Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.039/2014/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. Vigh Dániel pártfogó ügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Lohn Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Lohn Balázs ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen személyhez fűződő jogsértés megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- május
- napján kelt 35.P.26.121/2013/
- számú ítélete ellen a felperes részéről 11.,
- és
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget. A felperes képviseletét ellátó dr. Vigh Dániel ügyvéd (fél címe 2) pártfogó ügyvédi díját teljes egészében a felperes viseli. A le nem rótt 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás
- szeptember
- napján 19 óra és 20 óra 30 perc közötti időszakban az ... működő térfigyelő központ által üzemeltetett, a ... utca és ... utca kereszteződésénél található térfigyelő képfelvevő eszköz technikai okokból működésképtelen állapotban volt, emiatt képrögzítésre nem került sor. A felperes előadta, hogy őt ebben az időpontban az adott helyszínen atrocitás érte. Keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a közbiztonsághoz fűződő, valamint a jogérvényesítéshez való személyiségi jogát, mert a képfelvétel hiánya támadójának az azonosítását akadályozta. Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, és a felperest 36.000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Az
- évi IV. törvény (régi Ptk.)
- §
(1)bekezdését és
- §-át felhívva, az
- évi LXIII. törvény
- §
(3)bekezdése alapján arra mutatott rá, hogy e jogszabályi rendelkezés az alperes részére lehetőséget biztosít arra, hogy közterületen képfelvevőt helyezzen el, és felvételt készítsen, azonban ezen rendelkezés a felvétel készítését nem teszi az alperes kötelezettségévé, arra csupán feljogosítja. Kifejtette, hogy amennyiben a képfelvevő eszköz nem működik, az alperes a felperes vonatkozásában jogsértést nem valósít meg, így a felperes személyhez fűződő jogainak megsértése sem valósult meg. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, és kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását, azt, hogy a bíróság mondja ki a közbiztonsághoz való joga és a jogérvényesítéshez való joga sérelmét. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság úgy hozta meg az ítéletét, mintha a felperes a keresetét arra alapította volna, hogy az alperes nem helyezett ki kamerát. Érvelése szerint a közterület-felügyeletről szóló törvényben meghatározott kötelezettségek vonatkoznak az alperesre, a technikai követelmények is kötelezőek. Nem lehet felmentő körülmény, hogy a kamera technikai okból nem rögzít, nem üzemképes. Az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód keretében biztosítani kell, hogy a törvények, a közhatalmi kötelezettségek mindenkivel szemben egyformán érvényesüljenek. Kifejtette, félrevezető volt az, hogy az alperes a térfigyelő rendszer működését jelezte, mert az az adott esetben nem így volt. Mivel az alperes képfelvételt nem készített, csorbult a közbiztonsághoz és a jogérvényesítéshez való joga. Hivatkozása szerint az alperes a közterületfelügyeletről szóló törvényben foglalt kötelezettségének nem tett eleget. Előadta, mivel az alperes az első tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, írásbeli védekezést sem terjesztett elő, a Pp. 136. §
(2)bekezdése alapján bírósági meghagyás kibocsátásának lett volna helye. Az elsőfokú bíróságnak fel kellett volna hívni a felperes figyelmét arra, hogy bírósági meghagyás kibocsátását kérheti, azonban a jegyzőkönyv szerint ilyen tartalmú kioktatás nem történt. Ez az eljárási szabálytalanság a Pp. 252. §
(2)bekezdése értelmében az ítélet hatályon kívül helyezésére ad alapot. Kérte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságot a keresetnek megfelelő bírósági meghagyás kibocsátására utasítsa. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. Hivatkozása szerint az adott esetben a megállapítási kereset Pp. 123. §-a szerinti feltételei nem valósultak meg. A felperes keresete nem tartalmaz a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet, jogsértést nem bizonyított. Előadta, hogy az alperes nem köteles, hanem jogosult képfelvevőt elhelyezni; nincs jogszabályi kötelezettsége térfigyelő rendszer elhelyezésére. A kamera esetleges működésképtelensége, üzemzavara az alperes jogi felelősségét nem alapítja meg. Álláspontja szerint a felperes fellebbezése hiányos. A felperes nem terjesztett elő határozott fellebbezési kérelmet. Kifejtette, nem helytálló az a felperesi érvelés, miszerint a működő térfigyelő rendszerre vonatkozó felhívás téves lenne, ugyanis a sok közül egy kamera átmenti meghibásodása miatt a tájékoztatás nem veszti érvényét. Hivatkozása szerint nincs olyan jogszabályi kötelezettség, mely szerint a kamerával készült felvételt kötelező lenne bűncselekmény miatt indult eljárásban felhasználni. Hivatkozott arra is, hogy a hatóság az alperest a törvényben meghatározott harminc napos határidőn belül nem értesítette, vagyis ha a kamera működött volna és készült volna felvétel, azt addigra már egyébként is törölték volna. Hivatkozott arra is, hogy a felvételt csupán hatósági megkeresés esetén köteles kiadni, a felperes részére kiadási kötelezettsége nincsen. Álláspontja szerint a felperesnek nincs lehetősége arra, hogy a nem vagyoni kártérítés összegét e perben ne jelölje meg. A felperes fellebbezése nem megalapozott. A Pp. 136.
(2)bekezdése úgy rendelkezik, ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, és írásbeli védekezést nem terjesztett elő, a bíróság a felperes kérelmére az alperest az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, egyben marasztalja a felperes költségeiben. Nem bocsáthatja ki a bíróság a meghagyást, ha a per megszüntetésének lenne helye. E jogszabályi rendelkezésre figyelemmel helytálló az az érvelés, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró felperes figyelmét az elsőfokú bíróságnak fel kellett volna hívni arra, hogy bírósági meghagyás kibocsátást kérheti. Ez az eljárási szabálysértés azonban - mivel időközben az alperes ellenkérelmet terjesztett elő - már nem orvosolható a felperes kérelmének megfelelően az ítélet Pp. 252. §
(2)bekezdése szerinti hatályon kívül helyezésével. A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltozatására irányuló fellebbezési kérelmet is előterjesztett, a Fővárosi Ítélőtábla erre tekintettel az ítéletet érdemben felülbírálva megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a keresetet a helyesen felhívott jogszabályi rendelkezések helytálló alkalmazásával bírálta el, döntésével a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett. Nem vitás tény, hogy a régi. Ptk. általánosan védi a személyiségi jogokat. Valamennyi, így a törvényben külön nem nevesített személyiségi jog is polgári jogi védelem alatt áll. A személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, a jogosult a személyiségi jogainak sértetlenségét mindenkivel szemben követelheti. Az, akit személyhez fűződő jogában megsértenek, a Ptk. 84. §-a
(1)bekezdés a) pontja értelmében - egyebek mellett - követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását. Nincs olyan jogszabályi követelmény, amely szerint a jogsértés megállapítása iránti kérelemmel egyidejűleg kell a Ptk. 84. §
(1)bekezdés e) pontja szerinti kártérítési követelést is érvényesíteni. Erre figyelemmel a felperes keresetlevele megfelelt a Pp. 121. §
(1)bekezdésébe foglalt követelményeknek, az érdemi elbírálásra alkalmas volt. Az alperesi érveléssel ellentétben a felperes határozott kérelmet terjesztett elő, a jogsértés megtörténtének a megállapítását kérte. A kereset elbírálása során abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a térfigyelő kamera üzemzavara, amiatt, hogy a felperes által jelzett időpontban képfelvétel nem készült, megállapítható-e a felperes személyiségi jogának a megsértése. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 7. §
(3)bekezdése a felügyelet részére egyebek mellett - annak lehetőséget is biztosítja, hogy közterületen közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezzen el, és felvételt készítsen. A képfelvevő meghibásodása, a felvétel készítésére alkalmatlanná válása személyiségi jogsértést nem valósít meg. Ehhez képest az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást akként, hogy a felperes közbiztonsághoz fűződő és jogérvényesítéshez való joga a képfelvevő átmeneti működésképtelensége miatt nem sérült. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - utalva helyes indokaira is - helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján - figyelemmel a Pp. 86. §
(3)bekezdésére is - köteles az alperes jogi képviselete ellátásért a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdései szerint megállapított munkadíjból álló fellebbezési eljárási költség megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 87. §
(2)bekezdése alapján megállapította, hogy a pártfogó ügyvéd díját a felperes viseli. A felperes teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- február
- Dr. Sághy Mária s. k. a tanács elnöke, előadó bíró Aláírásban akadályozott dr. Csordás Csilla bíró helyett dr. Sághy Mária s. k. a tanács elnöke dr. Merőtey Anikó s. k. bíró