Gfv.30206/2015/1 – Kúria

(1), 1959. IV. Tv. 205/B. §

(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.206/2015/9.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság dr. Léhmann György ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek dr. Gyükér János ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Debreceni Törvényszéken 6.P.21.526/2012. számon indult és a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.278/2013/7. számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperesek részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a felperesek előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelmét elutasítja. A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság 15. sorszámú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg 15 napon belül a felpereseknek, mint együttes jogosultaknak 38.100 (harmincnyolcezer-egyszáz) Ft együttes másodfokúés felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 70.000 (hetvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A peres felek 2007. november 19-én deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek. A szerződésben rögzítették, hogy a kölcsönügylet célja a felpereseknek az R Zrt-vel fennállt kölcsönszerződésből származó fizetési kötelezettségének egyösszegben való törlesztése. Rögzítették azt is, hogy a kölcsön svájci frankban nyilvántartott, melynek forint összege 4.070.000 Ft, a kölcsön futamideje pedig 20 év. A szerződés II.3. pontja azt tartalmazta: „A hiteldíj (kamat és kezelési költség) változó mértékű, amelyet a Hitelezők a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosultak egyoldalúan megváltoztatni. A Hitelezők a változást - annak hatályossá válását megelőző legalább 15 (tizenöt) nappal - az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeikben kifüggesztett, az Ingatlanfedezet mellett nyújtott jelzálog típusú hitelek kamatáról, díj- és költségtételeiről szóló Hirdetményben teszik közzé. A hiteldíj mértékének e pontban írott megváltoztatása esetén az Adós(

1. ok)köteles(
2. ek)a Hitelezőknek az ekként megváltoztatott mértékű hiteldíjat megfizetni. Azon feltételek, illetőleg körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj az Adós(ok)ra hátrányos módon megváltoztatható, a következő: A Hitelezők jogosultak a hitel ügyleti kamatát, egyéb költségét és az erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírok hozama, vagy a Hitelezők forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költsége növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőkre nézve romlanak". A felperesek kereseti kérelmükben a Ptk. 209. és 209/A. §-ai alapján annak megállapítását kérték, hogy a felek között létrejött kölcsönszerződés II.3. pontja érvénytelen, továbbá kérték annak megállapítását, hogy az adott szerződéses rendelkezés a szerződés megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal nem jelent kötelezettséget a felperesekre nézve. Kérték továbbá az alperesi felmondás érvénytelenségének a megállapítását. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a perbeli szerződés II.3. pontjának érvénytelenségét. Rögzítette továbbá, hogy ez a szerződéses rendelkezés 2007. november 19-étől nem jelent kötelezettséget a felperesekre nézve; a felek közötti szerződés e kikötés mellőzésével egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. Megítélése szerint a keresettel támadott szerződéses rendelkezés a Ptk. 205. §-a szerint általános szerződési feltételnek (ÁSzF) minősül, amely nem felel meg a 2/2012. (XII.10.) PK vélemény 6.a-
3. g)pontjaiban megfogalmazott feltételeknek. Ezért a Ptk. 209/A. § /2/ bekezdése alapján megállapította annak érvénytelenségét. Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részét megváltoztatta és a keresetet elutasította. A fellebbezés indokaira tekintettel arra hivatkozott: a Ptk. 209. §ának /1/ bekezdésének megfogalmazása alapján a 209/A. § /2/ bekezdése szerinti jogkövetkezmény alkalmazása érdekében a fogyasztói szerződésben szereplő szerződési feltétel tisztességtelensége csak akkor vizsgálható, ha a kifogásolt feltétel egyedileg meg nem tárgyalt. A Ptk. 205/A. §-ának /2/ bekezdése szerinti - melyet a 2/2011. (XII. 12.) PK vélemény 2. pontja értelmezett - szerződési feltétel egyedileg meg nem tárgyalt jellege mellett megdönthető, csak a sikeres ellenbizonyításig fennálló törvényi vélelem szól. A másodfokú bíróság szerint az alperesek ezt a vélelmet a keresettel támadott szerződési feltétel körében eredményesen megdöntötték a következő tényállási elemekre tekintettel: a felperesek több hiteltípus közül választhattak; a szerződéskötést megelőzően aláírt kockázatfeltáró nyilatkozatban a felperesek tudomásul vették, hogy a törlesztő részlet összege egyrészt az árfolyam-változás, másrészt a hiteldíj változás hatására jelentősen is emelkedhet; a hitelfelvétel célja is ezt támasztja alá, mivel egy már másik banknál meglévő személyi kölcsönüket kívánták az alperesek által nyújtott kölcsönnel kiváltani. A hitelkérelmük benyújtásakor már nyilván számos olyan információ birtokában voltak, amelyek alapján józanul mérlegelhették a perbeli szerződés által számukra nyújtott előnyöket. A másodfokú bíróság bizonyítottnak találta az - alperesek egyoldalú szerződésmódosítási jogát az egyedi szerződésben kikötöttekkel egyezően rögzítő - üzletszabályzat egyedileg megtárgyalt voltát is. A felperesek az üzletszabályzatot a szerződés aláírását megelőzően kézhez kapták, az abban foglaltakat megismerték, megértették, magukra nézve kötelezőnek elfogadták. A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy a Pp. 195. §-ának /1/ bekezdése alapján a közjegyzői okirat, mint közokirat teljes körben bizonyítja az okirattal tanúsított tények valóságát, az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét. A szerződéses okiratot készítő közjegyző szerződésben rögzített nyilatkozata szerint az okiratot a felek nyilatkozata alapján és az általuk rendelkezésére bocsátott írásbeli tervezetet felhasználva készítette el. Arról, hogy a szerződéses okirat tartalma mindenben megfelel a valóságos ügyleti akaratuknak, jognyilatkozatuknak, a felperesek azt követően nyilatkozták, hogy a közjegyző az okiratot előttük felolvasta, tartalmát megmagyarázta, azt elolvasásra rendelkezésükre bocsátotta. Mindezek alapján a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperesek keresetével támadott, az alperesek egyoldalú szerződésmódosítási jogát kikötő feltételei egyedileg megtárgyalt feltételek. A másodfokú bíróság ezen álláspontja ellenére rámutatott arra is, hogy a perbeli szerződés támadott feltételeinek tisztességtelensége kizárólag a szerződéskötéskor hatályos jogi szabályozás a 18/1999.(II.5.) Korm. rendelet 2. §-ának
4. d)pontja alapján volt megítélhető. Nem tartotta alkalmazhatónak a 2/2012. (XII.10.) PK vélemény 6.) pontjában írtakat, mivel a tisztességes kikötésnek a PK véleményben megfogalmazott tartalmi követelményei meghaladják a perbeli jogvita elbírálása rögzített követelményeket. során alkalmazandó jogszabályokban Mindezek alapján a másodfokú bíróság arra az álláspontra jutott, hogy a perbeli fogyasztói szerződés keresettel támadott feltétele egyedileg megtárgyalt, és ezen túl a szerződéskötéskor hatályos jogi szabályozás, a 18/1999.(II.5.) Korm. rendelet 2. §
5. d)pontja alapján tisztességtelensége sem állapítható meg. Ezért nem volt helye a perben az érvénytelenség Ptk. 239. §-ának /2/ és 239/A. §ának /2/ bekezdése szerinti jogkövetkezményei alkalmazásának. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmükben a felperesek a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmüknek helytadó határozat meghozatalát kérték. Állították, a jogerős ítélet sérti a Ptk. 205/A. §

(1)és

(2)bekezdésében, a Pp.

1. §-ában írtakat. Arra hivatkoztak, hogy a másodfokú bíróság a Ptk.
2. §-ába ütköző módon a 2/
3. PK vélemény iránymutatásait is tévesen értelmezve - állapította meg azt, hogy a keresettel támadott szerződéses rendelkezések egyedileg megtárgyaltak. Hivatkoztak arra is, hogy a jogerős ítélet a Ptk.
4. § /1/ bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő, mivel az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő szerződéses rendelkezések nem tesznek eleget a 2/
5. PK. vélemény 6.) pontjában írt feltételeknek. Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. Álláspontjuk szerint a felperesek felülvizsgálati kérelmükben - annak tartalma szerint - a Pp.
6. §-a szerinti bírói mérlegelést támadták, ez okból - figyelemmel a Kúria vonatkozó joggyakorlatára a jogerős ítélet nem jogszabálysértő. Az alperesek hivatkoztak arra is, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül állapította meg a szerződéses rendelkezés egyedileg megtárgyalt voltát, valamint azt is, hogy az a felperesek által megjelölt okokból nem minősül tisztességtelen feltételnek. A Kúria Gfv.VII.30.215/2014/
7. számú végzésével a felülvizsgálati eljárást a
8. évi XXXVIII. törvény
9. §-ára tekintettel felfüggesztette. A felperesek
10. sorszámú előkészítő iratukban a
11. évi XXXVIII. és XL. és LXXVII. törvények valamint a 93/13/EGK irányelv között ellentmondások feloldása, a felperesek mint fogyasztók jogainak értelmezése érdekében előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését indítványozták. Az alperesek
12. sorszámú beadványukban az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelem elutasítását kérték. A
13. sorszámú beadványukban amellett érveltek, hogy a
14. évi XXXVIII. és XL. törvények alapján a per megszüntetésének lenne helye. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
15. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az abban hivatkozott indokok alapján jogszabálysértőnek találta. A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálata körében először azt vizsgálta: a jogvita eldöntéséhez szükséges-e a felperesek által megjelölt körben, vagy más jogkérdések vonatkozásában előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése. A Kúria ennek eldöntése során abból indult ki, hogy a felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős ítélet, illetve annak vizsgálata, hogy az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e. A fentiek megítélését a jogerős ítélet meghozatalát követően kihirdetett törvények - kivételes esetektől eltekintve - nem befolyásolhatják, mivel olyan jogszabályi rendelkezésbe nem ütközhet egy jogerős ítélet, amely annak meghozatalkor még nem volt hatályos. A perbeli eljárásra a

1. évi XXXVIII. évi törvény
2. §-a ugyan kihatott, de nem az ügy érdemére. Az Európai Unió Bírósága vonatkozó joggyakorlata értelmében (C-428/
3. sz. Monin Automobiles ügy,
4. pont; C-434/
5. sz. Lourenco Dias ügy,
6. pont) olyan kérdés előzetes döntéshozatali eljárás tárgyát nem képezheti, amely az ügy érdemi elbírálását nem befolyásolja, ezért a Kúria a felperesek előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasította. A felülvizsgálati kérelem érdemében a Kúria abból indult ki, hogy jelen perben az elsőfokú bíróság azt állapította meg: a perbeli szerződés II.
7. általános szerződési feltétel - ami a hiteldíj egyoldalú módosításának feltételeit szabályozza - érvénytelen, nem jelent a szerződés aláírásától kezdve kötelezettséget a fogyasztó számára. Megállapította továbbá, hogy a felek közötti szerződés e kikötés mellőzésével változatlan feltételekkel köti a feleket. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. Ezen ítélettel szemben kizárólag az alperesek nyújtottak be fellebbezést a kereset teljes elutasítását kérve, tehát az elsőfokú ítélet keresetet elutasító rendelkezése fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. Ilyen perbeli előzmények után a Kúria a másodfokú ítéletet csak a hivatkozott ÁSzF rendelkezés tisztességtelenségének körében vizsgálhatta és a másodfokú bíróságnak az e körben megfogalmazott jogértelmezését - az alábbi indokok alapján jogszabálysértőnek találta. A Kúria nem ért egyet a másodfokú bírósággal abban, hogy a konkrét esetben a peres felek a perbeli ÁSzF rendelkezést megtárgyalták volna, ilyet a perben az alperesek nem tudtak bizonyítani. A megtárgyalás minőségileg más és több, mint a feltétel megismerésének lehetősége és a feltétel elfogadása, illetve annak kinyilvánítása, hogy a szerződés a felek akaratának megfelel. A szerződési akarat és annak kinyilatkoztatása a Ptk.
8. §

(1)bekezdése alapján a szerződés létrejöttének feltétele. A Ptk. 205/B. §

(1)bekezdése az ÁSzF-ek tekintetében rögzíti, hogy azok a feltételek megismerésével, elfogadásával válnak a szerződés részévé. Önmagában az, hogy a felperesek több hitelkonstrukció közül választhattak, biztosítást nem igényeltek, akciós kamatajánlatot fogadtak el, kockázatfeltáró nyilatkozatot írtak alá, már korábban is rendelkeztek devizaalapú kölcsönszerződéssel, a kölcsönszerződést közjegyzői okiratba foglalták nem bizonyítja, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó ÁSzF rendelkezést a szerződő felek egyedileg megtárgyalták volna. Egyedileg megtárgyaltnak akkor minősül egy ÁSzF rendelkezés, ha minden kétséget kizáróan bizonyított, miszerint a fogyasztónak ténylegesen fennállt a szerződési feltétel tartalmi befolyásolásának lehetősége (2/

1. PK vélemény
2. pont). Így a Pp.
3. §-át megsértve jutott a másodfokú bíróság az általa elfoglalt jogi következtetésre. A Kúria megítélése szerint tehát a perbeli ÁSzF rendelkezés nem került egyedileg megtárgyalásra, ezért érdemben vizsgálta, hogy az tisztességtelen-e. E körben az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával értett maradéktalanul egyet: a perbeli ÁSzF rendelkezés tisztességtelen, mert nem átlátható, nem egyértelmű feltételekhez köti a hiteldíj emelést. Az elsőfokú bíróságnak ez a döntése a határozatának meghozatalakor irányadó bírói gyakorlatnak megfelelő, jogszerű döntés volt, figyelemmel a 2/2012.(XII.10.) PK vélemény
4. pontjában kifejtettekre. A Kúria nem osztotta az alperesek azon jogi álláspontját, hogy az adott tényállás mellett a per megszüntetésének van helye. E körben a Kúria hangsúlyozza, hogy a jogerős ítélet meghozataláig a per megszüntetésének semmilyen jogszabályi feltétele nem állt fenn. Az alperesek érvelésével szemben a Pp.
5. §

(2)bekezdése nem értelmezhető - figyelemmel a korábban kifejtettekre is - akként, hogy a per megszüntetéséről kell dönteni a felülvizsgálati eljárásban akkor is, ha a jogerős ítélet meghozatalát követően bekövetkezett valamely új körülmény, esetleg arra egyébként lehetőséget adna. A per megszüntetéséről a felülvizsgálati eljárás során akkor kellett volna dönteni akár hivatalból is, ha annak feltételei a jogerős ítélet meghozatalakor már fennálltak volna. A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság

1. sorszámú ítéletét azon rendelkezései tekintetében, amelyek első fokon nem emelkedtek jogerőre, helybenhagyta. A Kúria a pervesztes alpereseket a Pp.
2. §

(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a felperesek másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Ennek mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII. 22.) IM rendelete 3. §

(3)és

(5)bekezdéseiben írtak figyelembevételével állapította meg ÁFA-val növelten. A felperesek személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a alapján az alperesek kötelesek az államnak megtéríteni. Budapest,
2. október
3. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. bíró