Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.064/2015/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Grósz Balázs jogtanácsos által képviselt PARA Gazdasági Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság (cím) felszámoló által képviselt felperes neve „f.a." (cím) felperesnek, alperes neve (cím) alperes ellen, ingóság kiadása iránti perében, a Fővárosi Törvényszék
- november
- napján kelt, 23.G.43.526/2014/
- számú ítélete ellen, a felperes részéről részéről benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára - külön felhívásra - 2.500.000 (Kettőmillióötszázezer) forint fellebbezési illetéket Ezen végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A Fővárosi Bíróság [jelenleg Fővárosi Törvényszék] ... számú,
- május
- napján kelt,
- február
- napján közzétett végzésével a felperes gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapította és felszámolását elrendelte. A ... számú végzésével - elektronikus úton - felszámolóként a PARA Gazdasági Tanácsadó Kft.-t jelölte ki. A felperes (adós) gazdasági társaság felszámolási eljárást megelőzően cégnyilvántartásba bejegyzett képviselője az alperes volt. Az alperes a Cstv.
- §-a alapján a felszámoló részére a felszámolási eljárás kezdő időpontját megelőző fordulónappal tevékenységzáró mérleget adott át, amely a felperesi gazdálkodó szervezet vagyonaként 7.061.000 forint tárgyi eszközt, továbbá 34.548.000 forint immateriális javakat tüntetett fel. A felszámoló
- február
- napján kelt levelében - többek között - felszólította az alperest arra, hogy „az adós társaság tulajdonát képező immateriális javakat és tárgyi eszközöket haladéktalanul, de legkésőbb a levél kézhezvételét követő 8 munkanapon belül adja át". A
- február
- napján postai úton az alperes részére kézbesített felszólítás nem vezetett eredményre. Az adós gazdálkodó szervezet képviseletében eljáró felszámoló az alperes ellen keresetet terjesztett elő az elsőfokú bíróság előtt, amelyben kérte, a bíróság kötelezze az alperest a Cstv.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján, hogy 15 napon belül adja át a tevékenységzáró mérlegben
- mérlegsorban szerepeltetett tárgyévi 34.548.000 értékű immateriális javakat, ennek elmaradása esetén fizesse meg annak 34.548.000 forint ellenértékét, továbbá annak
- február
- napjától a kifizetés napjáig a Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése alapján járó késedelmi kamatát. Kérte továbbá, a bíróság kötelezze az alperest a Cstv. 31. §
(1)bekezdés b) pontja alapján arra, hogy 15 napon belül adja át a tevékenységzáró mérleg
- mérlegsorán szerepeltetett 7.061.000 forint értékű tárgyi eszközt, és ennek elmaradása esetén fizesse meg annak 7.061.000 forint ellenértékét és annak
- február
- napján a kifizetés napjáig a Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése alapján járó késedelmi kamatát. Az elsőfokú bíróság a
- sorszámú végzésében felhívta a felperest arra, hogy 8 napon belül a keresetlevélben megjelölt 7.061 E forint tárgyi eszközt és 34.548 E forint immateriális javakat beazonosításra alkalmas módon tételesen sorolja fel, a vagyon, ingóságok, ingatlan, követelés „mibenlétét konkretizálja". A felperes
- sorszámon érkezett beadványában hiánypótlást teljesített, ennek keretében arról nyilatkozott, hogy a 7.061 E forint tárgyi eszköz: termelő gépek, berendezések, szerszámok (a főkönyvi kivonatban
- számlaosztályon nyilvántartva) és IBM szerverek ... (a főkönyvi kivonatban
- számlaosztályon nyilvántartva); 34.548 E forint immateriális javak: szoftverfejlesztés ... (a főkönyvi kivonatban
- számlaosztályon nyilvántartva). Nyilatkozott még, hogy az alperes által átadott hiányos iratanyagra és a volt képviselő által a felszámolónak át nem adott vagyonra tekintettel a felszámoló feljelentést tett a Btk.
- §
(1)bekezdés a) pontjában ütköző csődbűncselekmény és a Btk. 403. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző számvitel rendjének megsértése bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatósága Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságánál. Az elsőfokú bíróság
- november
- napján tárgyalást tartott. A tárgyaláson az alperes megjelent. Bírói tájékoztatást követően arról nyilatkozott, hogy pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmét nem tartja fenn, amennyiben a bíróság a tárgyalást nem halasztja el. Nyilatkozott arról, tudomásul veszi annak tényét, hogy jogi képviselet nélkül eljárva jognyilatkozata (mely a kereset elutasítására irányult) a bírósági eljárás során nem vehető figyelembe. Az elsőfokú bíróság 23.G.43.526/2014/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, egyben kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az állam javára, külön felhívásra 1.500.000 forint eljárási illetéket. Rögzítette, hogy mindkét fél viseli a saját költségét. Határozatában a felperes keresetét, illetőleg hiánypótlásra felhívó végzésére benyújtott beadványát ismertette, továbbá a Pp. 73/A. §
(1)és Pp. 73/B. §
(1)bekezdéseinek értelmezésével azt is rögzítette, hogy az alperes érdemi védekezést nem terjesztett elő. A felperes keresetét a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján találta alaptalannak. A keresetlevéllel összefüggésben rögzítette, hogy az a Pp.
- §-ában írtaknak megfelelt. A kiegészített keresettel összefüggésben megállapította, hogy az a kiadni kért ingóságokra vonatkozóan semmilyen konkrét adatot, beazonosításhoz szükséges információt nem tartalmazott, eljárást megindító beadványának hiányosságait a felperes bírósági felhívás ellenére sem pótolta, így a keresetet ezért találta (érdemben) elutasítandónak. A pervesztes felperest kötelezte a feljegyzett eljárási illeték utólagos lerovására. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és kötelezze az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 41.609.000 forintot és annak
- február
- napjától a kifizetés napjáig a Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése alapján járó késedelmi kamatát, továbbá marasztalja a per költségeiben. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság kizárólag az ingóságok kiadására irányuló elsődleges kereseti kérelem körében döntött, ugyanakkor nem bírálta el a pénzegyenérték megfizetésére irányuló (másodlagos) keresetet. A törvényszék elmulasztotta a bírósági meghagyás kibocsátását, annak ellenére, hogy annak törvényben rögzített feltételei fennálltak. Kifejtett álláspontja szerint a kiadni kért ingóságokat kellő mértékben és konkrétan megjelölte akként, hogy azok kiadására kötelezhető volt az alperes. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság helytállóan döntött, határozatának indokolását a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiak szerint módosítja. A Pp. 121. §
(1)bekezdése szerint a pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni: az eljáró bíróságot [
- a)pont]; a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását [
- b)pont]; az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával [
- c)pont]; azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható [
- d)pont]; a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem) [
- e)pont]. A 121. §
(2)bekezdése értelmében a keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint, amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a keresetlevélben utalni kell. A felperes keresetlevele nem felelt meg a Pp. 121. §
(1)bekezdés
- c)és
- e)pontjainak. Az elsőfokú bíróság helyesen észlelte azt, hogy az elsődleges (ingó kiadására irányuló) keresetek a bíróság 2. sorszámú hiánypótlásra felhívó végzése ellenére nem határozottak és konkrétak, hiszen a kiadni kért ingóságok a kiegészített keresetlevél tartalma alapján nem azonosíthatóak. Marasztaló határozat nem hozható az ügyben, hiszen az ítélet - beazonosíthatóság hiányában - nem lenne végrehajtható. Az elsőfokú bíróság az idézettek szerint tévesen állapította meg, hogy a felperes keresetlevele magában foglalta a Pp. 121. §
(1)bekezdésében írt kötelező tartalmi elemeket. Ezt követően az elsőfokú bíróság - tévesen - nem alkalmazta a Pp. 124. §
(2)bekezdését, ugyanis ezen jogszabályhely alapján - amennyiben a kiadni kért ingóságokat a keresetlevél nem tartalmazza teljes körűen - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve, idézés kibocsátása nélkül kellett volna elutasítani a felperes keresetlevelét a Pp. 124. §
(2)bekezdés
- a)pontja alapján. Nem volt akadálya azonban annak, hogy a tárgyalásra kitűzött ügyben határozott kereseti kérelem hiányában az elsőfokú bíróság érdemben utasítsa el a keresetet. Az elsőfokú bíróságnak a per megszüntetésére már nem volt módja, ugyanis a Pp. 157. §
- a)pontja erre nem ad lehetőséget. Az ítélőtábla a felperes fellebbezésével összefüggésben rámutat az alábbiakra: A felperes a keresetlevelében indítványozta - a törvényi feltételek fennállta esetén - a Pp. 136. §
(2)bekezdésre utalással bírósági meghagyás kibocsátását. Bírósági meghagyás is csak abban az esetben bocsátható ki, ha a tárgyalás kitűzése szabályszerűen történt, azaz a keresetlevél a Pp.
- §-ában írt kötelező tartalmi elemeket magában foglalja. A pénzegyenérték megfizetésére irányuló másodlagos kereset sem bírálható el határozott, a tételek pontos felsorolását tartalmazó elsődleges kereset hiányában, ugyanis a pénzegyenérték összege ennek hiányában nem állapítható meg. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperesnek a jelen eljárásban költsége nem merült fel, ezért e tárgyban dönteni nem kellett. A felperes az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt, az illetékekről szóló, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §
(1)bekezdése szerinti fellebbezési illetéket a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az államnak megfizetni. Budapest,
- július
- Pálné dr. Mikola Júlia s.k. a tanács elnöke dr. Vuleta Csaba s.k.. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: (Szénási Rita) bíró