ővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.699/2014/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Nagy Sándor ügyvéd (.....) által képviselt felperes neve (.....) felperesnek, dr. Bodolai László ügyvéd ....) által képviselt alperes neve. (alperes címe.) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján kelt, 33.P.22.405/2013/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (Huszonötezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Köteles a felperes az államnak külön felhívásra 80.000 (Nyolcvanezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket megfizetni. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek bruttó 50.000 forint perköltséget, valamint külön felhívásra az államnak 60.000 forint illetéket. Az ítélet tényállása szerint a felperes az ingatlandepo.com és ingatlanbazar.com internetes hirdetési felületeket üzemeltető W. társaság tagja. A társaság üzletpolitikájával, számlázási tevékenységével összefüggésben a médiában vita bontakozott ki, mivel több felhasználó sérelmezte, hogy az ingyenes regisztrációt követően az oldal üzemeltetői a felhasználóktól előfizetési díjat követeltek. Az alperes üzemelteti a f..i..hu web-címen található internetes fórumot, ahol a http://f....hu/Article/showArticle?t-9197913= elérhetőség alatt található fórum topicban a felperes, illetve a W. társaság fenti tevékenységét érintő bejegyzések között a felperesre vonatkozó felháborodott, durva és obszcén kifejezések is szerepeltek. A felperes
- október 19-én, 24-én, 25-én,
- március 8-án és 11-én e-mailben fordult az alpereshez, amelyben a személyhez fűződő jogait sértő bejegyzések törlését kérte. Az alperes több válaszlevelében is jelezte a felperesnek, hogy a kommenteket csak akkor tudja eltávolítani, ha a felperes azokat konkrétan beazonosítható módon megjelöli, a közléseket azonban az alperes a későbbiek folyamán eltávolította, azok jelenleg nem elérhetőek. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnevét azzal, hogy az általa szerkesztett http://f..i..hu/Article/showArticle?t-9197913= url-címen található fórum topicban a felperest sértő hozzászólásokat jelenített meg. Kérte az alperes eltiltását a jogsértéstől és nemvagyoni kártérítés címén 1.000.000 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Másodlagosan az új Ptk. sérelemdíjra vonatkozó szabályait jelölte meg keresete jogalapjaként. Álláspontja szerint az alperes az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló
- évi CVIII. törvény (Ektv.) szerinti tartalomszolgáltatónak minősül, ezért a forum.index.hu internetes felületen megjelenő tartalmakért felelősséggel tartozik. A megjelent hozzászólásokban felismerhető a felperes személye, a személyes adatai többször is szerepelnek, ezért a felperes kereshetőségi joga megállapítható. Érvelése szerint a moderálás lehetősége az alperes részéről szerkesztői felelősséget jelent, mivel az alperes határozza meg, hogy milyen tartalmak jelennek meg az oldalon és melyeket távolít el. Vitatta, hogy nem tett eleget a közlemények megjelölésére vonatkozó kötelezettségének, álláspontja szerint egyebekben a jogszabály nem írja elő, hogy a sérelmet szenvedett félnek az alperes által hivatkozott módon kell a közleményeket megjelölnie. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a fórum üzemeltetőjeként közvetítő szolgáltatónak, ezen belül is tárhelyszolgáltatónak minősül, és mint ilyen, a felperes által megjelölt tartalmakért felelősséggel nem tartozik. Álláspontja szerint a felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal, mivel a megjelölt hozzászólások alapján személye nem azonosítható. Előadta, hogy a sérelmezett hozzászólásokat törölte, ami azonban nem jelenti azt, hogy a felelősségét elismerte volna. Hivatkozása szerint az alperesi moderálás önkéntes jellegű, a moderátoroknak nincs lehetőségük valamennyi bejegyzés áttekintésére. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak. Határozatát a Ptk.
- §-ának
(1)-
(1)bekezdésére, az Ektv. 1. §
(1)bekezdésére,
- § a), f) és k)-l)-ig terjedő pontjaira,
- §
(1)-
(4)bekezdéseire és
- §-ára alapította. Az alperes védekezése következtében vizsgálta, hogy a felperes rendelkezik-e kereshetőségi joggal a sérelmezett közlések tekintetében. A közlések teljes folyamatát, a fórumrovatban kialakult vitát összefüggésében tekintve - figyelemmel a Kúria PK.
- számú állásfoglalásában foglaltakra is akként foglalt állást, hogy a közlések a felperesre vonatkoznak, ezért kereshetőségi joga fennáll. Megállapította, hogy az alperes tevékenysége az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak minősül, amelyekért az alperes, mint közvetítő szolgáltató tartozik felelősséggel. Álláspontja szerint az alperes az Ektv. alkalmazásában tárhelyszolgáltatónak minősül, ennek megfelelően felelőssége az Ektv.
- §-a szerint alakul. A tárhelyszolgáltató az Ektv.
- §-ának
(2)bekezdése értelmében a más által rendelkezésre bocsátott információkért nem felel, azok tartalmát a 7. §
(3)bekezdése szerint nem köteles ellenőrizni. Nem osztotta a felperes álláspontját abban, hogy az alperes tartalomszolgáltató lenne, mert álláspontja szerint a honlapon található „elküldöm" gomb elhelyezése, valamint az esetleges előzetes moderálás nem jelenti azt, hogy a tartalmat az alperes állítaná elő. A moderálás egyebekben az Ektv. 7. §-ának
(3)bekezdése alapján az alperesnek nem kötelezettsége, így annak elmulasztása rajta nem kérhető számon, felelőssége pusztán arra korlátozódik, hogy amennyiben az érintett jelzi, hogy valamely közvetített tartalom jogsértő, úgy intézkednie kell annak eltávolítása iránt, ennek elmulasztása esetén felelősséggel tartozik a jogsértést elszenvedő féllel szemben. E felelősségét is csak az olyan értesítés alapozza meg az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, amely folytán a konkrét sérelmezett információ, adat vagy közlés egyértelműen és egyedileg beazonosítható. A felperes e kötelezettségének nem tett eleget. A keresetben másodlagosan megjelölt, az új Ptk. sérelemdíjra vonatkozó rendelkezése a perbeli esetre nem alkalmazható, így ez alapján sem foghatott helyt a felperes keresete. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A határozattal szemben a felperes élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset szerinti döntés meghozatalát kérte. Előadta, hogy az alperes honlapján évek óta folyik lejárató kampány a felperes és cége ellen, amelyet egy konkurens cég indított. E lejáratásnak az alperes biztosít lehetőséget a keresetben pontosan megnevezett topicban. A felperes több ízben jelezte az alperes felé, hogy a személyiségi jogait sértő tartalmak jelennek meg, és kérte a személyes adatai törlését is, az alperes állításával ellentétben listát is küldött az alperesnek, aki azonban a kéréseknek nem tett eleget. Az alperes képviselője maga nyilatkozott arról, hogy kb. 50 személy vesz részt folyamatosan a moderálásban, ebből következően az alperes ellenőrzi a megjelenített hozzászólásokat, azonban nem a jogszabály, hanem a saját gazdasági érdeke alapján szelektál. Az alperes és testvércégei Magyarországon piacvezető hírportálokat üzemeltetnek, így nem jelenthet gondot számukra egy olyan szoftver elkészítése, amely kiszűri azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyek jogsértés megvalósítására alkalmasak. Köztudomású, hogy az alperes jelentős létszámú bloggerrel dolgozik együtt, akik a fórumok életben tartását biztosítják, ezért az is vitatható, hogy a per tárgyát képező hozzászólásokat harmadik személy állította elő. Sérelmezte a felperes a fellebbezésében, hogy az elsőfokú bíróság tájékoztatására a sérelemdíj iránti igényét nem anyagi (helyesen: nemvagyoni) kártérítés iránti igényre módosította, ezt azonban az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, és az ítéletben sincs utalás a keresetmódosításra. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult, annak helyes indokaira utalással. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból helytálló döntést hozott. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet indokai közül az alábbiakat hangsúlyozza. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnevét azzal, hogy az általa szerkesztett fórum rovatban a felperest sértő hozzászólásokat jelenített meg. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperest a közlések egy része érintette, mert neve és néhány személyes adata említésre került, ezért kereshetőségi joga fennállt. Helytállóan jutott arra is, hogy a bejegyzések között a felperesre vonatkozó durva és obszcén kifejezések is szerepeltek, amelyek közül néhány átlépte a véleménynyilvánítás alkotmányos határait. A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban, hogy az alperes tevékenysége az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak minősül, ezért magatartása az Elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) szabályai alapján ítélhető meg (Ektv. 1. §
(1)bekezdés a) pontja). Az Ektv. szerint a közzétett információért való felelősség mértéke és érvényesíthetőségének feltételei attól függően alakulnak, hogy az információt elektronikus hírközlő hálózaton megjelenítő, továbbító személy vagy szervezet tartalomszolgáltatónak vagy közvetítő-szolgáltatónak tekinthető-e (Ektv. 7. §
(1)és
(2)bekezdése). A tartalomszolgáltató maga végzi a tartalom előállítását, míg a közvetítő szolgáltató a tartalom előállításában nem vesz részt, ezért felelőssége korlátozott. Az előző esetben mind a tartalom előállítása, mind annak közzététele a szolgáltató tevékenységének eredménye, utóbbi esetben azonban a szolgáltató csak a szolgáltatás valamely részmozzanatában vesz részt, kiegészítő szolgáltatást nyújt, közreműködése kimerül a tartalom továbbításában, tárolásában, elérhetőségének biztosításában. Fő szabály szerint a (tartalom)szolgáltató felel az általa rendelkezésre bocsátott, jogszabályba ütköző tartalmú információért (Ektv. 7. §
(1)bekezdés). A közvetítő szolgáltató a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett információért - az Ektv.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén - nem felel, az ilyen információkat nem köteles ellenőrizni, valamint nem köteles jogellenes tevékenység folytatására utaló tényeket vagy körülményeket keresni (Ektv. 7. §
(3)bekezdés). A gyakorlatban azonban előfordul olyan eset, amikor a közvetítő szolgáltató nem válik el élesen a tartalomszolgáltatótól, és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó közvetítő szolgáltató valamilyen mértékben ráhatással bír a tartalom kialakítására is (pl. amikor a saját maga által előállított tartalomhoz, vagy felvetett témához kapcsolódva biztosítja a kommentelés lehetőségét, moderálja a hozzászólásokat, stb.), ez esetben a közvetítő szolgáltató az általa előállított, vagy hozzáférhetővé tett tartalom tekintetében (tartalom)szolgáltatónak tekintendő és akként felel akkor is, ha tevékenysége túlnyomórészt közvetítő szolgáltatás. A perbeli esetben az alperes által üzemeltetett forum.index.hu internetes honlap olyan online fórumfelület, ahol a felhasználók regisztrációt követően a már létrehozott vagy általuk elindított témákban (topicokban) információkat oszthatnak meg a többi felhasználóval, üzeneteket küldhetnek, az adott témával kapcsolatos véleményüket kifejthetik. A megjelenő tartalmakat ugyanakkor a felhasználók maguk állítják elő és küldik el az üzemeltetőnek, aki arról gondoskodik, hogy azt saját informatikai rendszerében tárolja, az internetes felületen megjeleníti és más felhasználók számára hozzáférhetővé teszi. Mindezek következtében helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes az Ektv. 2. § lc) pontja szerinti tárhelyszolgáltatónak minősül, ezért az Ektv. 7. §-ának
(2)bekezdése értelmében a más által rendelkezésre bocsátott információkért nem felel, azok tartalmát a 7. §
(3)bekezdése szerint nem köteles ellenőrizni. Felelőssége pusztán arra korlátozódik, hogy amennyiben az érintett jelzi, hogy valamely közvetített tartalom jogsértő, úgy intézkednie kell annak eltávolítása iránt, ennek elmulasztása esetén felelősséggel tartozik a jogsértést elszenvedő féllel szemben. E kötelezettségének az alperes eleget tett, a felperes által sérelmezett információt - annak pontos megjelölését követően - eltávolította. A kifejtettek alapján helytállóan következtetett az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperes által sérelmezett közvetített tartalomért való felelősség feltételei az alperes oldalán a perbeli esetben nem állnak fenn, ezért megalapozottan döntött akkor, amikor a felperes keresetét elutasította. Nem volt alapos a fellebbezés eljárási szabálysértésre való hivatkozása sem. A felperes a keresetét a
- február 25-ei tárgyaláson módosította akként, hogy másodlagosan az új Ptk. sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint kérte az alperes kötelezését. Az elsőfokú bíróság ezt követően tájékoztatta a felperest arról, hogy az új Ptk. szabályai akkor alkalmazhatóak, amennyiben a sérelemdíj alapjául szolgáló jogsértés
- március 15-ét követően következett be. Ezt követően a felperes további keresetmódosítást - fellebbezési hivatkozása ellenére - nem eszközölt. A felperes a tárgyalási jegyzőkönyv kijavítását a jogszabály szerinti határidőben nem kérte, így nem hivatkozhat alappal arra, hogy az nem megfelelően tartalmazza perbeli nyilatkozatait. A Fővárosi Ítélőtábla a kifejtettek következtében az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperes oldalán felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának
(2),
(5)és
(6)bekezdése, valamint a 4/A. §
(1)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illeték viselésére vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §-ának
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-ának
(2)bekezdésén alapul. ,
- február
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Békefiné dr. Mózsik Tímea s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Pullai Ágnes s.k. bíró