Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.397/2014/10-II. A Fővárosi Ítélőtábla a ... Ügyvédi Iroda által képviselt ... I. rendű, és II.rendű felperes neve(II.rendű felperes címe) II. rendű felperesnek a Dr. ... Ügyvédi Iroda által képviselt ... alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- február 4-én meghozott 11.G.40.589/2013/
- számú ítélete ellen a felperesek részéről 16.,
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A cégnyilvántartás
- június 9-ét megelőzően hatályos adatai szerint a 3.000.000 forint jegyzett tőkéjű alperesi társaság egyedüli tagja az I. rendű felperesi társaság, ügyvezetője a II. rendű felperes volt, székhelyként a .... szám alatti cím szerepelt a cégjegyzékben. Alperes, ... ügyvezető által meghatalmazott jogi képviselő útján
- június 9-én
- sorszám alatt változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bíróságnál mint Cégbíróságnál, amelyben a tevékenységi körét és a létesítő okirat módosítás időpontját érintő változások mellett a bejegyzett székhely, tag, valamint ügyvezető törlését, székhelyként .... szám alatti cím, tagként a ... és a ..., ügyvezetőként ... bejegyzését kérte, egyebek mellett az üzletrész megszerzőjének a létesítő okirat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadó nyilatkozatára és a
- május 27-i taggyűlés határozataira alapítva A csatolt okiratok szerint a bejegyezni kért tagok elálltak az I. rendű felperes vevővel annak vételi nyilatkozata alapján a társaság üzletrészeire létrejött adásvételi szerződéstől, az elállási nyilatkozat a vevőnek kézbesítésre került. A cégbíróság - arra hivatkozással, hogy a társaság által időközben
- február 2-án
- sorszám alatt előterjesztett változásbejegyzési kérelem szerinti, a törvény erejénél fogva automatikusan bejegyződött adatváltozások bejegyzését elrendelő,
- sorszám alatt
- február 27-én meghozott változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt az alperesi társaság pert indított -
- április 4-én
- sorszám alatt meghozott végzésével felfüggesztette a
- sorszámú változásbejegyzési kérelem alapján indult változásbejegyzési eljárást. A Fővárosi Ítélőtábla
- december 13-án meghozott 16.Cgf.47.066/2012/
- számú végzésével a cégbíróságot az eljárás folytatására utasította, egyebek mellett rámutatva, a
- sorszámú változásbejegyzési kérelem elbírálása szempontjából nem minősül előkérdésnek a
- sorszámú változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per eredménye, mert a cég adataiban bekövetkezett változások a
- sorszámú végzés jogszabálysértésének esetleges megállapítása esetén is csak ex nunc hatállyal rendezhetőek. A cégbíróság folytatta az eljárást és
- január 15-én meghozott, a Cégközlönyben
- január 31-én közzétett ... számú végzésével elrendelte a
- sorszám alatt előterjesztett változásbejegyzési kérelem szerinti adatváltozások bejegyzését. A felperesek
- február 19-én a
- évi V. törvény (Ctv.)
- §-ára alapítva előterjesztett keresetükben a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága ... számú változásbejegyző végzésének hatályon kívül helyezését kérték arra hivatkozással, a
- sorszámú változásbejegyzési kérelem alapján jogszabálysértően kerül sor a változások bejegyzésére. Állították, a változásbejegyzési kérelemhez nem csatolták a Ctv.
- számú melléklet II.1.ab.) pontja szerinti, az üzletrész bírósági határozattal történő megszerzésére vonatkozó okiratot. Az elállásra alapított polgári jogi igény érvényesítése, az elállás jogszerűségének vizsgálata peres, a jelen esetben választottbírósági eljárásra tartozik. Erre tekintettel az elállásra alapítva változásbejegyzésnek csak jogerős ítélet alapján lett volna helye. A cégbíróság elvonta a választottbíróság hatáskörét, amikor az elállás jogszerűsége tárgyában egyoldalú bejelentés alapján döntött, annak ellenére, hogy a rendelkezésére álló iratok alapján tudomása volt az elállás jogszerűsége tekintetében az érdekeltek között fennálló jogvitáról és az azzal kapcsolatos választottbírósági eljárásról. Egyoldalú nyilatkozat nem alapozhatja meg a változás bejegyzését. Jogszabálysértő a végzés azért is, mert az annak alapjául szolgáló változásbejegyzési kérelem előterjesztése időpontjában még nem fejeződött be jogerősen az ugyanezen cégjegyzéki adatokat érintően
- illetve
- sorszám alatt előterjesztett változásbejegyzési kérelemre indult eljárás, az annak alapján meghozott
- sorszámú változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben csak
- december 9-én született meg a változásbejegyző végzést hatályon kívül helyező jogerős ítélet. A keresettel támadott változásbejegyző végzés ezért a Ctv.
- §
(6)bekezdésébe ütközik, amely jogszabályi rendelkezés alapján a cégbíróságnak el kellett volna utasítania a kérelmet. A változásbejegyző végzés meghozatalára továbbá anélkül került sor, hogy a változásbejegyzési eljárás felfüggesztését elrendelő végzés elleni fellebbezésben a változásbejegyzési eljárás megszüntetése iránt előterjesztett, tartalma alapján azonban a Pp. 3. §
(2)bekezdése szerint a felperesek törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelemnek minősülő kérelmet a cégbíróság a Ctv. 78. §
(2)bekezdésének megfelelően szerint a változásbejegyzési kérelemmel együtt bírálta volna el. Mindezeket a jogszabálysértéseket a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban észlelnie kellett volna. Alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenkérelme szerint a Ctv.
- számú melléklet II.
- ab.) pontja szerinti okiratok csatolása csak abban az esetben szükséges, ha a tagváltozás az üzletrész bírósági határozattal, vagy árveréssel történő megszerzésén alapul. A jelen esetben a tagváltozás azért következett be, mert a bejegyezni kért tagok elálltak a törölni kért tag bejegyzésének alapjául szolgáló üzletrész átruházási szerződéstől. Az elállást jogszerűtlennek, illetve idő előttinek minősítő választottbírósági ítéletet a Fővárosi Bíróság
- május 10-én meghozott ítéletével érvénytelenítette. A jogszerű és hatályos elállás az üzletrész átruházási szerződést az
- évi IV. törvény (Ptk.)
- §
(1)bekezdése szerint minden további jogcselekmény nélkül felbontotta, az ahhoz fűződő joghatások érvényesítéséhez nincs szükség bírósági határozatra. A változásbejegyzési kérelem alapját a bejegyezni kért tagok által az elállás közlését követően megtartott taggyűlésen hozott határozatok képezik. Felperesnek a Ctv. 37. §
(6)bekezdésére hivatkozása is téves, mert a
- sorszámú változásbejegyzési kérelem benyújtásakor másik, korábban benyújtott változásbejegyzési kérelem elbírálása nem volt folyamatban. A cégbíróság a Ctv.
- §
(2)bekezdésében foglaltakat sem sértette meg, az eljárás felfüggesztését elrendelő
- sorszámú végzés elleni fellebbezést nem a felperesek, hanem a társaság terjesztette elő, így az nem minősülhet a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódó, a változásbejegyzési kérelemmel együttesen elbírálandó felperesi törvényességi felügyeleti kérelemnek. Az elsőfokú bíróság
- február 4-én meghozott 11.G.40.589/2013/
- számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította, felpereseket az alperes részére egyetemlegesen 50.000 forint + áfa perköltség megfizetésére kötelezte. Ítélete indokolásában a Ctv.
- §
(1)bekezdésére és
- §-ára utalva kifejtette, a változásbejegyzési eljárást felfüggesztő
- sorszámú végzés elleni fellebbezést nem a felperesek, hanem a társaság terjesztette elő, az tartalma szerint sem minősíthető a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti kérelemnek. Ilyen törvényességi felügyeleti kérelem hiányában felpereseket kizárólag a
- sorszámú változásbejegyző végzés rájuk nézve nevesítve rendelkezést tartalmazó része tekintetében illeti meg a Ctv.
- §
(1)bekezdése szerinti perindítási jog. A végzés e körön kívül eső adatai tekintetében ezért keresetük kereshetőségi jog hiányában nem vezethetett eredményre. A továbbiakban az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, a felperesek által a kereset előterjesztésére a Ctv. 65. §
(2)bekezdése szerint nyitva álló 30 napos jogvesztő határidőn belül megjelölt jogszabálysértések olyannak minősülnek-e, amelyeket a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban észlelnie kellett volna, és így a Ctv. 65. §
(3)bekezdése szerint alapul szolgálhatnak a végzés hatályon kívül helyezésére. Álláspontja szerint a rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan az alperesi társaság a Ctv.
- számú melléklete II.
- a) pontja szerinti okiratokat maradéktalanul csatolta. Ezen okiratok alapján a cégbíróság jogszabálysértés nélkül rendelte el az adatváltozások bejegyzését, mégpedig a kereseti előadással szemben anélkül, hogy az elállás jogszerűségét vizsgálta, ily módon a választottbíróság hatáskörét elvonta volna. Az elállási nyilatkozat csatolását ugyanis a Ctv. nem írja elő, és az nem is került csatolásra. Az elállási nyilatkozat egyebekben attól függetlenül hatályosnak, érvényesnek tekintendő, hogy azt a felperesek vitatják. Felperesek a Ctv.
- §
(6)bekezdésének megsértésére is megalapozatlanul hivatkoztak. A cégnyilvántartás adatai szerint nem kétséges, hogy a keresettel támadott végzéssel elbírált
- sorszámú változásbejegyzési kérelem benyújtásakor sem az annak tárgyát képező, sem egyéb adatok bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárás nem volt folyamatban. Arra tekintettel továbbá, hogy a korábban már kifejtettek szerint a perbeli változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti kérelmet felperesek nem nyújtottak be, a Ctv.
- §
(2)bekezdésében foglaltakat sem sértette meg a cégbíróság. A felperesek által állított jogszabálysértés hiányában a változásbejegyző végzés felperesekre rendelkezést tartalmazó része tekintetében is a kereset elutasításának volt helye. Az ítélettel szemben a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, az ítélet megváltoztatását, a keresetük szerinti ítélet meghozatalát kérve. A fellebbezés szerint az elsőfokú bíróság abból, hogy a Ctv.
- számú melléklete II.
- pontja szerint az üzletrész átruházási szerződést nem kell csatolni a változásbejegyzési kérelemhez, formális jogértelmezéssel tévesen vonta le azt a következtetést, hogy az elállási nyilatkozat hiánya sem róható az alperesek terhére. Tekintettel arra, hogy az I. rendű felperes vételi joga gyakorlásával létrejött üzletrész adásvételi szerződés alapján vált az alperesi társaság tagjává, a
- évi IV. törvény (Gt.) és a Ptk. irányadó rendelkezéseire figyelemmel a tagok személyében változást csak egy újabb üzletrész átruházás eredményezhetett volna. A Ptk. elállásra vonatkozó szabályainak alkalmazása a Gt.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra és a Ctv. sajátos eljárási szabályaira tekintettel is kizárt, az elállási nyilatkozat jogszerűségéről, érvényességéről döntő jogerős választottbírósági ítélet hiányában az elállási nyilatkozatra nem alapítható változásbejegyzés. Akkor is tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a változásbejegyzési eljárást felfüggesztő 109. sorszámú végzés elleni fellebbezésben foglaltakat értékelve azt állapította meg, hogy az nem tekinthető a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti kérelemnek, ezért a cégbíróság a Ctv. 78. §
(2)bekezdése megsértése nélkül hozta meg végzését. A felperesek véleménye szerint továbbá annak ellenére, hogy a
- sorszámú változásbejegyzési kérelem benyújtására időben a
- sorszámú kérelmet megelőzően került sor, utóbbi tartalma szerint megelőzi a
- sorszámú változásbejegyzési kérelmet, mert az opciós jog gyakorlása folytán azonos cégjegyzéki adatokat érintően korábban bekövetkezett változások bejegyzésére irányul. Erre tekintettel a
- sorszámú változásbejegyzési kérelem szerinti adatváltozások bejegyzése a Ctv.
- §
(6)bekezdésébe ütközik. A felperesek arra hivatkozással, hogy a perbeli változásbejegyzés alapjául szolgáló elállás hatálytalanságának megállapítása iránt pert indítottak a kizárólagosan illetékes eseti választottbíróságnál, annak jogerős befejezéséig a jelen per tárgyalásának felfüggesztését kérték. Alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte, lényegében helyes indokaira tekintettel. Hangsúlyozta, a Gt. eltérő rendelkezése hiányában a Ptk. elállásra vonatkozó rendelkezései üzletrész adásvételi szerződés esetén is alkalmazandók. A keresettel támadott változásbejegyző végzés meghozatalakor nem volt olyan jogerős ítélet, amely az elállási nyilatkozatot jogszerűtlennek, érvénytelennek minősítette volna, és ezzel összefüggő peres eljárás sem volt folyamatban. Az elállás ezért jogszerű és hatályos, felbontotta az üzletrész adásvételi szerződést, aminek következtében visszaállt a szerződéskötést megelőző eredeti állapot, mégpedig anélkül, hogy ahhoz jogerős ítéletre, vagy újabb üzletrész átruházási szerződésre lett volna szükség. A felperesek Ctv. 37. §
(6)bekezdése és 78. §
(2)bekezdése megsértésére hivatkozása is téves. Alperes véleménye szerint a per felfüggesztésének jogszabályi feltételei nem állnak fenn, tekintettel arra, hogy a Ctv. 65. §
(3)bekezdése értelmében a jelen perben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Felperesek olyan peres eljárásra hivatkozással kérik a jelen per felfüggesztését, amely a jelen per tárgyát képező változásbejegyző végzés meghozatala időpontjában még nem volt folyamatban, így a jelen per elbírálása szempontjából a választottbíróság ítélete nem lehet előkérdés. A tárgyalás felfüggesztése iránt a fellebbezésben előterjesztett kérelemre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla mindenekelőtt azt vizsgálta, a fellebbezésben megjelölt választottbírósági eljárás folyamatban léte alapul szolgálhat-e a jelen per Pp. 152. §
(2)bekezdése szerinti felfüggesztésére, a választottbíróság ítélete a per eldöntése szempontjából előzetes kérdésnek minősül-e, a választottbírósági eljárás kimenetele befolyásolja, befolyásolhatja-e a jelen per eldöntését. A Ctv. 65. §
(2)és
(3)bekezdésében foglaltak értelmében a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per tárgya a cégbíróság végzésének, illetve magának a cégeljárásnak a jogszerűségi vizsgálata, annak megállapítása, hogy a változásbejegyző végzés meghozatala során a cégbíróság eljárása megfelelt-e a jogszabályoknak, a rendelkezésre álló adatok, okiratok alapján helye volt-e a kérelem szerinti adatváltozások bejegyzésének. Az ilyen perekben kizárólag olyan jogszabálysértés figyelembevételére van lehetőség, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A felperesek olyan folyamatban lévő választottbírósági eljárásra hivatkozással kérik a tárgyalás felfüggesztését, amely sem a változásbejegyzési kérelem benyújtásakor, sem a perbeli változásbejegyző végzés meghozatalakor még nem volt folyamatban, így nyilvánvalóan semmilyen módon nem érinthette, nem befolyásolhatta a változásbejegyzési kérelem elbírálását. Ebből következően a változásbejegyző végzés jogszerűségének felülvizsgálata tárgyában folyamatban lévő jelen per eldöntése szempontjából e választottbírósági eljárás kimenetele nem minősül, nem minősülhet olyan előkérdésnek, ami indokolttá tenné a tárgyalás felfüggesztését. Az erre irányuló kérelmet ezért a Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlannak találta és a fellebbezést érdemben bírálta el. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a tényállást a kereset elbírálásához szükséges mértékben feltárta, és abból helytálló jogi következtetést levonva utasította el a felperesek keresetét, az ítélete indokolásában kifejtett jogi álláspontjával a Fővárosi Ítélőtábla maradéktalanul egyetért. Az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési eljárás felfüggesztéséről rendelkező 109. sorszámú végzés elleni fellebbezésben foglaltakat helytállóan értelmezve állapította meg azt, hogy a felperesek állításával szemben a fellebbezés nem tartalmaz olyan kérelmet, amely a perbeli végzéssel elbírált változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódó, a Ctv. 78. §
(1)bekezdése szerinti párhuzamos törvényességi kérelemnek minősülne, és ebből helytálló következtetés levonásával helyezkedett arra az álláspontra, hogy a felperesek kizárólag a keresettel támadott változásbejegyző végzés rájuk nézve nevesítve rendelkezést tartalmazó rész tekintetében rendelkeznek a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti kereshetőségi joggal, továbbá nem tévedett, amikor a Ctv. 78. §
(2)bekezdésének a felperesek által állított sérelmét sem találta megállapíthatónak. Akkor sem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felpereseknek a Ctv. 2. számú melléklete II.1.
- ab)pontjának megsértésére hivatkozását is megalapozatlannak találta, rámutatva, a változásbejegyzési kérelemhez a Ctv. 2. számú melléklete II.1.
- a)pontja szerinti okiratok maradéktalanul csatolásra kerültek, az elállási nyilatkozat csatolását a Ctv. nem írja elő. A felperesi fellebbezésben foglaltakkal szemben a Gt. sem az üzletrész átruházására, sem az üzletrész átruházási szerződéstől elállásra nem tartalmaz a Ptk.-tól eltérő rendelkezést. Így a Gt. 9. §
(2)bekezdésének utaló szabálya folytán alkalmazandó Ptk. 199. §-a, valamint 214. §
(1)bekezdése rendelkezései értelmében az elállás mint egyoldalú, címzett jognyilatkozat a közléssel hatályosul, és mindaddig érvényesnek, hatályosnak tekintendő, amíg érvénytelenségét, hatálytalanságát jogerős ítélet meg nem állapítja. Ebből következően az elállás folytán bekövetkezett adatváltozások bejegyzésének nem előfeltétele az elállás jogszerűségét, hatályosságát megállapító jogerős ítélet. Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság arra is, hogy miután a 63. sorszámú változásbejegyzési kérelem benyújtásakor sem az annak tárgyát képező, sem egyéb adatok bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárás nem volt folyamatban, felperesek a Ctv. 37. §
(6)bekezdésének megsértésére is megalapozatlanul hivatkoztak. Ezzel összefüggésben a Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, a Ctv. 37. §
(6)bekezdése valamely változásbejegyzési kérelem jogerős elbírálásáig csak az annak tárgyát képező adatváltozások tekintetében zárja ki újabb változásbejegyzési kérelem benyújtását. A perbeli esetben azonban a keresettel támadott végzés alapjául szolgáló változásbejegyzési kérelem tárgyának és a
- illetve
- sorszámú változásbejegyzési kérelem tárgyának azonossága nem állapítható meg, mert bár mindkét kérelem a társaság székhelyét, tagjait, ügyvezetőjét érintő, a bejegyezni, illetve a törölni kért adatok azonossága nem áll fenn. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján - helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a pervesztes felpereseket a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alkalmazásával megállapított, ügyvédi munkadíjból álló másodfokú együttes perköltsége megfizetésére. Budapest,
- július
- Dr. Tibold Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Felker László s.k. előadó bíró Levek Istvánné dr. s.k. bíró