Mfv.10002/2014/4 – Kúria

(1)bekezdés f) pontja helyes értelmezése szerint a jognyilatkozat megtételekor (

1. év) fennálló jogviszony megszüntetése kell, hogy
2. évben történjen.
3. CLXVII. Tv.
4. §

(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.002/2014/4.szám A Kúria a Sopow-Stolmár Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 6.M.196/

1. szám alatt indított és a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
2. augusztus 29-én kelt 6.M.196/2013/
3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.196/2013/
4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint elsőfokú bírósági és felülvizsgálati eljárási költséget. Az elsőfokú bírósági magyar állam viseli. és a felülvizsgálati eljárás illetékét a I n d o k o l á s Az alperes a
5. október
6. napján kelt
7. számú határozatával a felperes korhatár előtti ellátás megállapítása iránt előterjesztett kérelmét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú hatóság a
8. január
9. napján kelt
10. számú határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta, hivatkozva a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló
11. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Khetv.)
12. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. f)pontjára. Kereseti kérelmében a felperes elsődlegesen a határozatok megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy korhatár előtti ellátásra jogosult. Másodlagos kérelme a határozatok hatályon kívül helyezésére és új eljárás elrendelésére irányult arra hivatkozva, hogy az alperesi határozatok a Khetv. 7. §

(1)bekezdés

1. f)pontjába ütköznek, mivel a megsértett jogszabályhely nem teszi a munkaviszony 2012. évben történő folyamatos fennállását a jogosultság feltételévé, csak azt, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben legyen. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte határozataiban foglalt indokait fenntartva azzal, hogy a felperes a nyilatkozat megtételekor nem állt a Kft. alkalmazásában, mivel jogviszonya 2011. október 31. napjával megszűnt, ezért a felperes nem rendelkezett a korhatár előtti ellátás megállapításához szükséges feltétellel. A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 6.M.196/2013/10. számú ítéletében az alperes 18. számú határozatát a 3. számú határozatára is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Érvelése szerint a Khetv. 7. §
2. f)pontja nem zárja ki, hogy a felek a munkaviszony létrehozása előtt megállapodjanak a létrehozandó munkaviszony megszűnésének időpontjában, hiszen a munkaviszonyt a felek szabad megállapodásának és a szerződéses szabadság elve alapján hozzák létre, továbbá a törvény nem zárja ki az idényjellegű foglalkoztatást a jogosultságban részesülők köréből. A Khetv. lehetővé teszi, hogy a megszüntetési nyilatkozatot a munkaviszony bármely alanya megtegye, ennélfogva a munkáltató is, aki nyilatkozatát 2012. január 1-jét megelőzően közölte a munkavállalójával, azaz a felperessel írásban, és a felperes munkaviszonya 2012. évben meg is szűnt. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes a Khetv. 7. §

(1)bekezdés f) pontjában írt feltételeknek megfelel, mivel a jogszabályhely nem tartalmaz olyan szűkítő feltételt, amely szerint a biztosítással járó jogviszonynak a megszüntetéséhez az egyoldalú nyilatkozatot oly időben kell megtenni, amikor a biztosítással járó jogviszony is fennáll. Nem képezte az eljárás során vita tárgyát, hogy a felek között ténylegesen létrejött az a munkaviszony, amelyre vonatkozóan a munkáltató a munkaviszony létrejöttét megelőzően már a nyilatkozatát megtette és amelyben a 2012. október 31-ig a munkaviszony megszűntét is rögzítették. A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel a Khetv. 7. §

(1)bekezdés f) pontjának megsértésére hivatkozva és az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a felperes keresetének elutasítását kérte. Felülvizsgálati kérelmének indokolásában hivatkozott mindazon jogszabályhelyekre, amelyeket a közigazgatási határozatok és az ítélet is felhívott. Az alperesi álláspont szerint a Khetv. 7. §

(1)bekezdés f) pontja helyes értelmezése szerint a

1. január 1-jét megelőzően írásban közölt egyoldalú nyilatkozatban azt a tényt kell rögzíteni, hogy az igénylőnek a nyilatkozat közlésekor fennálló biztosítási jogviszonya
2. évben mikor szűnik meg. A munkáltató egyoldalú nyilatkozatának kiállításának és közlésének időpontjában a felperes a munkáltatóval nem állt biztosítási jogviszonyban, így hivatkozott jogszabályhely szerinti feltétel, mivel az nem a
3. évben is fennálló biztosítási jogviszony
4. évben történő megszüntetésére vonatkozott, nem állt fenn. Az alperes érvelése szerint a bíróság tévesen értelmezte a Khetv.
5. §

(1)bekezdés f) pontját, hiszen a munkaviszony megszüntetéséhez szükséges jognyilatkozatot csak egymással munkaviszonyban álló felek tehetnek. Ezen túlmenően hivatkozott az alperes arra, hogy a bíróság iratellenesen állapította meg a

1. december 2-án kelt nyilatkozat tartalmát. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében tartását kérte jogszabálysértés hiányában. az ítélet hatályban A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem megalapozott az alábbiak szerint. A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának arról kellett állást foglalnia, hogy a munkaügyi bíróság a Khetv. 7. §

(1)bekezdés f) pontja helytálló értelmezésével döntött-e a felperes korhatár előtti ellátás megállapítására irányuló kérelme felől. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során az alperes által hivatkozott eljárásjogi és anyagi jogi jogszabályok keretei között bírálta felül a jogerős ítéletet és arra a megállapításra jutott, hogy az jogszabálysértő, a munkaügyi bíróság a Khetv. törvény 7. §

(1)bekezdés f) pontját tévesen értelmezve hozta meg döntését. Ítéletének indokolásában a munkaügyi bíróság helyesen hivatkozott a Khetv. 7. §

(1)bekezdésben foglalt rendelkezésre. A Khetv. 7. §

(1)bekezdés utolsó fordulatában szereplő, „biztosítással járó jogviszony" kifejezést a Khetv. 1. §

1. a)pont
2. aa)alpontja definiálja. A Khetv. alkalmazásában biztosítással járó jogviszonynak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §

(1)bekezdés a),

1. b)és e)-
2. g)pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyt kell tekinteni. Peradat, hogy a felperes határozott idejű munkaviszonya 2011. október 31. napján megszűnt a Kft.-nél. A Kft.-nél több évre visszamenőleg gyakorlat volt, hogy amikor a téli időszakban a téglagyár nem működött, a felperes foglalkoztatására nem került sor. A Kft.-nek - a felperes munkaviszony megszűnését követően 2011. december 2. napján tett nyilatkozata szerint a felperes a munkáltató alkalmazásában áll és 2012. október 31. napját követően a munkáltató a munkavállalót nem tudja foglalkoztatni, ezért a munkaviszonya ezen nappal meg fog szűnni. Ezt követően a felperes 2012. február 1. napjától létesített újabb munkaviszonyt a Kft.nél, amely munkaviszonya 2012. október 31. napján megszűnt. A felperes rendelkezett a Kft.-nek a biztosítással járó jogviszony megszüntetéséhez szükséges írásbeli egyoldalú nyilatkozatával, amelyet 2012. január 1-jét megelőzően közöltek vele és amely szerint a biztosítással járó jogviszonya 2012. évben fog megszűnni. A nyilatkozat, amelyet a munkáltató 2012. december 9. napján tett, egy később, 2012. február 1-jén létrehozott munkaviszony megszüntetéséről rendelkezett. A Kft. és a felperes között a nyilatkozat megtételének időpontjában biztosítási jogviszony alapjául szolgáló jogviszony nem állt fenn. A Kehtv. 7. §

(1)bekezdés f) pontja helyes értelmezése szerint a jognyilatkozat tételkor fennálló biztosítással járó jogviszony megszüntetése kell, hogy

1. évben történjen és nem egy esetlegesen, a későbbiekben (
2. évben) létrejövő jogviszonyé. A hivatkozott nyilatkozat nem alkalmas a
3. §

(1)bekezdés f) pontjában foglaltak teljesülésének igazolására, mivel a felperes

1. év decemberében nem állt olyan biztosítással járó jogviszonyban, amelynek
2. évben történő megszüntetéséről
3. január 1-jét megelőzően a felek írásban megállapodhattak volna, vagy a megszűnéséről szóló nyilatkozatot a másik féllel közölhették volna. Tévedett a munkaügyi bíróság, amikor megállapította, hogy a felperes biztosítással járó jogviszonya a Khetv.
4. §

(1)bekezdés f) pontjában írtaknak megfelelően szűnt meg és így korhatár előtti ellátásra jogosult, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(4)bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. A felperes az alperes elsőfokú bírósági és a felülvizsgálati eljárásban felmerült együttes költsége megfizetésére a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles. A per tárgyi illeték- és költségmentes, ezért a felmerült elsőfokú bírósági és a felülvizsgálati eljárási illetéket a Tny.

1. §-a értelmében a magyar állam viseli. Budapest,
2. október
3. Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő