amely a büntetőjogi felelősség megállapítását vonná maga után. A jelen bűnügyben tehát a szolgálat ellátás rendje, mint védett jogtárgy nem szenvedett sérelmet, mert helyettesítés révén a vádlott távolléte alatt is biztosítva volt a szolgálat folyamatos ellátása. Megállapítható az is, hogy a vádlott egy konkrét veszélyhelyzet elhárítása érdekében fejtett ki tényállásszerű magatartást, miután a rendőrség értesítése nem járt eredménnyel. E bűnösségi körülmények alapján levonható az a következtetés, hogy hiányzik a cselekmény társadalomra veszélyessége. Mindezek alapján a másodfokú tanács az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a vádlottat - a Be. 6. §
(3)bekezdés a.) pontjára figyelemmel a Be. 331. §
(1)bekezdése alapján -bűncselekmény hiányában az ellene szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372. §
(1)és
(2)bekezdésén alapszik. A másodfokú határozat ellen a Be. 386. §
(1)bekezdés b/ pontja alapján fellebbezésnek van helye. Budapest,
- március
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős. Budapest,
- március
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő