Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.128/2015/5/II. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Csapó Péter ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe félemelet 3.) felperesnek a ...jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- október
- napján kelt 35.P.24.719/2014/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- és
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A felperes keresetében a Népszabadság című napilap ... napján megjelent lapszámában „..." címmel, ... napján megjelent lapszámában „..." címmel és ... napján megjelent lapszámában „..." címmel megjelent cikkekben közölt valótlan tényállítások és való tények hamis színben való feltüntetése miatt kérte az alperes sajtó-helyreigazítására kötelezését. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 forint perköltséget. Az ítéletének indokolásában ismertette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §
(1)bekezdését és a Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalását. Az elsőfokú bíróság - a felperesi csatolás hiányában - a tárgyalás anyagává tette a 35.P.24.716/
- számú iratból a „..." címmel a ... internetes oldalon megjelent cikket, melyről a peres felek képviselői egyezően úgy nyilatkoztak, hogy azonos címmel és tartalommal megjelent az alperes által szerkesztett napilap ... napi számában. Elöljáróban úgy foglalt állást, hogy a felperesnek a kifogásolt sajtóközleménnyel összefüggő érintettsége megállapítható. A közlés alapvetően a ... Kft. 11 milliárdos tartozását taglalta, ami a felperesnek mint magánszemélynek a gazdasági tevékenységét is közvetlenül érintette, figyelemmel a tulajdonosi és cégvezetői tevékenységére. Az elsőfokú bíróság az alperesi okirati bizonyítékok alapján megállapította, hogy a ... Kft.
- végével összesen 10,3 milliárd forint tartozást halmozott fel. A 10,3 milliárdos kötelezettséghez képest az első cikkben említett 11 milliárdos tartozást olyan pontatlanságnak minősítette, mely esetében nem indokolt a helyreigazítás. Utalt arra is, hogy az alperes részben azért nem rendelkezett pontosabb információval, mert az érintett társaság jogszabályi kötelezettsége ellenére
- év végét követő időszakra nem nyújtott be mérleget a cégbírósághoz. A fedezetelvonással kapcsolatos közlés tekintetében arra mutatott rá, hogy a cikk a hitelezők kielégítésének elmaradása esetére vázolta fel azt, hogy milyen bűncselekmények gyanúja merülhet fel. Az írás kitért azonban arra is, hogy ha a ... Kft. a hitelezőkkel megegyezik, akkor ilyen bűncselekmények gyanúja fel sem merülhet. Az alperes ezért nem állított valótlan tényt a felperes mint természetes személy vonatkozásában. Az alperes a felperes gazdasági tevékenységéről beszámolva tájékoztatott arról, hogy milyen következménnyel járhat a tulajdonos, cégvezető cselekménye. Nem találta megalapozottnak a felperes azon érvelését, hogy a felperes tulajdonában álló ... Kft. tartozásaival kapcsolatos tényeket az alperes hamis színben tüntette fel. Az alperes bizonyította azt, hogy a társasággal szemben több végrehajtási eljárás van folyamatban, pénzügyi kötelezettségeit határidőben nem teljesítette, ezért az alperes következtetései nem voltak okszerűtlenek. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és az alperesnek a kereset szerinti marasztalását. Elsősorban azt adta elő, hogy a ... Kft.-nek nem volt 11 milliárd forintos adóssága, és tévedett az elsőfokú bíróság, amikor úgy foglalt állást, hogy a társaság nem tette közzé a
- évre vonatkozó beszámolóját, melynek eredményeként a szerző nem rendelkezett megfelelő adatokkal. Amennyiben az újságíró közlését alátámasztó bizonyítékokkal nem rendelkezik, úgy van más választása, minthogy évekkel korábbi iratokhoz nyúljon vissza szenzációhajhász írásában foglaltak alátámasztására, ilyen lehetőség például, hogy nem jelentet meg valótlan tartalmú cikket. Nem felel meg a valóságnak az az elsőfokú bírósági álláspont, hogy az alperes csak felhívta a figyelmet arra, hogy a felperesi cégcsoportnál zajlott események bűncselekményt is megvalósíthatnak. Megítélése szerint a Btk.-ban rögzített fedezetelvonással kapcsolatos törvényi tényállás megvalósulásához az események egyáltalán nem szolgálhattak volna alapul, mivel fogalmilag ehhez szükséges egy olyan megállapodás, mely alapján a vagyon fedezetté válik. Ilyen megállapodásra vonatkozó utalást azonban a cikkek nem tartalmaznak. Nem támaszthatja alá a társaság egyik tagja üzletrészének lefoglalása a társaság jelentős tartozásait, amikor az üzletrész lefoglalása nem a társaság, hanem a tag tartozása miatt történt. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének felülbírálata során az első fokon eljárt bíróság által megállapított tényállást ítélkezése alapjául elfogadta. Egyetértett az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntésével, ezért az elsőfokú határozatot a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az Smtv. 12. §
(1)bekezdése értelmében ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. Az Smtv. hivatkozott szabálya alapján sajtó-helyreigazításnak médiatartalomban történő valótlan tényállítás, vagy való tény hamis színben való feltüntetése esetén van helye, ugyanakkor az alperesi cikkek a felperessel kapcsolatosan ilyen közlést nem tartalmaztak. Az újságírók a cikkeikhez a felpereshez köthető ... Kft.-ről a közhiteles nyilvántartások adatait használták fel, mely adatoknak a nyilvántartásokkal való egyezőségét - a vonatkozó iratok csatolásával - az elsőfokú eljárás során az alperes bizonyította. E nyilvántartások tartalmának megfelelő adatokon alapuló állítások - a közhitelesség elvére is figyelemmel - valótlannak nem tekinthetők. A ... Kft. nem vitásan nem nyújtotta be a
- évre vonatkozó mérlegét, így ezen adatszolgáltatás elmulasztása miatt felmerülő esetleges tévedések és pontatlanságok nem minősülnek olyannak, amelyekért az alperes szerkesztői felelősséggel tartozik. A Fővárosi Ítélőtábla - osztva az elsőfokú bíróság álláspontját - úgy ítélte meg, az alperes nem a valóságot tüntette fel hamis színben azzal, hogy a per tárgyát képező írásokban a ... Kft. tartozásainak taglalása mellett nem számolt be arról, hogy a kft. mely adósokkal szemben, mekkora összegű követelést tart nyilván. Az iratokhoz csatolt nyilvántartások adataiból a felperes által sérelmezett közléseket tartalmazó cikkek írói okszerű következtetéseket vontak le a ... Kft. gazdálkodásával kapcsolatban. Az újságíró jogosult az általa megszerzett információk és adatok közül a lényegeseket kiragadni, amennyiben a közlés egésze nem valósítja meg az Smtv.
- §
(1)bekezdésében meghatározott magatartások valamelyikét. A Fővárosi Ítélőtábla az alperesi cikkeket a Kúria PK
- számú állásfoglalásának megfelelően, azok egészét értékelve arra a következtetésre jutott, hogy az újságírók az általuk elérhető és megismert adatok alapján, az ezen adatokból levonható következtetéseknek megfelelő, megalapozott véleményt fejtettek ki a ... Kft. és más, a felpereshez köthető cégek gazdálkodásával kapcsolatban, ezért e cikkek vonatkozásában az alperes helyreigazító közlemény közzétételére kötelezésének nincs helye. A perköltségviselés tárgyában a másodfokú bíróság a Pp.
- §-a értelmében alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdése szerint határozott. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, így köteles az alperes másodfokú eljárás során felmerült perköltségének a megfizetésére, amelynek összegét a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése és 4/A §-a alapján, mérlegeléssel állapított meg. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán előlegezett - az illetékekről szóló 1990. XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(3)bekezdés c) pontja, valamint a 46. §
(1)bekezdése szerint meghatározott összegű - fellebbezési illeték megfizetésére a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján a felperes köteles. Budapest,
- június
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke . Kisbán Tamás s.k.. Hercsik Zita s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő