Pfv.22274/2011/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A hypoxia miatti agykárosodással összefüggő károkért a kórház kártérítési felelőssége megállapítható, ha a szülés módjának megválasztásánál nem az elvárható gondossággal jártak el és ezért a magzat károsodottan született. Pfv.III.22.274/2011/4.szám A Kúria a dr.Erdős György ügyvéd által képviselt II.r. és III.r. felpereseknek a dr.Király Edit ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság előtt 12.P.21.494/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.421/2009/
2. számú közbenső ítéletével elbírált perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében Gálné dr.Kassai Zsuzsanna ügyvéd által képviselt Biztosító beavatkozott, a jogerős közbenső ítélet ellen az alperes által
3. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő k ö z b e n s ő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, míg a felülvizsgálati illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A II. és a III.r. felperesek Sz. utónevű gyermeke (I.r. felperes)
4. június 7-én császármetszéssel született az alperes kórházban. Hypoxiás agykárosodása miatt gépi lélegeztetés alkalmazásával előbb az alperes PIC, majd a gyermek intenzív osztályán kezelték, ahol a peres eljárás alatt,
5. február 16-án tüdőgyulladás miatt kialakult légzési elégtelenség következtében meghalt. A II. és a III.r. felperesek a keresetükben a gyermekük károsodottan születésével és halálával okozati összefüggésben álló nem vagyoni káruk megfizetésére kérték az alperes kötelezését. Keresetüket arra alapították, hogy az alperesnek a császármetszést korábban kellett volna elvégeznie, figyelemmel az anyánál kialakult toxémiás tünetekre, valamint a
6. június 7-én reggel 6 óra 10 perckor a CTG vizsgálat alapján is észlelt kóros elváltozásokra. A szülés megfelelő időben történő befejezése esetén lehetett volna esély a károsodás elkerülésére, illetőleg csökkentésére. Az alperes és a beavatkozó a kereset elutasítását kérték. Az alperes arra hivatkozott, hogy a II.r. felperes terhesség alatti tüneteit a protokoll szerint megfelelően kezelte, a szülés során az oxytocin alkalmazása, illetőleg az elvégzett tesztek ismétlése indokolt volt. Helyesen döntöttek a szülésindikáció mellett, illetőleg megfelelő időben kezdték meg a császármetszést. A károsodást egy szövődmény, a valódi köldökzsinór csomó megszorulása okozta, amelyet előre kimutatni nem lehet. Az elsőfokú bíróság az ítéletében a keresetet elutasította. A rendelkezésre álló bizonyítékok - köztük a kiegészített igazságügyi orvosszakértői vélemény - alapján megállapította, hogy a terhesség korábbi szakaszában valódi köldökzsinór csomó alakult ki, amelyet a szövettani lelet ugyan nem tartalmaz, de azt tanúvallomások és a III.r. felperes személyes előadása, valamint a szülés folyamatát rögzítő dokumentáció igazolja. A magzat június 7-én reggeltől enyhe hypoxiás tüneteket produkált, az elsőfokú ítélet indokolása szerint azonban az alperes a szükséges vizsgálatokat elvégezte, a császármetszés korábbi elvégzése nem volt indokolt. Az I.r. felperes agykárosodását nem a június 7-én reggeltől jelentkező enyhe, rendeződő, majd visszatérő hypoxiás állapot, hanem a terhesség korábbi szakaszában kialakult diagnosztizálhatatlan köldökzsinór csomó császármetszés közbeni hirtelen megszorulása okozta. Az pedig csupán feltételezés, hogy a korábban végzett császármetszés esetén a csomó nem húzódott volna meg. A II. és a III.r. felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a közbenső ítéletében - bár abból kimaradt, de az elsőfokú ítéletet valójában megváltoztatta - megállapította, hogy az alperes teljes kártérítési felelőssége kiskorú ifjú F.Sz. születésével és halálával okozati összefüggésben keletkezett károkért fennáll. A másodfokú bíróság a közbenső ítélete indokolásában utalt arra, hogy a szövettani leleten, illetőleg a
7. június 19-i mikroszkopikus leírásban a csomó nem szerepel, a műtéti napló ugyanakkor tartalmazza, hogy a magzat kiemelésekor köldökzsinór hurkolódás látható. A kiegészített igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint a méhlepény anyai felszínén lévő 7x7 centiméteres bevérzett terület nem feltétlen bizonyítéka a csomó jelenlétének, de azt nem is zárja ki. A csomó meghúzódására utaló jel a másodfokú eljárásban kiegészített szakvélemény szerint sincs. A büntetőeljárásban beszerzett szakértői vélemény szerint a köldökzsinór csomó semmilyen vizsgálattal nem mutatható ki, a kialakulásának idejéről nem lehet nyilatkozni, az esetek nagy többségében a csomó nem szorul meg, élő, egészséges magzat születik. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság megalapozatlanul állapította meg, hogy a terhesség korábbi szakaszában alakult ki a valódi köldökzsinór csomó és ennek a császármetszés közbeni hirtelen megszorulása okozta a károsodást. Az alperes tehát az általa állított kimentési okot nem tudta bizonyítani. A másodfokú bíróság azonban vizsgálta, hogy a II.r. felperes kezelése, a szülés levezetése körében az alperes az Eütv.
8. §-ának