Pf.20005/2015/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.005/2015/

1. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Ozsváth Zsolt rendőr alezredes, jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jogsértés megállapítása iránt indított perében a ...i Törvényszék
2. december
3. napján kelt, 27.P.20.375/2014/
4. számú ítélete ellen a felperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg - 15 napon belül - az alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint fellebbezési eljárási költséget, míg az államnak - felhívásra - 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes 1999-től elsősorban építészeti, ingatlan-forgalmazási és gépjárművekkel kapcsolatos igazságügyi szakértői tevékenységet folytat az ... keretében. A felperes fia, ...
6. évtől kezdődően mobiltelefon üzletet működtetett a ... szám alatti üzletben. Az ... 2004-ben felvette tevékenységi körébe a mobiltelefonok forgalmazását, ekkortól a ... egyéni vállalkozásában működtetett székesfehérvári, valamint egy dunaújvárosi szaküzlet is a társasághoz tartozott, ... a társaság alkalmazásába került. A felperes fia közel 20 éve ...on, a ... utcában él külön lakásban. A ... szám alatti ingatlant kizárólagosan a felperes használta. A ...i Rendőrkapitányság 2012 májusában lopás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt folytatott eljárást ... ellen. Alapos gyanú merült fel arra, hogy ... a
7. május 25-ei Vodafone üzletbe történt betörésnek részese volt. Gyanúsítottkénti kihallgatása során úgy nyilatkozott, hogy tőle ... a bűncselekmény elkövetéséből származó mobiltelefonokat vásárolt. ... gyanúsítotti vallomásával párhuzamosan névtelen bejelentés érkezett a ...i Rendőrkapitányságra, amelyben a bejelentő előadta, hogy egy „..." becenevű férfi lopott telefonokat vesz át, amelyeket részben a ...i üzletben tart, de az édesapja lakcímén, a ... szám alatti lakóházban, főképp annak garázsában is tárol. A rendelkezésre álló adatbázisból megállapítható volt, hogy a „..." becenevű férfi azonos a felperes fiával. A ...i Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya a
8. május
9. napján kelt 07010/2455/2012/bü. számú határozatával a felperes ... szám alatti lakásán házkutatást rendelt el. Ugyanezen a napon és alkalommal rendelkezett a házkutatás elrendeléséről a ... szám alatti telephelyre, valamint ... ... utcai lakására, illetőleg gépkocsijára nézve. A rendőrség a ... szám alatti üzletben a késő délelőtti (11-12 óra) órákban kezdte meg a házkutatást, amelyet folytatott a gépkocsiban, illetőleg a lakóhelyen, majd ...ot délután 15.08 órakor a bűncselekmény elkövetésével meggyanúsította, és őt kihallgatta. A felperes lakóhelyén 13.45 órakor került sor a házkutatás megkezdésére. Az ingatlanhoz a ...i Rendőrkapitányság jelzés nélküli gépkocsijával három civil ruhás nyomozó érkezett. A felperes a házkutatási határozattal szemben panaszt jelentett be, a jogaira történt figyelmeztetést követően hatósági tanú jelenlétét indítványozta. A nyomozók felajánlották, hogy hatósági tanúként polgárőrt kérnek fel, a felperes azonban a környéken lakók közül, indifferens, a rendőrséggel kapcsolatban nem álló személy eljárását kívánta. A nyomozók által felkeresett harmadik lakóházban ... hajlandó volt részt venni az eljárásban. A felperesnek a házkutatással szembeni panaszát a ...i Városi Ügyészség a B.3400/2012/
10. számú,
11. június
12. napján kelt határozatával, mint alaptalant elutasította. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a határozat meghozatalának időpontjában a nyomozóhatóság birtokában lévő adatok szerint megalapozottan feltehető volt, hogy bizonyítási eszköz ezen az ingatlanon megtalálható, ezért a nyomozóhatóság törvényesen és megalapozottan döntött a házkutatásról. A határozattal szemben a felperes felülbírálati indítványt terjesztett elő, amelynek a ...i Járásbíróság a
13. január
14. napján kelt 5.Bny.662/2012/
15. számú határozatával helyt adott, és megállapította, hogy a felperes ... szám alatti ingatlanán
16. május 31-én foganatosított házkutatásra, mint kényszerintézkedésre, törvénytelenül került sor. Határozatának indokolásában kiemelte, hogy a nyomozóhatóság házkutatás elrendelésére akkor jogosult, ha megalapozottan feltehető, hogy ezen kényszerintézkedés bizonyítási eszköz megtalálására vezethet, azonban ilyen adatoknak, információknak a nyomozás feltárt bizonyítékaiból vissza kell köszönniük. A bíróság megállapítása szerint mindössze annyi volt rögzíthető, hogy ... ... gyanúsítottól telefonokat vett át, amelyekről tudta, hogy azok bűncselekmény elkövetéséből származnak. A bíróság álláspontja szerint egy névtelen bejelentő állítása nem teszi megalapozottan feltehetővé a kényszerintézkedés alkalmazásának eredményességét. Az eset a felperest nagyon megviselte, a ...i Járásbíróság határozatát a lakókörnyezetében többeknek megmutatta. A kapcsolata a fiával, ...tal megromlott, 2013 szeptemberére a mobiltelefon üzletágat a társaságon belül felszámolta. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnevét a ... szám alatti ingatlanában törvénytelenül foganatosított házkutatással és annak módjával. Ezen túlmenően az alperest megfelelő elégtétel adására és 500.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Állítása szerint a ...i Járásbíróság határozata önmagában nem alapozza meg a felperes keresetét. A házkutatás megtartása önmagában akkor sem alkalmas a jóhírnév megsértésére, ha annak eredményeként semmilyen bizonyíték nem kerül elő. A házkutatás végrehajtása során a felperesnek az eljáró rendőrök sem személyében, sem vagyonában kárt nem okoztak. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 30.000 forint perköltséget, és az államnak - felhívásra - 36.000 forint kereseti illetéket. Az elsőfokú bíróság az alperesi állítással szemben osztotta a felperes álláspontját, miszerint a jóhírnév sérelmét egy eljárás indítása, lefolytatása, egy kényszerintézkedés elrendelése, annak végrehajtása, végrehajtásának módja is megvalósíthatja. Kiemelte azonban: következetes a bírói gyakorlat abban, hogy valamely eljárás megindítása önmagában személyiségvédelmi pert nem alapoz meg, még akkor sem, ha az eljárás nem vezet eredményre. Az adott esetben egy olyan kényszerintézkedést rendelt el a rendőrhatóság, amely a nyomozás alá közvetlenül nem vont személyt érintett. Az elsőfokú bíróság vizsgálta, hogy az adott esetben alkalmazott kényszerintézkedés mennyiben volt célszerű, az intézkedéssel okozott hátrány arányban állt-e a bűncselekmények felderítéséhez fűződő érdekkel. Rámutatott arra, hogy a felperes fia, ... az ... alkalmazásában állt az érintett időszakban, a ... szám alatti mobiltelefon szaküzlet a társaság egyik telephelye volt. Kiemelte: a felperes sem vitatta, hogy ... gyanúsított ...ra nézve terhelő vallomást tett, amikor úgy nyilatkozott, hogy a Vodafone szaküzletbe történt betörésből származó mobiltelefonokat neki értékesítette. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem lehet súlytalannak tekinteni - a ...i Járásbíróság értékelésével szemben - a
17. május 30-án telefonon tett névtelen bejelentést, ugyanis az a felperes fiára, tevékenységére vonatkozóan objektív körülményekkel alátámasztható adatokat tárt fel. A bejelentő „..." becenevű férfiről beszélt és a rendőrség rendelkezésére álló nyilvántartásban megállapítható volt, hogy a „..." becenevű férfi azonos ...tal. A bejelentő a ...i üzletről is beszélt, amely szintén megfelelt a valóságnak. Az objektíve is valónak bizonyuló adatok mellett és a családi kapcsolatból eredően nem lehetett kizárni azt, hogy a bejelentő felvetése, miszerint ... a ... szám alatti lakóházban lopott tárgyakat tart, megfelelhet a valóságnak. Nem fogadta el azt a felperesi érvelést, miszerint közte és a fia között semmiféle kapcsolat nem állt fenn, az adott esetben nincs jelentősége annak, hogy ... két évtizede külön lakásban él. A felperesi érveléssel szemben utalt arra is, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében a házkutatás elrendeléséhez nem szükséges gyanúsítás. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az alperes eljárása, a kényszerintézkedés elrendelése a jogszabályi előírásoknak megfelelt. A tanúvallomások alapján tényként lehetett megállapítani, hogy a felperes lakókörnyezete nem az alperes részéről eljáró nyomozóktól szerezett tudomást a házkutatásról. A nyomozók a kényszerintézkedés végrehajtása során nem tették nyilvánvalóvá jelenlétüket és annak célját, így az alperes a kényszerintézkedés elrendelésével, annak lefolytatásával a felperes személyiségi jogát, jóhírnevét nem sértette meg. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatásával a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérve. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a keresethez kötöttség elve alapján tartalmilag nem abban a kérdésben határozott, amelyre vonatkozóan a felperes kereseti kérelmet terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság nem abban a kérdésben hozott döntést, hogy megvalósult-e a jóhírnév sérelme, hanem a kényszerintézkedés elrendelésének jogszerűségét vizsgálta. Álláspontja szerint önmagának mond ellent az elsőfokú ítélet, amikor megállapítja egyfelől azt, hogy a kényszerintézkedés jogszerűségének megállapítása kapcsán a ...i Járásbíróság határozata a döntő, majd azt állapítja meg, hogy a kényszerintézkedés elrendelése a jogszabályi előírásoknak megfelelt. Az elsőfokú bíróság a tanúk vallomását ugyancsak tévesen értékelte. A tanúk vallomása ugyanis alátámasztotta azt, hogy az alperes önmagában a jogszerűtlen eljárás megindításával megsértette a felperes jóhírnevét, ugyanis az a szűk lakókörnyezetében rossz fényt vetett rá, csorba esett feddhetetlen hírnevén. Ennek kiküszöbölésére tartotta szükségesnek a felperes azt, hogy a határozat révén tisztázza magát, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor ezt a felperes terhére rótta. Hivatkozása szerint a meghallgatott rendőr tanúk vallomása alátámasztotta, hogy az adott esetben nem rendelkeztek kellő információval ahhoz, hogy jogszerűen folytassák le a házkutatást. Mindezek eredményeként az elsőfokú bíróság a nem vagyoni kártérítés kérdését a jogalap hiányában nem vizsgálta, holott a köztudomású tények elfogadhatóságán túl a tanúk és a csatolt okiratok alapján a felperes nem vagyoni kárigényének megalapozottsága is bizonyítást nyert. Utalt arra is, hogy az alperes jogsértő magatartása az üzleteik bezárását eredményezte, a korábbi igazságügyi szakértői megkeresések száma az esetet követően visszaesett. Kiemelte: nem vagyoni kártérítés megítélésére nem csak akkor van lehetőség, ha a sérelmet szenvedett személy tételesen bizonyítja a nem vagyoni hátrányait, hanem abban az esetben is, ha a jogsérelemmel elszenvedett hátrányos következményeket köztudomású tényként fogadja el a bíróság. Adott esetben köztudomású tényként szükséges elfogadni, hogy a felperes lakókörnyezetében a jóhírnevét megsértette a foganatosított házkutatás. Alaptalan elvárás lenne a felperessel szemben, hogy önmagát megalázó helyzetbe hozza azáltal, hogy a teljes lakókörnyezetét megidézteti tanúként elnehezült helyzetének igazolására. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletének jogerőre emelkedett rendelkezése nem volt, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla teljes terjedelmében felülbírálta [Pp.
18. §