Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.611/2014/3/II. A Fővárosi Ítélőtábla dr... jogtanácsos által képviseltfelperesnek a Kardos Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen zálogtárgyból való kielégítés tűrésére kötelezés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2014. június 5. napján kelt 26.G.44.607/2013/12. számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy a felperes a ... Rt. „f.a." adóssal 2005. június 16. napján kelt 290-05-0237/1. számú keretszerződésből fennálló követelését elégítheti ki. Kötelezi az alperest, hogy az illetékfeljegyzési jogára tekintettel fizessen meg az államnak, az adóhatóság külön felhívására 2.500.000,- (Kettőmillió-ötszázezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes és a perben nem álló ... Pénzügyi, Gazdasági és Szolgáltató Rt. között 2005. június 16. napján 290-05-0237/1. számon 650.000.000,- Ft keretösszegű váltóleszámítolási és 450.000.000,- Ft keretösszegű belföldi faktoring keretszerződés jött létre. A szerződés 4. ( helyesen 5.) pontja sorolta fel a bank felé keletkező kötelezettségek biztosítékait, amelyek egyéb szerződések mellett - a 2003. január 16. napján kelt, a ... '94 Ingatlanfejlesztési-hasznosító, Kereskedelmi és szolgálattó Rt. és a bank között létrejött ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog alapításáról szóló szerződésből; - a 2005. március 16. napján kelt, a P... Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a bank közötti, ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog alapításáról szóló szerződésből, valamint - a 2005. május 19. napján kelt, a P... Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a bank között létrejött, ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog alapításáról szóló szerződésből állt. A ... '94 Ingatlanfejlesztési-hasznosító, Kereskedelmi és Szolgálató Rt. mint zálogkötelezett és a felperes mint zálogjogosult között 2003. január 16. napján kelt szerződés 2.
- a)pontja alapján a felek a biztosított kötelezettségek, valamint a zálogjog érvényesítésének költségei megfizetésének biztosítására első kielégítési ranghelyen, ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak a zálogkötelezett kizárólagos tulajdonában lévő, .../1/A/3. helyrajzi számú, természetben a ... D..., ... út 10/A. fsz. alatti ingatlanon, 150.000.000,- Ft erejéig. A P... Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. mint zálogkötelezett és a felperes mint zálogjogosult között 2005. március 16. napján kelt, ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog alapításáról szóló szerződés 2.
- a)pontjában az előbbivel azonos feltételekkel szintén ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak a zálogkötelezett kizárólagos tulajdonában lévő, Sz..., belterület .../4. helyrajzi számú, természetben a ... Sz..., ... u. .../4. szám alatti ingatlanon, 80.000.000,- Ft erejéig. A P... Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. mint zálogkötelezett és a felperes mint zálogjogosult között 2005. május 19. napján kelt, ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog alapításáról szóló szerződés 2.
- a)pontja szerint pedig a zálogkötelezett kizárólagos tulajdonában lévő Sz..., belterület .../1. helyrajzi számú, természetben ... Sz..., ... u. 10. szám alatti ingatlanon alapítottak első kielégítési ranghelyen ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjogot 100.000.000,- Ft. erejéig. Az alperes tulajdonosa a biztosítékul szolgáló valamennyi ingatlannak, akit a felperes 2006-ban szólított fel a teljesítésre, a felszólítás azonban eredménytelen maradt. A felperesnek a ... Pénzügyi Rt.-vel szemben 211.845.640,- Ft összegű tőkekövetelése állt fenn. A felperes a 2013. november 14-én benyújtott keresetében a Ptk. 251. § és a 255. §
(1)bekezdése alapján azt kérte, hogy a bíróság annak tűrésére kötelezze az alperest, hogy a felperes ... Rt. „f.a." adóssal szemben fennálló követelését a követelés biztosítékául szolgáló, az alperes 1/1 arányú tulajdonát képező ingatlanokból jelzálogjoga alapján kielégítse, valamint kérte az alperes perköltségben való marasztalását. A keresetében a ... Rt. adóssal kötött váltóleszámítolási és belföldi faktoring keretszerződésre, valamint annak biztosítékaként létrejött szerződésekre hivatkozott - ezek csatolása mellett -, továbbá előadta, hogy a megállapodások alapján a felperes jelzálogjoga a biztosítékként megjelölt dunaújvárosi, székesfehérvári és szekszárdi ingatlanok tulajdoni lapjára bejegyzésre került. Mivel az okiratok közokiratba foglalása nem történt meg, ezért a Ptk. 255. §
(1)bekezdése alapján a jelzálogjog érvényesítése érdekében szükséges a bírósági megállapítás. Előadta, hogy az alperessel szemben csődeljárás van folyamatban, azonban csatolta az Egri Törvényszék eljárást megszüntető végzését. A P... Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. mint zálogkötelezettel létrejött megállapodások tekintetében utalt a cégkivonat adataira, amelyből megállapítható, hogy a P... Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek jogutóda - ténylegesen névváltozás történt - a ... Ingatlanforgalmazó Kft. alperes. A ... '94 Rt.-vel létrejött keretbiztosítéki jelzálogjog alapításáról szóló szerződés tekintetében a megállapodással érintett dunaújvárosi ingatlan tulajdoni lapjának bejegyzéseire hivatkozott, azzal, hogy időközben az ingatlan tulajdonjoga adásvétel útján átszállt az alperesre, de a kötelezettségvállalás megerősítésre került, amit az ingatlan tulajdoni lapján a II/3-
- és III/
- pont alatti, a felperes javára 150.000.000,- Ft erejéig fennálló keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzés igazol. Ezt erősíti a felperes és az alperes között
- június
- napján létrejött és az iratokhoz csatolt kezességvállalási szerződés is. Az alperes az elsőfokú eljárás során érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, nyilatkozatot nem tett. A Fővárosi Törvényszék a
- június
- napján kelt
- számú ítéletében annak tűrésére kötelezte az alperest, hogy a felperes a
- január
- napján 290-02-0476-OHAB/
- ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog alapításáról szóló szerződés 2.a. pontja alapján a .../1/A/3., természetben D..., ... út 10/A. fsz. ingatlanból, továbbá a
- március
- napján létrejött ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog alapításáról szóló szerződés 2.a. pontja alapján a .../A. helyrajzi számú, természetben ... Sz..., ... u. .../
- szám alatti ingatlanból, továbbá a
- május
- napján létrejött ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog alapításról szóló szerződés alapján a .../
- helyrajzi számú, ... Sz..., ... u.
- szám alatti ingatlanból a ... Rt. „fa." adóssal szemben fennálló követelését kielégítse. Kötelezte továbbá a felperes javára 1.500.000,- Ft eljárási illeték és 38.100,- Ft jogtanácsosi munkadíj megfizetésére. Határozatát rövidített formában indokolta; a felperes keresetében előadottakra és az ahhoz csatolt okirati bizonyítékokra hivatkozással a Ptk.
- §
(1)bekezdése, és a 255. §
(1)bekezdése alapján bizonyítottnak találta a felperesi keresetet, valamint rögzítette, hogy az alperes érdemi ellenkérelmet, bírói felhívás ellenére nem terjesztett elő, ezért a kereseti kérelemnek megfelelő ítéletet hozott, míg a perköltségről a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a pervesztes alperes marasztalásával. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését, valamint az eljárási illeték megfizetésére kötelezés mellőzését, másodlagosan pedig az ítélet hatályon kívül helyezését és a Fővárosi Törvényszék új eljárásra történő utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a Fővárosi Törvényszék a Cégközlönyben
- június
- napján közzétett jogerős végzéssel elrendelte az alperesi társaság felszámolását. Csatolta továbbá a felperes
- július 17-én kelt levelét, amelyben összesen 322.013.686,- Ft erejéig hitelezői igényt jelentett be a felszámolási eljárásban. Követelését az ingatlanokra bejegyzett jelzálogjogokra tekintettel az
- évi XLIX. törvény (Cstv.) 49/D. §
(1)bekezdése szerinti, biztosított követelésként kérte visszaigazolni. A fellebbezés jogi indokolásában a Cstv. 38. §
(1)bekezdésének azon rendelkezésére hivatkozott, amely szerint a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak meg kell szüntetni, illetve az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolási kezdő időpontjában megszűnik. Utalt emellett a Cstv. 38. §
(3)bekezdésére, amely értelmében a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést a felszámolás kezdő időpontjától csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Mivel az alperes ellen a felszámolás elrendelésre került, az ítéletben foglalt rendelkezés a Cstv. idézett rendelkezései alapján okafogyottá vált. A felperes a fellebbezésre ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az alperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló okiratok és a felperesi nyilatkozatok alapján helyes tényállást állapított meg, és a Ptk. 251. §
(1)és 255. §
(1)bekezdéseinek helyes alkalmazásával kötelezte az alperest annak tűrésére, hogy a felperes a
- január 16., a
- március
- és a
- május
- napján kelt ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog alapításáról szóló szerződés 2.a. pontja alapján a D..., ... út 10/A. fszt.-i, a .../A. hrsz.-ú Sz..., ... u. 70-74/
- szám alatti, valamint a .../1 hrsz.-ú Sz..., ... u.
- szám alatti ingatlanokból a ... Rt. „f.a." adóssal szemben fennálló követelését kielégítse és marasztalta az alperest mint pervesztes felet az eljárás során felmerült perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság az ítéletét - figyelemmel arra, hogy az alperes a perben érdemi védekezést nem terjesztett elő - a Pp.
- §
(3)bekezdésében meghatározottak szerint rövidített formában megfelelően indokolta. Az okiratokkal alátámasztott biztosítéki megállapodások alapján a perrel érintett ingatlanok tekintetében a felperes keretbiztosítéki jelzálogjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, ezért az ezeken alapuló, zálogtárgyakból történő kielégítés tűrésére kötelezés iránti felperesi kereset megalapozott volt. A fellebbezés kapcsán rögzíti a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az érdemben az elsőfokú bíróság ítéletét sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem támadta, mindössze az ítélet hozatalát követően, 2014. június 25. napján alperes szemben megkezdődött felszámolási eljárásra tekintettel a Cstv. 38. §
(1)és
(3)bekezdéseire hivatkozással kérte a per megszüntetését és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését. A másodokú bíróságnak ezért érdemben abban kellett állást foglalnia, hogy a Pp. 251. §
(1)bekezdése alapján - amely a Pp.
- §-ában megjelölt permegszüntetési okokra utal vissza - helye van-e a per megszüntetésének és egyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének. A Pp.
- § a) pontja értelmében a bíróság a pert akkor szünteti meg, ha a keresetlevelet már a
- §
(1)bekezdésének a)-h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. A fentiek szerint alkalmazandó Pp. 130. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának akkor van helye, ha megállapítható, hogy a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de a
- § rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható. A felperes a fellebbezésében - annak tartalma alapján - e rendelkezések alkalmazását kérte. A per adataiból, a felperes által csatolt cégmásolatból megállapítható, hogy az alperessel szemben a keresetlevél
- november 14-i benyújtásának időpontjában még csődeljárás volt folyamatban, azonban az eljárást az Egri Törvényszék megszüntette, mely határozat a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú végzése folytán
- november 16-án jogerőre emelkedett. A felperes által hivatkozott felszámolási eljárásra
- június 25-i kezdő időponttal került sor, mely időpontban a felszámolás elrendelésének ténye a Cégközlönyben közzétételre került. Az alperessel szemben sem az elsőfokú eljárás időszaka alatt, sem az elsőfokú ítélet hozatalának időpontjában felszámolási eljárás nem volt folyamatban. Az alperes a fellebbezésében helyesen hivatkozott a Cstv.
- §
(1)bekezdése alapján arra, hogy a felszámolási kezdő időpontját követően a folyamatban lévő felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos végrehajtási eljárások nem folytatódhatnak, a végrehajtó az általa lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt pénzeszközöket a felszámolónak köteles átadni. A Cstv. 38. §
(3)bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az sem kétséges, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelés is kizárólag a felszámolási eljárás keretében érvényesíthető, így egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a felszámolás közzétételét követően a felszámolás alatt álló gazdasági társasággal szemben a pénzkövetelés iránt benyújtott keresetlevelet a Pp. 130. §
(1)bekezdésének
- b)pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, vagy ennek hiányában a pert utóbb a Pp. 157. §
- a)pontja alapján a pert meg kell szüntetni. A fenti szabály azonban nem érvényesül abban az esetben, ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet ellen indított kereset tárgya nem pénzkövetelés, hanem meghatározott cselekmény, például kijavítás teljesítés, helyiség kiürítése vagy a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos egyéb, nem pénz vagy pénzben kifejezett követelés (BDT 2008/1872, BDT 2004/942, BDT 2005/1183). Ilyen esetekben a per megszüntetésének nincs helye. A Cstv. 38. §
(2)bekezdése értelmében ugyanakkor a felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak, azonban a pénzkövetelés érvényesítése iránt folyamatban lévő eljárás a hitelezőt nem mentesíti igénybejelentési és nyilvántartásba vételi díj fizetésére vonatkozó kötelezettsége alól, melyet a hitelező teljes vagy részleges pervesztessége esetén, kérelmére vissza kell fizetni. Az idézett rendelkezésből megállapítható tehát, hogy még a pénzkövetelés érvényesítése céljából a felszámolás kezdő időpontja előtt indított eljárás megszüntetésének sincs helye arra tekintettel, hogy a féllel szemben a peres vagy nemperes eljárás alatt felszámolási eljárás indul. Az eljárás alatt elrendelt felszámolás a zálogjog érvényesítése iránti perben nem zárja ki, hogy a bíróság a zálogkötelezettet tűrésre kötelezze, azzal, hogy a felperes ebben az esetben a zálogjoggal biztosított követelését az adós zálogkötelezett tulajdonát képező zálogtárgyból a felszámolási eljárás keretében, az arra az eljárásra vonatkozó külön szabályok betartása mellett elégítheti ki (BDT 2011/2524). A hivatkozott döntés indokolásában az ítélőtábla kifejtette, hogy a Cstv 38. §
(2)bekezdésében foglaltak helyes értelmezése szerint a jogalkotó azokban az esetekben, amikor a hitelező a peres eljárást az adóssal szemben már a felszámolási kezdő időpontja előtt megindította, a hitelező belátására kívánta bízni a per további folytatását azáltal, hogy ilyen esetekben nem írta elő kötelezően a bíróság számára a már folyamatban lévő pereknek a felszámolási eljárás megindítása miatti megszüntetését. Az e körben kialakult egységes bírói gyakorlatot támasztja alá a BDT 2003/
- számú eseti döntés, amely rögzíti, hogy az adós (dologi adós) ellen megkezdődött felszámolási eljárás nem zárja ki, hogy a zálogjogosult felperes a dologi adós alperes elleni perben a követelés biztosítására szolgáló ingatlanból kielégítést keressen, ha a személyi adós nem teljesít. Az a jogszabályi rendelkezés, hogy a felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolat pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni, önmagában nem szünteti meg a felperes perléshez fűződő jogát, nem teszi „okafogyottá" a pert. A Cstv.
- §
(2)bekezdésére figyelemmel nincs jogi lehetőség a felszámolást megelőzően indult pereknek a felszámolás megindítása miatti megszüntetésére. A Ptk. 255. §
(1)bekezdésére alapított perben hozott döntés a hitelező számára - amennyiben hitelezői igényét bejelenti és a regisztrációs díjat megfizeti - biztosítja annak a jogi lehetőségét, hogy a követelését a továbbiakban a felszámolási eljárás során a felszámoló ne vitathassa, hanem az ítélet alapján intézkedjen annak nyilvántartásba vételéről, valamint a Cstv. 49/D. §-ában foglalt szabályok szerinti kielégítéséről. A kifejtettek alapján a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú eljárás során nem látott lehetőséget a per megszüntetésére és ezzel egyidejűleg az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az eljárási illetékre vonatkozó döntés megváltoztatására. Erre kizárólag akkor lett volna lehetőség, ha a felek a másodfokú eljárásban közösen kérik a bejelentett és a felszámoló által visszaigazolt hitelező igényre figyelemmel a per megszüntetését. Mindezen indokokra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a felszámolási eljárásban bejelentett követelés egyértelmű beazonosíthatósága érdekében - a rendelkező részben foglalt pontosítással, továbbá a fellebbezésre tekintettel kiegészített indokolással a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Mivel a másodfokú eljárásban a felperesnek költsége nem merült fel, a Fővárosi Ítélőtáblának erről rendelkeznie nem kellett. Az alperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetékről a Pp. 78. §
(1)bekezdésén túl, az Itv. 59. §
(1)bekezdése, 74. §
(3)bekezdése és a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése szerint rendelkezett. Budapest,
- év szeptember hó
- napján . Mika Ágnes s.k. a tanács elnöke . Buglyó Gabriella s.k. előadó bíró . Ócsai Beatrix s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő