← Magyarország

Gf.40020/2015/1 – Pécsi Ítélőtábla

... Ítélőtábla Gf.V.40.020/2015/

  1. szám A ... Ítélőtábla a Marján Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Csizmadia Péter ügyvéd, ügygondnok által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében - amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a Dr. Tatár László Ügyvédi Iroda által képviselt Alperesi beavatkozó 1 (fél címe beavatkozott - a ... Törvényszék
  2. április
  3. napján kelt .... számú ítélete ellen a felperes által
  4. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és az alperes 1/2014.01.15., 2/2014.01.15., és 3/2014.01.
  5. számú taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezi. Mellőzi a felperesnek az alperesi beavatkozó javára elsőfokú perköltségben való marasztalását. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 193.000 (százkilencvenháromezer) forint elsőfokú és 60.700 (hatvanezer-hétszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az alperes ügygondnokának díját 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) forintban állapítja meg. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül dr. Csizmadia Péter ügyvéd, ügygondnoknak 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint ügygondnoki díjat. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes kft-t 1990-ben jegyezték be a cégjegyzékbe, tagjai a felperes és Alperesi beavatkozó 1 50-50%-os részesedéssel. A két tag a cégben együttes képviseleti joggal rendelkezett. Alperesi beavatkozó 1 ügyvezető
  6. december
  7. napján meghívót küldött a felperesnek, amelyben az alperes taggyűlését
  8. január
  9. napjának 10 órájára hívta össze az alperes kft. székhelyére azzal, hogy határozatképtelenség esetén a megismételt taggyűlés időpontja
  10. január
  11. napjának 10 órája. A meghívó szerint a taggyűlés napirendi pontjai az alábbiak voltak: 1/ önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezető választása, 2/ képviselő választása a ... Törvényszék által folytatott .... számú felszámolási eljárásban történő képviseletre, 3/ döntés kártérítés érvényesítéséről a felperessel szemben a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.... számú ítélete alapján fizetendő perköltség kapcsán. A felperes a meghívót kézhez vette, majd
  12. január
  13. napján kelt levelében kérte a taggyűlés
  14. január
  15. napján történő megtartását. A levélre a felperes választ nem kapott, ezért
  16. január
  17. napján 10 órakor a kft. székhelyén megjelent, ahol jelen volt Alperesi beavatkozó 1 ügyvezető, G.Zoltán, valamint T. ügyvéd. A felperes tájékoztatta a megjelenteket, hogy továbbra is kéri a taggyűlés
  18. január 27-én történő megtartását. A jelenlévő T. ügyvéd közölte, hogy erről a felperesi kérésről jegyzőkönyvet fog felvenni. A felperes a helyszínről ezután eltávozott. Ezt követően az alperesi gazdasági társaság a taggyűlést Alperesi beavatkozó 1 tag részvételével megtartotta, és az alábbi határozatokat hozta: Az 1/2014.01.
  19. számú határozattal önálló cégjegyzési joggal határozatlan időre G.-t ügyvezetőnek választotta. A 2/2014.01.
  20. számú határozattal a taggyűlés felhatalmazta és feljogosította alperesi beavatkozó 1 tagot arra, hogy a ... Törvényszék előtt .... szám alatt indult felszámolás elrendelésére irányuló eljárásban az alperes törvényes képviseletét önálló cégjegyzési joggal ellása a rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárásokra is kiterjedően. A 3/2014.01.
  21. számú határozattal a taggyűlés felhatalmazta és feljogosította Alperesi beavatkozó 1 tagot arra, hogy a felperessel szemben kártérítési igényt érvényesítsen, e körben az alperesi kft. törvényes képviseltét önálló cégjegyzési joggal ellássa. A felperes a részére megküldött,
  22. január
  23. napján kelt levélből és az annak mellékletét képező taggyűlési jegyzőkönyvből értesült arról, hogy a taggyűlést megtartották, és a fenti határozatokat hozták. A felperes a keresetében a
  24. január 15-ei taggyűlésen meghozott valamennyi taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, hogy a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű, mert az ügyvezetők együttes képviseleti és cégjegyzési jog mellett arra csak együttesen lettek volna jogosultak, a taggyűlés megtartása a Ptk.4.§-ában megfogalmazott jóhiszeműséget (üzleti), tisztességet és együttműködési kötelezettséget előíró alapelvi rendelkezésekbe ütközik, a felperesnek utóbb megküldött taggyűlési jegyzőkönyv keltezésének helye és ideje megkérdőjelezhető, illetve a jegyzőkönyv tartalmából nem derül ki, hogy T. ügyvéd Alperesi beavatkozó 1 tag meghatalmazottjaként járt-e el szavazati joggal. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest az alperesi beavatkozó javára 48.190 forint elsőfokú eljárásban felmerült perköltség megfizetésére. Az alperes ügygondnokának díját 30.000 forintban állapította meg, felhívta a ... Törvényszék Gazdasági Hivatalát az ügygondnoki díj kiutalására az ügyvéd részére. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtette, hogy a Gt.143.§

(1)bekezdése alapján a taggyűlést bármelyik ügyvezető összehívhatja. Alaptalannak találta a felperesnek a Ptk.4.§
(1)bekezdésében foglalt alapelvek megsértésére alapított kereseti kérelmét is, utalva arra, hogy a felperes a taggyűlési meghívóval a taggyűlés időpontjáról, helyszínéről tudomást szerzett, a megadott időpontban megjelent. A felperes a taggyűlés helyszínéről anélkül távozott, hogy meggyőződött volna arról, hogy a taggyűlést megtartják-e vagy a kérelmének megfelelően elhalasztják. Utalt arra is, hogy a taggyűlési határozatok érvényességének felülvizsgálata szempontjából nincs annak jelentősége, hogy taggyűlést az alperesi kft. székhelyeként bejegyzett ingatlan udvarán és nem az épületben tartották meg, illetve hogy a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint önmagában a taggyűlési jegyzőkönyvre vonatkozó esetleges alaki és tartalmi szabályok megsértésének a meghozott határozatok érvényességére is kiható jogkövetkezménye nincs. A Gt.142.§
(1)bekezdésére figyelemmel kifejtette, hogy nincs akadálya annak, hogy a taggyűlésen személyesen jelenlévő tag mellett meghatalmazottja is részt vegyen a taggyűlésen, nem kizárt az sem, hogy akár a tag, akár a meghatalmazott szavazzon adott napirendi pontról, így a meghatalmazás miatt a társasági határozat érvénytelenségét nem eredményezheti önmagában az a tény, hogy T. taggyűlésen való szerepe a jegyzőkönyvből egyértelműen nem derül ki. Megállapította, hogy a 2/2015.(01.15.) számú taggyűlési határozat elírást tartalmaz, ... Törvényszék helyett a ... Törvényszék előtt folyik a felszámolási eljárás, amelyre a taggyűlési határozat vonatkozik. Kifejtette, hogy a Gt.24.§
(2)bekezdése szerint a vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy általi elfogadással jön létre. Annak a körülménynek, hogy a megválasztott új ügyvezető az elfogadó nyilatkozatot mikor teszi meg, a taggyűlési határozat érvényességére nincs kihatása, az elfogadó nyilatkozatot olyan időpontban kell megtenni, hogy az a taggyűlési határozat cégbírósághoz történő benyújtásakor már rendelkezésre álljon. A 2/2014.(01.15.) számú határozattal kapcsolatban megállapította, hogy a taggyűlési jegyzőkönyv helyesen tartalmazta, hogy e határozat meghozatala során a felperes a Gt.20.§
(5)bekezdése alapján nem szavazhatott volna. A 3/2014.(01.15.) számú taggyűlési határozattal kapcsolatban rámutatott arra, hogy önmagában az, hogy a jegyzőkönyv hitelesítőként szereplő T. az alperesi kft.-nek nem tagja, a taggyűlésen meghozott határozatok érvényességét nem érinti. Az ítélet ellen elsődlegesen, annak lényeges eljárási szabálysértés miatti hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítása iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Másodlagosan a felperes fellebbezési kérelme az elsőfokú ítélet megváltoztatására és a kereseti kérelem teljesítésére, valamint az alperes perköltségben való marasztalására irányult. Hatályon kívül helyezés iránti kérelmét a felperes arra alapította, hogy az eredetileg előterjesztett kereseti kérelmét a 2014. február 4. napján kelt és az elsőfokú bíróságra 2014. február 5. napján személyesen benyújtott beadványában kiegészítette és a taggyűlési határozatok érvénytelensége körében a korábbiakon túl két lényeges érvénytelenségi okot adott elő. A kereseti kérelem kiegészítésére, az új hivatkozások megjelölésére a Gt.45.§
(3)bekezdésében megjelölt tudomásszerzéstől számított 30 napon belül került sor. Az elsőfokú bíróság ennek ellenére ítélete indokolásában az ebben a beadványban szereplő okok tekintetében nem fejtette ki a kereset elutasításának indokait, azaz a Pp.213.§-ában foglaltak ellenére nem bírálta el a felperes valamennyi kérelmét. Hivatkozott arra, hogy az 1/2014.(01.15.) számú taggyűlési határozat azért jogszabálysértő, mivel az a Gt.144.§
(2)bekezdésébe, valamint a társasági szerződés 12.
  1. pontjába, illetőleg
  2. pontjába ütközik. Az ügyvezető választásának tárgyában a taggyűlési meghívó akkor felelt volna meg a Gt.144.§
(2)bekezdésében írt előírásoknak, ha egyértelműen, kétséget kizáróan utalt volna arra, hogy kinek a személyéről fog dönteni a taggyűlés, illetőleg az új ügyvezetőnek milyen időtartamra lesz képviseleti jogosultsága. Hivatkozott arra is, hogy az alperes társasági szerződésének 16. pontja alapján az új ügyvezető megválasztása a társasági szerződés módosítását is jelentette, a társasági szerződés módosításhoz azonban a taggyűlés valamennyi tag részvételével hozott háromnegyedes szótöbbségi határozatára lett volna szükség. A taggyűlésen a társaság két tagjából csak egy tag volt jelen, ezért a társasági szerződés módosítása vonatkozásában érvényes határozatot hozni nem lehetett. A 2/2014.(01.15.) és 3/2014.(01.15.) számú taggyűlési határozatok tekintetében előadta, hogy azok a Gt.29.§
(1)és
(3)bekezdésébe, valamint a társasági szerződés 13.3.,
  1. és
  2. pontjába ütköznek. Utalt arra, hogy a társasági szerződés 13.
  3. pontja kimondja, hogy a társaság képviseletét felperes neve és Alperesi beavatkozó 1 ügyvezető együttesen képviseli. A társasági szerződés nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a Gt.29.§
(1)bekezdés alapján az ügyvezetők egyes ügycsoportok tekintetében önállóan jogosultak lennének a társaság képviseletére, ezért a társasági szerződés nem tette lehetővé a taggyűlés számára, hogy bármely ügyvezető részére önálló aláírási képviseleti jogosultságot adjon. Az ügyvezető részére önálló aláírási képviseleti jogosultságot a társaság taggyűlése kizárólag akkor adhatott volna, amennyiben a társasági szerződést módosítja. Mivel a
  1. és 3/2014.(01.15.) számú taggyűlés határozat Alperesi beavatkozó 1 ügyvezető képviseleti jogosultsága tekintetében tartalmaz a társasági szerződésre vonatkozó módosító rendelkezést, ezért ezek a határozatok a társasági szerződés
  2. pontjába ütköznek. Tekintettel arra, hogy a taggyűlésen a társaság két tagjából csak egy tag volt jelen, ezért a társasági szerződés módosítása vonatkozásában érvényes határozatot hozni nem lehetett. Vitatta továbbá a felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet indokolásában kifejtett, a kereset elutasításához vezető indokokat is. Az alperes ügygondnoka az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak helyes indokaira tekintettel, és kérte a felperes másodfokú perköltségben való marasztalását. A beavatkozó az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Előadta, hogy tévesen hivatkozott a felperes fellebbezésében arra, hogy az új ügyvezető választása a társasági szerződés módosítását is jelenti. Álláspontja szerint a Ctv.51.§
(2)bekezdése alapján az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot hatályosítani kellett azokkal az adatokkal, amelyeket a törvény csak az alapítás esetén ír elő a létesítő okirat tartalmi elemeként. Állította, hogy a perbeli esetben a társasági szerződést nem módosították, csupán a társasági szerződés módosításának nem minősülő új ügyvezető választására került sor. A társasági szerződés módosítása hiányában a módosításra vonatkozó háromnegyedes szavazattöbbségre nem volt szükség. Hivatkozott arra is, hogy a felperes által támadott 1/2014.(01.15.) számú taggyűlési határozatot a taggyűlés a későbbiekben közvetett módon több alkalommal is megerősítette. A
  1. június 13-ai taggyűlés a 2/2014.(06.13.) számú taggyűlési határozattal G. Zoltán ügyvezetőnek a ... alatti ingatlan eladásával kapcsolatos beszámolóját elfogadta és az ingatlan értékesítése kapcsán a felmentvényt G.Zoltán ügyvezetőnek megadta, ezzel őt közvetetten ügyvezetői tisztségében is megerősítette. A
  2. június 4-én megtartott alperesi taggyűlés elfogadta a
  3. évi beszámolót és a taggyűlés G.Zoltán ügyvezető részére a felmentést is megadta a
  4. év vonatkozásában, ezzel őt közvetetten ügyvezetői tisztségében ismételten megerősítette. Ezeket a taggyűlési határozatokat a felperes semmilyen formában nem támadta meg. A fellebbezés megalapozott. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg, a másodfokú bíróság azonban nem értett egyet az elsőfokú bíróság által levont jogi következtetéssel. A felperes fellebbezésében helyesen hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a
  5. február
  6. napján benyújtott keresetkiegészítését. E beadványában a felperes a keresetlevelében felhozottakon túl további körülményeket jelölt meg, amelyekre tekintettel a taggyűlés határozatainak hatályon kívül helyezése indokolt. A beadvány a Gt.
  7. §
(3)bekezdése szerinti 30 napos határidőn belül érkezett meg a bírósághoz, a benne foglaltakat az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett volna. Ez azonban nem teszi szükségesség az ítélet hatályon kívül helyezését, mert a Pp.253.§
(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság - a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között - a perben érvényesített jog, illetve az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetve nem határozott. A Gt.12.§
(1)bekezdés e) pontja szerint a társasági szerződésben meg kell határozni a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját. Az alperes társaság társasági szerződésének 13.
  1. pontja szerint az ügyvezetők a társaság nevében egységesen jogosultak a társaság képviseletére. A társasági szerződés
  2. pontja értelmében a társaság cégjegyzése akként történik, hogy az előírt vagy előnyomott cégszöveg alá az ügyvezetők együttesen írnak alá hiteles aláírási címpéldányaiknak (aláírási mintáiknak) megfelelően. A társaság akkor választhat önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezetőt, ha a társasági szerződés ezt lehetővé teszi. Az új ügyvezető megválasztása nem igényli társasági szerződés módosítását, a képviselet és a cégjegyzés módjának megváltoztatása igen. A taggyűlés az 1/2014.(01.15.) számú taggyűlési határozattal új, önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezetőt választott, de a társasági szerződés szerint erre nem volt lehetősége, mert a szerződés 13.
  3. pontja szerint az ügyvezetők a társaság nevében egységesen jogosultak a társaság képviseletére. Ezért az 1/2014.(01.15.) számú taggyűlési határozat a társasági szerződés 13.
  4. és
  5. pontjába ütközik. Az egységes szerkezetbe foglalt,
  6. január
  7. napján kelt, hatályosított társasági szerződés 13.
  8. pontja szerint az együttes cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezetők a társaság nevében együttesen jogosultak a társaság képviseletére, az önálló cégjegyzési jogosultsággal rendelkező ügyvezető a társaság nevében önállóan jogosultak a társaság képviseletére. A
  9. pont szerint a társaság cégjegyzések akként történik, hogy az előírt, előnyomtatott cégszöveg alá az együttes cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezetők együttesen írnak alá hiteles aláírási címpéldányaiknak (aláírási mintáiknak) megfelelően, az önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezető önállóan ír alá hiteles aláírási címpéldányának (aláírási mintájának) megfelelően. A hatályosítás azt jelenti, hogy a taggyűlési határozattal megválasztott ügyvezető nevét és egyéb adatait beírják a szerződésbe. A perbeli esetben nem ez történt, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés olyan, a képviselet és a cégjegyzés módját érintő módosításokat tartalmaz, amelyekről a taggyűlés nem döntött. Helyesen hivatkozott a felperes arra is, hogy az ügyvezető részére önálló cégjegyzési jogosultságot akkor adhat a taggyűlés, ha a társasági szerződést módosítja. A szerződés Alperesi beavatkozó 1t együttes cégjegyzési joggal ruházta fel, önálló cégjegyzési joggal felruházása a társasági szerződés módosítását jelentené, ami társasági szerződés
  10. pontja szerinti szavazati aránnyal lehetséges. A határozat emellett jogszabályba is ütközik a Ctv.8.§
(3)bekezdése szerint ugyanis ugyanaz a személy csak egyféle módon, önállóan vagy együttesen jegyezheti a céget. A fentiekre tekintettel mindhárom keresettel támadott taggyűlési határozat alapszabályba, illetve jogszabályba ütközött. A beavatkozó ellenkérelmében hivatkozott felmentvény megadása nem jelenti az ügyvezető megerősítését, az ügyvezető megválasztásáról szóló határozat ugyanis a tagokkal szemben mindaddig hatályos, míg a bíróság a határozatot hatályon kívül nem helyezi. Az utólag meghozott határozatok egyébként sem változtatnak azon, hogy a perben felülvizsgált határozatok jogszabályba, illetve a társasági szerződés rendelkezéseibe ütköznek. A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a keresettel támadott taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte. Miután a másodfokú bíróság a fenti okból a fellebbezést megalapozottnak találta, ezért a keresetlevélben és a fellebbezésben felhívott további okokból a határozatok jogszabályba vagy alapszabályba ütköző voltát nem vizsgálta. A sikeres fellebbezés folytán az alperes pervesztes lett, ezért a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján köteles a felperes első- és másodfokú eljárásban felmerült perköltségének viselésére, amely az elsőfokú eljárás tekintetében a felperes által előlegezett 36.000 forint illetékből, 30.000 forint ügygondnoki díjból, és a felperes és a jogi képviselője között létrejött, és az iratokhoz csatolt ügyvédi megállapodásban rögzített 127.000 forint ügyvédi munkadíjból tevődik össze. A másodfokú eljárásban felmerült felperesi perköltség 48.000 forint eljárási illetékből, valamint a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3),
(5)és
(6)bekezdése, valamint 4/A.§-a alapján megállapított 12.700 forint ügyvédi munkadíjból áll. Ugyancsak pervesztessége folytán, a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes a részére kirendelt ügygondnok díjának viselésére. Az ügygondnoki díj mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2),
(5)és
(6)bekezdésére figyelemmel a felperesnek járó ügyvédi munkadíjhoz hasonló mértékben állapította meg. Pécs,
  1. október
  2. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kutasi Tünde s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.