Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.684/2014/4/II. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Landes Judit ügyvéd által képviselt) felperesnek dr. Gerencsér András ügyvéd által képviselt alperes ellen taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt 11.G.41.770/2012/
- számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000,- (Húszezer) Ft + áfa másodfokú ügyvédi munkadíjat. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a Cg.01-09-.... cégjegyzékszámon nyilvántartott alperesi társaság jegyzett tőkéje 6.000.000,Ft., képviseletére
- június
- napjától L. T. ,
- június
- napjától Sné K. Zs. ügyvezető önállóan jogosultak. A társaságnak két tagja van, K. K. 4.500.00,- Ft törzsbetéttel, 45 szavazattal, és a felperes 1.500.000,- Ft törzsbetéttel, 15 szavazattal. L. T. ügyvezető
- augusztus 21-én kelt taggyűlési meghívóval
- szeptember
- napjának 10.00 órájára az alperes taggyűlését a társaság székhelyére összehívta; 1.) levezetőelnök, jegyzőkönyv hitelesítő megválasztása, 2.) L. T. ügyvezető lemondásának rögzítése, 3.) önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető választása, 4.) a társaság peres és egyéb ügyeinek a megbeszélése, 5.) a módosított társasági szerződés elfogadása napirendi pontokkal. A meghívó szerint a határozatképtelenség esetén a megismételt taggyűlés időpontja
- szeptember
- napjának 10.00 órája. Az alperes a
- szeptember 14-re dátumozott, de valószínűleg
- szeptember 14-én kelt „jegyzőkönyv megismételt taggyűlésről" irat tartalma szerint
- szeptember 14-én taggyűlést tartott, amelyen K. K. tag meghatalmazottjaként dr. J. G. és Sné K. Zs. meghívott voltak jelen. Ezt a tényt az iraton két tanú igazolta. A felperes a taggyűlésen nem jelent meg. dr. J. G. megnyitotta a taggyűlést, majd ismertette 1-
- pontban a napirendi pontokat és az
- számú határozattal megválasztotta saját magát levezető elnöknek, míg jegyzőkönyv hitelesítőnek Sné K. Zs.-t. A 2.) számú határozat rögzítette, hogy L. T. ügyvezető a tisztségéről
- augusztus
- napjával lemondott, amit a taggyűlés elfogad; a 3.) számú határozat szerint a taggyűlés megválasztotta ügyvezetőnek Sné K. Zs.-t; a 4.) számú határozat rögzíti, hogy a társaság folyamatban lévő peres és egyéb hatósági ügyei teljes mértékben ellentétesek a társaság érdekeivel; az 5.) számú határozat elfogadta a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést; a 6.) számú határozat rögzíti, hogy a taggyűlés nem kívánja beszámoltatni a korábbi ügyvezetőt; a 7.) számú határozat szerint a házipénztár és a társaság számlájának bemutatására a taggyűlésen nem került sor; a 8.) számú határozat rögzíti, hogy a társaság által kötött szerződések a taggyűlésen nem kerültek bemutatásra, amit a taggyűlés jóváhagyott; a 9.) számú határozat rögzíti, hogy a társaság könyvelője a taggyűlésen nem jelent meg; 10.) számú határozattal megadták a felmentvényt a társaság korábbi ügyvezetője részére; a 11.) számú határozat pedig rögzíti, hogy a társaság bérleti szerződéseit fenntartja, azokat nem kívánja felmondani, új bérlővel nem kíván szerződést kötni. Valamennyi taggyűlési határozatot a taggyűlés K. K. képviselőjének 45 „igen" szavazatával fogadta el. A jegyzőkönyvet K. K. tag meghatalmazottja mint levezető elnök és Sné K. Zs. meghívott mint jegyzőkönyv-hitelesítő írta alá.
- szeptember 10-én az alperes nem tartott taggyűlést, az eredeti időpontban arról jegyzőkönyv felvételére nem került sor. K. K. tag a
- szeptember 13-án kelt okiratban dr. J. G. jogi képviselőt meghatalmazta az alperes
- szeptember
- napján 10.00 órakor tartandó taggyűlésen történő részvételre, amelyen helyette és nevében a szavazati jogra is kiterjedően a jogi képviselő eljárhatott. A felperes
- október 12-én az elsőfokú bírósághoz érkezett - és felhívásra határidőben pontosított - keresetében kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a
- szeptember
- napján tartott megismételt taggyűlés valamennyi határozatát. Arra hivatkozott, hogy
- szeptember 14-én úgy került sor a megismételt taggyűlés megtartására, hogy a korábbi taggyűlésre még csak utalás sem történt, nem állapítható meg, hogy bárki megjelente, és ha igen, mi történt. Jogsértő valamennyi taggyűlési határozat, mivel már önmagában a taggyűlés megtartására is jogszabálysértő módon került sor. Az egyedül jelenlévő dr. J. G. saját magát választotta meg levezető elnöknek, majd olyan személyt jelölt hitelesítőnek, aki a jelenléti ív szerint meg sem jelent a taggyűlésen, és olyan határozatok meghozatalára került sor, amelyek ellentmondóak. Az ügyvezető felelősség alól történő felmentésére anélkül került sor, hogy azt nem előzte meg a beszámoló és a pénzügyi elszámolás. A taggyűlési határozatok sértik a
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(3)bekezdését, tekintettel arra, hogy megismételt taggyűlés megtartására csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti taggyűlés nem volt határozatképes. A Gt.
- §-ában foglalt rendelkezéseit is sérti az a taggyűlési határozat, amely megadta a felmentvényt a korábbi ügyvezetőnek. A beszámoló és a számszaki adatok nem igazolták, hogy működési időtartama alatt megfelelően történt a nyilvántartások vezetése és a gazdálkodás. Az alperes ügyvezetője nem volt jelen a taggyűlésen, ezért a Gt.
- §-ában foglaltakat sértő módon került megtartásra a taggyűlést , amelyet nem az ügyvezető vezetett. Hivatkozott arra, hogy az ügyvezető személyesen köteles ellátni a feladatait, így arra sem jogosult, hogy azzal mást személyt meghatalmazzon, amely meghatározásra egyébként sincs semmilyen utalás a jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyv ügyvezető által történő aláírása a Gt. kógens rendelkezése. A lemondott ügyvezetőnek a Gt.
- §
(2)szerint még további 30 napig kellett volna ellátni feladatát, amelynek nem tett eleget. Álláspontja szerint, amennyiben az alperes azon nyilatkozatát alapként elfogadjuk, hogy senki nem volt jelen a taggyűlésen az eredeti időpontban, akkor nem volt olyan személy, aki megállapíthatta volna a taggyűlés határozatképtelenségét. Az alperes a perben csak
- március 31-én csatolta azt a meghatalmazást, ami alapján dr. J. G. eljárt a taggyűlésen K. K. tag képviseletében, a meghatalmazásból az állapítható meg, hogy az kifejezetten a
- szeptember
- napján tartandó taggyűlésen történő képviseletre és nem a megismételt taggyűlésre vonatkozik. A meghatalmazásból az is kitűnik, hogy
- szeptember
- napjára nem volt meghatalmazása dr. J. G. nak. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a meghívó egyértelműen tartalmazta a taggyűlés eredeti időpontját és a megismételt taggyűlés időpontját. A megismételt taggyűlésről felvett jegyzőkönyv fejrésze is azzal kezdődik, hogy megismételt taggyűlésről készült az irat. Az eredeti időpontban senki nem jelent meg a taggyűlésen, így az nem lett megtartva, arról jegyzőkönyv nem lett készült utólag sem, ezért került sor a megismételt taggyűlés megtartására a meghívóban rögzített időpontban. Dr. J. G. a társaság többségi tulajdonosát képviselte, ezért jogszerűen választotta meg magát levezető elnöknek. A Gt.
- §
(1)bekezdés d) pontja szerint a vezető tisztségviselői jogviszony a lemondással megszűnik, annak hatályosságához további intézkedés nem szükséges. A
(2)bekezdés szerint az ügyvezető bármikor lemondhat, aminek egyetlen korlátja, ha a társaság működőképessége ezt megkívánja, akkor a lemondás bejelentésétől számított 60 napon belül válik hatályossá. Mivel a taggyűlés egyúttal új ügyvezetőt is választott, így gondoskodott a társaság működésének folytonosságáról, ezért a korábbi ügyvezető lemondása hatályos. A levezető elnök megválasztását a Gt. a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése esetén nem írja elő, ezért nem történt jogszabálysértés; dr. J. G. meghatalmazása pedig a Pp.
- § e) pontjában foglalt rendelkezésnek megfelel, azaz jogszerű. Annak nincs jelentősége, hogy a felperes a cégbíróságnál eljárva szerzett tudomást a
- szeptember 14-én megtartott taggyűlésről, mivel a felperes a taggyűlésre szóló meghívót átvette, és egyik időpontban sem jelent meg. Az elsőfokú bíróság a
- június
- napján kelt 11.G.41.770/2012/
- számú ítéletében az alperes
- szeptember
- napján tartott megismételt taggyűlésen hozott valamennyi határozatát hatályon kívül helyezte, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 36.000,- Ft eljárási illetékből és 50.000,- Ft + áfa ügyvédi munkadíjból álló perköltséget. Határozatának indokolása szerint a felperest a Gt.
- §
(1)bekezdése alapján megillette a perindítás joga, amit a Gt. 45. §
(3)bekezdésében foglalt határidőben gyakorolt. Megalapozottan hivatkozott a felperes a Gt. 142. §
(3)bekezdésére, mely szerint megismételt taggyűlést abban az esetben lehet jogszerűen tartani, ha a taggyűlés az eredeti időpontban nem volt határozatképes. Mivel az eredeti időpontban meg sem kísérelték a taggyűlés megtartását és annak idejében senki nem jelent meg a taggyűlésen helyszínén, arról jegyzőkönyvet sem vettek fel, így nem lehet azt állítani, hogy a taggyűlés nem volt határozatképes, taggyűlés nem volt, így hiányzik a megismételt taggyűlés megtartásának a törvényben írt feltétele. Megalapozottan hivatkozott a felperes a Gt. 146. §
(1)bekezdésére is, mely szerint az ügyvezető készíti a taggyűlésről a jegyzőkönyvet, amit a
(2)bekezdés alapján az ügyvezető és egy, a taggyűlésen jelenlévő hitelesítőnek megválasztott tag írja alá. Az alperesnek a megismételt taggyűlésről felvett jegyzőkönyve nem felel meg a törvény ezen rendelkezésének, mivel az ügyvezető nem volt jelen, a jegyzőkönyvet nem ő készítette. Dr. J. G. meghatalmazását az alperes tagja K. K. adta, aki nem volt ügyvezetője ebben az időpontban az alperesi társaságnak, és a meghatalmazás a tagsági jogok gyakorlására terjed ki. A Gt. 31. §
(2)bekezdésében foglalt alapján - annak helyes értelmezése szerint - a lemondott ügyvezető lemondása folytán 60 napon belül azon a napon szűnik meg a vezető tisztségviselőnek a tisztsége, amelyik napon a társaság új vezető tisztségviselőt választ. Jelen esetben ez a perbeli taggyűlésen történt meg, hogy a lemondott ügyvezető a taggyűlés napján még köteles lett volna a döntések meghozatalában, illetve az intézkedés megtételében részt venni, így a taggyűlésen is köteles lett volna részt venni, és azon jegyzőkönyvet vezetni, aláírni. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen a Pp. 252. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és új határozat hozatalára történő utasítását, másodlagosan a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének az elutasítását kérte. Előadta, hogy a Gt. 142. §
(2)bekezdése szerint a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. Az elsőfokú eljárásban mind a felperes, mind az alperes úgy nyilatkozott, hogy az első, a
- szeptember 10-ére kitűzött taggyűlés időpontjában nem voltak jelen a taggyűlésen, a megismételt taggyűlésen felvett jegyzőkönyv is ezt támasztotta alá, ezért jogszabály rendelkezésénél fogva megállapítható, hogy az első taggyűlés nem volt határozatképes. A felperes tudott az első és a megismételt taggyűlés időpontjáról, hiszen maga csatolta a kereseti kérelméhez a taggyűlésről szóló meghívót. A felperes írásban további napirendi pontok megtárgyalását is kérte, azaz a felperesnek elismerten tudomása volt az első taggyűlés időpontjáról. A jegyzőkönyv formális felvétele nélkül is a peradatokból egyértelműen megállapítható, hogy az első időpontra meghirdetett taggyűlés nem volt határozatképes. A Gt.
- §
(2)bekezdése szerint a vezető tisztségviselői megbízatás az érintett személy általi elfogadással jön létre. A
- szeptember
- napján megtartott taggyűlésen Sné K. Zs. jelen volt, aznap a taggyűlés megválasztotta őt ügyvezetőnek, és az ügyvezető a megbízatást el is fogadta, azaz jelen volt olyan személy, aki a társaság ügyvezetőjeként járhatott el. Sné K. Zs. képviseleti jogosultsága továbbra is
- szeptember 14-étől áll fenn, tekintettel arra, hogy a
- június 28án megtartott taggyűlésen a társaság ismét jóváhagyta az ügyvezető személyét és az általa azon időpontig kifejtett valamennyi tevékenységét. Mindezekre tekintettel a korábbi ügyvezető
- augusztus 21-én történő lemondása és a
- szeptember 14-én megtartott taggyűlésen az új ügyvezető megválasztás elfogadásával valójában nem volt olyan időszak, amikor a társaság ügyvezető nélkül maradt volna. Sné K. Zs. joghatályosan ügyvezetői minőségében volt jogosult eljárni, már a
- szeptember
- napján tartott taggyűlésen is. A másodfokú tárgyaláson a fellebbezését kiegészítette, hivatkozva a jelen ügy megítélése szempontjából irányadó, a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf. tanácsa által hozott, általa pontosabban meg nem jelölt határozatára, amelyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére - eljárási szabálysértés miatt - azért került sor, mert bírói felhívás hiányában nem tudta bizonyítani az alperes, hogy az eredeti taggyűlést megtartotta. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Hangsúlyozta, hogy amennyiben nem volt taggyűlés, akkor nem lehet megismételt taggyűlést tartani, csak akkor, ha a meghívóban szereplő időpontban tartott taggyűlés megállapíthatóan határozatképtelen volt. A megismételt taggyűlés vonatkozásában teljesen egyértelműek a Gt.
- §ában foglalt szabályok. A
(4)bekezdés egyértelmű a tekintetben, hogy a határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlésre milyen esetekben kerülhet sor. Sné K. Zs. ügyvezetői tisztségével kapcsolatban előadta, hogy amennyiben őt
- szeptember 14én választották az alperes ügyvezetőjévé, úgy nyilvánvalóan a taggyűlés kezdetén még nem lehetett ügyvezető. Tekintettel arra, hogy a
- szeptember 14-ei taggyűlés nem tekinthető megismételt taggyűlésnek e vonatkozásban az alperesi hivatkozás szintén nem helyén való. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az alperes fellebbezése az alábbiak szerint nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást - a fellebbezés elbírálása szempontjából - helyesen állapította meg, és érdemben megalapozottan helyezte hatályon kívül az alperes
- szeptember 14-én hozott taggyűlési határozatait. A másodfokú bíróságnak egyrészt abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperesi társaság eredeti taggyűlésének az összehívása az eredeti időpontban szabályszerű volt-e, és az arról szóló jegyzőkönyv hiányában megállapítható-e, hogy az eredeti taggyűlés határozatképtelen volt. Másrészt a megismételt taggyűlés megtartásának a jogszabályi feltételei fennálltak-e, az arról szóló jegyzőkönyv a jogszabályban foglaltaknak megfelel-e. A Gt.
- §
(2)bekezdése szerint a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele, vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társaság szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat. A
(3)bekezdés szabálya szerint, ha a taggyűlés és a megismételt taggyűlés között - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - legalább három, legfeljebb pedig tizenöt napnak kell eltelnie. Ilyen esetben a taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt törzstőke, illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik. A 146. §
(1)bekezdése értelmében a tagok személyes jelenléte mellett megtartott taggyűlésről az ügyvezető jegyzőkönyvet készít. E jogszabályi hely szerint a jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A
(2)bekezdés szerint a jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy - a taggyűlésen jelenlevő, hitelesítőnek megválasztott - tag írja alá. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint jegyzőkönyv felvételének hiányában nem állapítható meg, hogy az eredeti taggyűlés megtartásra került-e. Kétségkívül a jegyzőkönyv rendeltetése a fentebb hivatkozott jogszabályhelyben foglaltak alapján az, hogy abból megállapítható legyen, hogy a taggyűlésen kik voltak jelen és milyen határozatok, milyen módon születtek. Ugyanakkor a kialakult bírói gyakorlat szerint a Gt. 7.§-ában foglaltakkal összhangban a jegyzőkönyv egyfajta garanciát is jelent a taggyűlésen hozott határozatok az ott történt események közlésére. Taggyűlés elmaradására, hiányára a megismételt taggyűlés jegyzőkönyvének utalnia kell, amelynek hiányában kétséges, hogy az eredeti taggyűlés megtartását megkísérelték és az milyen okból nem volt határozatképtelen. A Gt. hivatkozott szabályai a jegyzőkönyvvel szemben alaki és tartalma feltételeket támasztanak. Ugyanakkor kétségkívül a határozatképtelenség - amelynek hiánya a megismételt taggyűlés megtartásának előfeltétele - azon múlik, hogy kellő számú tag jelenik-e meg a taggyűlésen. A taggyűlés ugyanis akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele, vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van (Gt. 142. §
(2)bekezdése). A Fővárosi Ítélőtábla érdemben osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a rendelkezésre álló adatok, a felek nyilatkozata szerint az eredeti időpontban meg sem kísérelték a taggyűlés megtartását, annak idején senki nem jelent meg a taggyűlés helyszínén és jegyzőkönyv feltétele hiányában az állapítható meg, hogy nem került sor taggyűlés tartására. A taggyűlés hiánya a taggyűlés határozatképtelenségét is feltételezi. Azonban a megismételt taggyűlés funkciója az, hogy a határozatképtelenség ne bénítsa meg a társaság működését, ezért annak megtartására speciális feltételek betartásával kerülhet sor. A megismételt taggyűlés idejéről a Gt. 142. §
(3)bekezdésének második fordulata rendelkezik, e szerint a társaság szerződés eltérő rendelkezésének hiányában legalább három, legfeljebb 15 napnak kell eltelnie az eredeti és a megismételt taggyűlés között. A megismételt taggyűlés összehívásának módjáról pedig a Gt. 142. §
(4)bekezdése rendelkezik, amely szerint a határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel is történhet. Az idézett jogszabályhely „is" rendelkezése arra utal, hogy a megismételt taggyűlés összehívása a jogszabályban foglaltaktól eltérően is megvalósulhat. A perbeli taggyűlési meghívó úgy rendelkezett, hogy „a taggyűlés megtartására, amennyiben határozatképtelenség miatt nem kerül sor, úgy a megismételt taggyűlés időpontja
- szeptember
- napja 10.00 óra, helyszíne és napirendi pontjai megegyeznek a jelen meghívóban foglaltakkal. A megismételt taggyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt törzstőke, illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes." A felperes - az alperes által sem vitatottan - a Gt.
- §
(3)bekezdésében foglalt jogával élve az eredeti meghívóban foglalt napirendi pontok kiegészítését kérte. Az alperes saját hivatkozása szerint is (ellenkérelme
- oldal) a megismételt taggyűlés csak akkor tárgyalhatja a kiegészített napirendi pontokat, ha az ülésen valamennyi tag jelen van és egyhangúan hozzájárul a kérdések megtárgyalásához a Gt.
- §
(4)bekezdésében foglaltak szerint. Az Fővárosi Ítélőtábla hangsúlyozza, hogy a megismételt taggyűlés esetében a napirendi pontok azonosságának követelménye további garanciális szabályt jelent a tagok számára. A megismételt taggyűlés fentebb hivatkozott Gt. 142. §
(3)bekezdésében foglalt un. enyhébb szabályai csak azokra a döntésekre vonatkoznak, amelyek már az eredeti taggyűlési napirendi pontban is szerepeltek. Amennyiben a megismételt taggyűlés napirendjére más kérdések is kitűzésre kerülnek, akkor azokról csak akkor lehet dönteni, ha a taggyűlést az általános szabályok szerint hívták össze, és határozatképes volt. A perbeli esetben a megismételt taggyűlés megtartására az eredeti taggyűlés megtartása nélkül került sor, és a megismételt taggyűlés napirendi pontjai igazolható módon nem azonosak az eredeti meghívóban szereplő napirendi pontokkal. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a megismételt taggyűlés megtartására eljárási szabályok megsértésével került sor, az ott hozott határozatok jogszabálysértőek. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(3)bekezdésében foglaltak alapján - részben kiegészített indokolással - helybenhagyta. Döntésére tekintettel nem találta megalapozottnak a Pp. 252. §
(2)bekezdésére való hivatkozással előterjesztett, további bizonyítási eljárásra vonatkozó fellebbezési kérelmet. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes másodfokú ügyvédi munkadíjának a megfizetésére; annak mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)-
(6)bekezdései alapján, a kifejtett tevékenységgel arányban, mérlegeléssel állapította meg. Felhívja a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát az elsőfokú bíróság útján, hogy a per befejezésének tényét a cégjegyzékbe jegyezze be. Budapest,
- év szeptember hó
- napján . Mika Ágnes s.k. a tanács elnöke . Ócsai Beatrix s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Buglyó Gabriella s.k. bíró