A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős ítélet jogszerűségét vizsgálja, ezért a felperes olyan jogszabályra, amely az elsőfokú pernek nem volt tárgya, amire a felperes nem hivatkozott, a felülvizsgálati kérelmében alappal nem hivatkozhat. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.20.380/2015/5.szám A Kúria a személyeseneljárt felperesnek a jogtanácsos által képviselt I.r. és a II.r. alperes ellen személyes adat kiadása iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 8.P.21.694/
- szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.976/2013/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
- május
- napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek külön-külön 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, míg a le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes meghatalmazottként
- október 19-én fellebbezést nyújtott be az L. Kft. nevében, a társaságot érintő, a II.r. alperes által hozott határozat ellen. Eljárási jogosultságát a társaság ügyvezetője, H.S. által
- április 9-én aláírt megbízási szerződés tényvázlat elnevezésű okirattal igazolta. A felperes meghatalmazottként való eljárását a II.r. alperes a
- november 6-án kelt határozatával elutasította arra alapítva, hogy a társaság ügyvezetője
- október 31-én úgy nyilatkozott, hogy meghatalmazást senki részére nem adott, aláírásával visszaéltek, kijelentette, hogy minden meghatalmazást, amelyet az adóeljárásban felhasználtak visszavon, és utalt arra is, hogy a felperest nem ismeri. A felperes
- január 15-én kelt kérelmével megkereste az I.r. alperesen keresztül a II.r. alperest, hogy személyes adatként közöljék vele, hogy H.S. a határozatban idézett nyilatkozatát hol, mikor, milyen körülmények között, az adóhivatal mely munkatársai előtt tette. Kijelentette, hogy tudomása szerint az ügyvezető ilyen nyilatkozatot nem tett, illetve azt tévesen rögzítették. A felperes a módosított keresetében az alpereseket a határozatban idézett nyilatkozat alapját képező okirati bizonyítékok, mint személyes adatai kiadására kérte kötelezni. Állította, hogy H.S. a felperessel kapcsolatos nyilatkozatot nem tette meg, ezért azt feltehetően tévedésből rögzítették. Keresetét a
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §-ának
- pontjára,
- §-ának
(4)bekezdésére, a
- §-ának a) pontjára, a
- §-ának
(1)bekezdésére, és a 22. §ának
(5)bekezdésére alapította. Az I.r. alperes a kereset elutasítását kérte, és arra hivatkozott, hogy nem minősül adatkezelőnek, mert a perrel érintett ügyben a határozat meghozatala és végrehajtása során kizárólag a II.r. alperes járt el. Ezért a per megszüntetését kérte, érdemben pedig arra hivatkozott, hogy a kért okirati bizonyítékok közül személyes adatnak csak a felperes neve minősülhet, illetve a nyilatkozat megtételének ideje. Az Infotv. nem rendelkezik arról, hogy az adatkérésnek az adathordozó kiadásával kell eleget tenni, a személyes adatok tekintetében pedig a
- november 6-án kelt elutasító határozat teljes körű tájékoztatást nyújtott. A II.r. alperes is a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott hasonlóan az I.r. alpereshez -, hogy az adathordozó kiadására az Infotv. nem ad lehetőséget, a kiadni kért iratok a felperes vonatkozásában csak részben tartalmaznak személyes adatokat, a nyilatkozat helyére, idejére és körülményeire vonatkozó adat ilyenként nem értelmezhető, az tartalmazhat mások személyes adataira történő utalást, és adótitkot is, amellyel kapcsolatban az adóhatóságot titoktartási kötelezettség terheli. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes által kiadni kért dokumentumnak a kezelője az önálló perbeli jogképességgel rendelkező II.r. alperes, ezért az I.r. alperessel szemben a kereset elutasításának volt helye. A per érdemére tartozó kérdés annak eldöntése, hogy melyik alperessel szemben érvényesíthető a felperesi követelés, ezért a per megszüntetésére nem látott lehetőséget. A fizikai adathordozó dokumentumok - kiadásának a kötelezettségét nem, csak a személyes adatokról a tájékoztatás adását teszi lehetővé, illetőleg kötelezővé a törvény. A felperes által kiadni kért okirati bizonyíték, a felperes nevének megjelölésén túl, nem minősül személyes adatnak. Személyes adat a nyilatkozatban rejlő olyan adattartalom lehet csak, amely a nyilatkozattól elkülönülve, önállóan is értelmezhető az Infotv.
- §-ának
- pontja alapján. A felperes közreműködésével kapcsolatos nyilatkozat a felperes személyével összefügg, azonban ettől az még nem válik automatikusan személyes adattá, mert az összefüggést nem valamely felperesi tulajdonság, illetve azonosító teremti meg, hanem csupán a felperesre tett megjegyzés, illetve nyilatkozati elem. A felperes maga sem tudhatja, hogy a nyilatkozat tartalma az idézetteken túl pontosan miben áll, ezért jogosultsága csupán a tájékoztatás kikényszerítésére szűkül le. Ezért a II.r. alperessel szemben is elutasította a keresetet. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Megállapította az ítélet indokolásában, hogy a megfelelően lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a tényállást helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, és abból helytálló döntést hozott; kifejtett indokait lényegében osztotta. Helyesen állapította meg az elsőfokú ítélet, hogy a felperes által kiadni kért dokumentumok kezelője nem az I.r. alperes, hanem a II.r. alperes, mert azok a II.r. alperes eljárása során keletkeztek, és az azzal kapcsolatos döntések meghozatala és végrehajtása is a II.r. alperes kötelezettsége, ezért helyesen utasította el a keresetet vele szemben. A II.r. alperes tekintetében kifejtett indokokat annyiban pontosította, hogy a személyes adat fogalma nem korlátozódik a személy azonosítására szolgáló adatokra; a nyilatkozatban rejlő olyan adattartalom is személyes adatnak minősül, amely a felperes személyével kapcsolatban bármiféle információt hordoz. A felperes által kiadni kért dokumentumnak mindaz a része amely a felperessel kapcsolatba hozható, személyes adatnak minősül. A II.r. alperes a
- november
- napján kelt határozatával maradéktalanul eleget tett a felperesnek, mint érintettnek a személyes adatai kezeléséről szóló tájékoztatási kérelmének. Rámutatott arra, hogy nem alapos a felperesnek az alperesek perbeli képviseletével kapcsolatos eljárási szabálytalanság miatti kifogása, mert mindkét alperes perbeli képviselete szabályszerű volt. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet és annak hatályon kívül helyezését és az első és másodfokú bíróság új eljárás és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok tévesen alkalmazták az adott esetre vonatkozó anyagi jogszabályokat. A jogtanácsosi igazolványával és a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
- január
- napján kelt végzésével igazolta, hogy
- szeptember
- napja óta jogosult eljárni a társaság nevében, mint jogi képviselője
- szeptember
- napja után a
- évi CXI. törvény (Ket.)
- §
(1)bekezdése alapján,
- november
- napja óta pedig ugyanezen törvény
- §
(1)bekezdése alapján is jogosult az eljárás irataiba való betekintésre, valamint másolat kérésére a 2003. évi XCII. törvény (Art.) 12. §
(1)bekezdése, a Ket. 69. §
(5)bekezdése alapján. Az alperesek felülvizsgálati hatályban tartását kérték. ellenkérelmükben a jogerős ítélet A Pp. 270. §-ának
(2)bekezdése alapján a Kúria azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A rendkívüli perorvoslatban feltehető kérdés megválaszolásához össze kell vetni, hogy milyen tényeken alapuló és milyen jog alapján ítélték meg (kellett megítélni) a felperes keresetét a jogerős ítéletben, ehhez képest, ezzel összevetve kell és lehet vizsgálni és értékelni a felülvizsgálati támadást. A felülvizsgálati eljárás szabályai alapján a jogerős ítélet jogszerűsége azon az alapon támadható, amilyen tény- és jogalapon a jogerős döntést hozták a bíróságok és a felülvizsgálati kérelemben állított, az ítélet jogszabálysértő volta ehhez képest ítélhető meg [Pp. 270. §
(2)bekezdés]. Amit a felperes kért és ehhez képest amiről a jogerős ítélet döntött, ahhoz képest a felülvizsgálati kérelem más alapon állít jogszabálysértést. A felperes a keresetében az Infotv. alapján kérte az okirati bizonyíték kiadását, majd tájékoztatás adását a beadványában, illetve okirat másolatban történő kiadását kérte. Az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésében pedig arra hivatkozott, hogy kizárólagos tulajdonosa és képviselője a gazdasági társaságnak, erre figyelemmel hivatkozott arra, hogy bármikor betekinthet az iratokba és a személyes adatok kiadását kérte. A felperes a keresetében az Infotv-ben megjelölt jogszabályokra hivatkozott, ennek megfelelően a bíróságok ennek alapján vizsgálták és döntöttek az igényéről. Ehhez képest, ahogy arra az alperesek helyesen hivatkoznak a felülvizsgálati ellenkérelmükben, a felülvizsgálati kérelem az Art. és a Ket. jogszabályi rendelkezéseit jelöli meg olyanokként, ami miatt a jogerős ítélet jogszabálysértését állítja. Nem lehet számon kérni azt a bíróságtól, hogy miért nem felel meg a döntése olyan jogszabályoknak, amelyeket a perben nem kellett alkalmaznia, márpedig a felperes a felülvizsgálati kérelmében ezt teszi. A felperes a perben nem hivatkozott ezekre a jogszabályi rendelkezésekre, ezért ezen az alapon nem is lehet alapos a felülvizsgálat. Az Infotv. szabályai alapján sem jogszabálysértő a jogerős ítélet. Az I.r. alperes nem adatkezelő, vele szemben ezért az Infotv. alapján nem terjeszthető elő alappal kereset, és nem lesz adatkezelő attól sem, hogy az eljárásban másodfokú hatóság vagy éppen felettes szerv. A II.r. alperes az adatkezelő, és jól állapítja meg a bíróság, hogy kezelt, a felperesre vonatkozó személyes adatot, és az Infotv.
- § a) pontja alapján erről az adatkezelésről tájékoztatást kérhet a felperes. A jogerős ítélet helytállóan állapította meg, hogy az adott esetben ezt a tájékoztatást a felperes meg is kapta. Az Infotv. adatkiadási kötelezettséget semmilyen formában nem ír elő, ilyen kérésre nem ad lehetőséget. A perben tartalmilag sem volt pontos, hogy a felperes mit akar, mit kér. Az Infotv. és az egyéb, különösen eljárási jogszabályoknak - mint itt az Art. és a Ket., és akár a Pp. is - az egymással való viszonya lényeges az ügyben a felperes részéről felvetett kérdés eldöntésénél. Az adott perben felmerült Art. és Ket. iratbetekintés és másolat kérés lehetőségét biztosítja és azt is szabályozza, hogy ezt ki gyakorolhatja. A felperes ezekre jogosult a cég törvényes képviselőjeként. De ezeket az adott eljárás keretében, a vonatkozó szabályok szerint kérheti, beleértve azt is, ha ezzel kapcsolatban vita merül fel. Az kijelenthető, hogy a más eljárásokban való ilyen körű sikertelenségnek egy külön per nem lehet a tágan vett jogorvoslata. A kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp.
- §-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 270. §-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazott Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest az alperesek felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére, míg a felülvizsgálati illeték viseléséről a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának
(1)bekezdésére figyelemmel a
- §-a alapján rendelkezett. Budapest,
- május
- Dr. Havasi Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Almásy Mária s.k. előadó bíró, Dr. Udvary Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő HM