Pfv.21135/2014/4 – Kúria

(1)bekezdésének a megsértése csak abban a kivételes esetben állapítható meg, ha a bíróság iratellenes, ellentmondó, a per adataiból okszerűen nem következő megállapítást tett, vagy a bizonyítási eljárás lefolytatására vonatkozó előírások megsértésével helytelen ténybeli következtetésre jutott. 1952. III. Tv. 206. §

(1)Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.135/2014/

1. A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, a dr. Áj Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Rudas Ildikó ügyvéd által képviselt alperes ellen, felelősségbiztosítási szerződés teljesítése iránt, a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt, 33.P.101.521/
2. szám alatt megindított, majd a Fővárosi Törvényszék által,
3. március
4. napján meghozott, 73.Pf.641.647/2013/
5. számú jogerős ítéletével befejezett perében, a felperes részéről,
6. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján, - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 100.000 (Százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint térítsen meg az államnak felhívásra 458.360 (Négyszázötvennyolcezer-háromszázhatvan) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság keresetet elutasító döntését helyben hagyta. Helyesnek találta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, mely szerint a felperes
7. március
8. napján, a tulajdonában álló személygépkocsival, a kereszteződésében, idegen hibás közúti balesetet szenvedett. A káreseményt a ... által vezetett személygépkocsi idézte elő, melynek vezetője a felelősségét a helyszínen elismerte, a jármű felelősségbiztosítója pedig az alperes. Mivel a felelősség nem volt vitás, a helyszínre érkező rendőrök helyszíni szemlét nem tartottak, hanem a baleset bekövetkezésének tényéről igazolást állítottak ki. Ezt követően a felperes a kárigényét csak
9. május 6-án jelentette be, a sérült gépkocsiját pedig az alperesnek nem mutatta be. Ehelyett csatolta német szakértőnek a balesetet szenvedett járműről készített szakértői véleményét, valamint az autó sérüléseiről készített saját fényképfelvételeit. Nevezett szakértő azonban a nemzetközi bűnügyi jogsegély keretében történt megkeresésre úgy nyilatkozott, miszerint sem a felperes részére, sem pedig a gépkocsiról nem készített szakértői véleményt. Ezért az első-és másodfokú bíróság egyaránt úgy foglalt állást, miszerint a felperes és tanú a balesettel, illetőleg az érintett gépjárművekkel kapcsolatban olyan alapvető kérdésekre nem tudott válaszolni, amelyek szavahihetőségüket erősen megkérdőjelezik. A bíróságok sem az aggályt keltő szakértői véleményt, sem az ismeretlen helyen és időben készült fénykép-felvételeket nem találták alkalmasnak a tényállás megállapítására. A balesetről kiállított rendőrségi igazolás pedig a részletes helyszíni szemle hiánya miatt sem sem a káresemény bekövetkezésére, sem pedig annak következményeire nézve nem tartalmaz adatokat. A kiinduló adatok hiányosságai miatt a bíróságok a perben kirendelt igazságügyi szakértő véleményére sem tudtak tényállást alapítani, aki általánosságban csak azt tudta megállapítani, miszerint a baleset bekövetkezésének felperes által előadott módja műszaki eszközökkel nem zárható ki. Mindebből az első-és másodfokú bíróság egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy a balesetben sérült járműben keletkezett károk tekintetében a felperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet tartalmilag annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset teljesítése iránt. Érvelése szerint nem róható a terhére, hogy a káreseményt követő 7 év elteltével foganatosított személyes meghallgatása alkalmával sem ő, sem a másik jármű vezetője nem emlékezett teljes részletességgel az eseményekre. Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság nem értékelte megfelelően az érintettek egybehangzó nyilatkozata alapján kiállított helyszíni igazolást, valamint az érintetteknek a felelősség tekintetében elhangzott egyező előadását sem. Állította, hogy a szakvélemény beszerzése során, a német szakvélemény elkészítésének helyszínén szokásos módon járt el, az általa csatolt szakvélemény nem hamis. Sérelmezte, hogy a korábban eljárt bíróságok a terhére értékelték, miszerint a rendőr tanú a balesetet nem látta, továbbá hogy nem volt tudomása a jármű korábbi tulajdonosainál bekövetkezett sérülésekről. Rámutatott, hogy a rendőr által kiállított igazoló lap a Pp.
10. §

(1)bekezdése szerint közokiratnak minősül, amellyel szemben az alperes az ellenbizonyítást meg sem kísérelte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes tartalmilag a a rendkívüli jogorvoslatát megalapozó jogsértést biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó bizonyítékok téves értékelésében jelölte meg. [Pp. 270. §

(2)bekezdése] Ezért a jogerős ítélet ebben a keretben volt felülbírálható. [Pp. 275. §

(2)bekezdése] A Pp. 206. §

(1)bekezdése úgy rendelkezik, a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A törvény idézett rendelkezésének a megsértése csak abban a kivételes esetben állapítható meg és csak akkor szolgálhat kellő alapul a felülvizsgálathoz, ha a bíróság iratellenes, ellentmondó, a per adataiból okszerűen nem következő megállapítást tett, vagy a bizonyítási eljárás lefolytatására vonatkozó előírások megsértésével helytelen ténybeli következtetésre jutott. Az első-és másodfokú bíróság azonban a bizonyítékok okszerű mérlegelésével, jogszabálysértés nélkül állapította meg a jogi következtetéseit megalapozó tényállást. Ennek során a fenti körülmények sem voltak észlelhetők. Ezért határozatát a Kúria a Pp. 275. §

(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett sikerre. Ezért a Pp. 270. §

(1)bekezdésének utaló szabálya folytán irányadó Pp. 78. §-ának

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban felmerült kiadásait maga köteles viselni, valamint köteles megtéríteni az alperes jogi képviseletével kapcsolatban, a felülvizsgálati eljárásban felmerült költséget, továbbá megtéríteni az illetékfeljegyzési joga folytán előzetesen le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Budapest, 2015. július 13. Dr. Molnár Ambrus s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Madarász Anna s.k. bíró Dr. Szűcs József bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő