A határozat elvi tartalma: A nem jogszabálysértő elsőfokú társadalombiztosítási határozat nem helyezhető hatályon kívül és az alperes új eljárásra nem kötelezhető, ha a tényállást (a felperes egészségkárosodásának mértékét) a másodfokú szerv állapította meg helytelenül. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.001/2015/8.szám A Kúria a Sziklainé dr. Kiss Erzsébet ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Megyei Kormányhivatal alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- július
- napján kelt 6.M.22/2013/
- sorszámú jogerős ítélet ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.22/2013/
- számú ítéletét abban a részében, amelyben a Fejér Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága 29-05552/2012/
- számú elsőfokú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte hatályon kívül helyezi, a másodfokú társadalombiztosítási szervet új eljárásra kötelezi, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. Indokolás A felperes
- november 30-án rokkantsági nyugdíjigényt terjesztett elő, majd
- február 22-én úgy nyilatkozott, hogy kérelmét a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai tekintetében is fenntartja. Az alperes az igénybejelentést a
- május 17-én határozatával - az NRSZH első fokon eljárt szakértői bizottságának
- február 22-én kelt szakhatósági állásfoglalása alapján - azért utasította el, mert a felperes egészségi állapota 74%, ami meghaladja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
- évi CXCI. törvény (Mmtv.)
- §
(1)bekezdésében írt 60%-os mértéket. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot a
- október 30-án kelt határozatával helybenhagyta, mert a felperes egészségi állapota az NRSZH
- augusztus 28-án kelt másodfokú bizottsági véleménye szerint 68%, ezért nem minősül megváltozott munkaképességű személynek. A munkaügyi bíróság a másodfokú társadalombiztosítási határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A bíróság a perben két igazságügyi orvosszakértő véleményét szerezte be, az egybehangzó szakvélemények alapján megállapította, hogy a felperes egészségi állapota legkorábban
- augusztus 10-től fennállóan és a másodfokú társadalombiztosítási határozat meghozatalakor is 57%-os, a társadalombiztosítási szervek ezért tévesen utasították el az igényt. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését az ítélet iratellenességére hivatkozva kérte. Kiemelte, hogy a perben elfogadta a bíróság által kirendelt szakértők véleményét, de hangsúlyozta azt, hogy a szakértők a felperes ellátásra való jogosultságát megalapozó 57%-os egészségi állapotát legkorábban a
- augusztus 10-i műtét időpontjától, azaz a másodfokú határozat meghozatalától fennállóan tartották megállapíthatónak. Az alperes kifogásolta, hogy a bíróság a másodfokú határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően annak ellenére helyezte hatályon kívül és kötelezte az alperest új eljárásra, hogy a felperes ügyében eljárt valamennyi orvosi fórum arra a következtetésre jutott, hogy a felperes jogosultságát megalapozó egészségkárosodás az elsőfokú határozat meghozatalakor még nem állt fenn. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú szervnek az elsőfokú szerv határozatát azért kellett volna hatályon kívül helyeznie és az alperest új eljárásra köteleznie, mert a melanóma műtét elvégzése után, az NRSZH másodfokú bizottsági vizsgálaton az egészségkárosodás mértékének már egyértelműnek kellett lennie. A felperes - utalva a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (Ket.)
- §
(2)bekezdésére, hivatkozott arra is, hogy a másodfokú bizottság az állapota rosszabbodását teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, így jogszabálysértően járt el. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem részben megalapozott. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. meghatározott keretek között vizsgálta felül. §
(2)bekezdésében Az alperes felülvizsgálati kérelmében azt sérelmezte, hogy a bíróság az elsőfokú szerv határozatát annak ellenére helyezte hatályon kívül, hogy a határozat perben vitatott, a felperes egészségi állapota mértékére vonatkozó megállapításának helytálló voltát a rendelkezésre álló bizonyítékok aggály nélkül alátámasztották. Mivel ez a kifogás - tartalma szerint - a Pp. 339. §
(1)bekezdése megsértésére vonatkozik, a Kúria a jogerős ítéletet e rendelkezés alapján vizsgálta felül. A Pp. 339.
(1)bekezdése szerint, ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. A peradatok szerint a munkaügyi bíróság a felperes elsőfokú határozat meghozatala időpontjában fennálló egészségi állapotára nézve nem intézett kérdést az általa kirendelt szakértőkhöz, a feltett kérdések alapján azonban a perben eljárt szakértők egyöntetűen foglaltak állást arról, hogy az általuk megállapított 57%-os egészségi állapot legkorábban
- augusztus 10-től áll fenn. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatási eljárásban és a perben beszerzett szakvélemények a
- május 17-én kelt elsőfokú határozat jogszabálysértő voltát, azt, hogy az alperes - a Ket.
- §-át megsértve - téves tényállásra alapította döntését, nem támasztották alá; annak indokát egyebekben, hogy az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezéséről és az alperes új eljárásra kötelezéséről a bíróság milyen jogszabálysértés miatt határozott, a jogerős ítélet sem tartalmazza. Mivel a Pp.
- §
(1)bekezdése a bíróságnak a jogszabálysértő közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésére és - szükség esetén - a jogszabálysértő határozatot hozó szerv új eljárásra kötelezésére ad lehetőséget, az elsőfokú határozat pedig nem volt jogszabálysértő, megállapítható, hogy a munkaügyi bíróság jogszabálysértően rendelkezett az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezéséről és az alperes új eljárásra kötelezéséről is. A perben lefolytatott bizonyítás azt igazolta, hogy a másodfokú határozat tényállása, a felperes egészségi állapota mértékére vonatkozó megállapítása téves, ami az ellátásra való jogosultságát érdemben befolyásolta: esetében az Mmtv. 2. §
(1)bekezdés első fordulatában írt feltétel teljesült. A jogerős ítélet alperes által kért teljes egészében való hatályon kívül helyezésére ezért nem volt ok. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet - a Pp. 275. §
(4)bekezdése alkalmazásával a nem jogszabálysértő elsőfokú határozatot hatályon kívül helyező és az alperest új eljárásra kötelező részében helyezte hatályon kívül azzal, hogy az új eljárás lefolytatására a jogszabálysértő határozatot hozó másodfokú szerv köteles. A felek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeik megtérítését nem kérték, ezért a Kúria e tárgyban a Pp. 78. §
(2)bekezdése alapján mellőzte a határozat hozatalt. A Kúria a felülvizsgálati eljárás illetékéről a Mmtv. 14. §
(2)bekezdése alapján határozott. Budapest,
- április
- Dr. Zanathy János sk. a tanács elnöke, Dr. Magyarfalvi Katalin sk. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin sk.bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő