← Magyarország

Pf.20057/2015/5 – Győri Ítélőtábla

A Győri Ítélőtábla a Budapesti

  1. sz. Ügyvédi Iroda által képviselt I.r., II.r. és III.r.felpereseknek a dr. Vass Gellért ügyvéd ltal képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Győri Törvényszék
  2. február
  3. napján kelt P.20.444/2013/
  4. számú ítélete ellen a jogtanácsos által képviselt alperesi beavatkozó által
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a törvényszék ítéletének megfellebbezett rendelkezését megváltoztatja, és mellőzi az alperesi beavatkozónak a felperessel szembeni perköltség megfizetésében történő az alperessel egyetemleges marasztalását. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: A Győri Törvényszék a fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. felperesnek 6.000.000,- (hatmillió) Ft, a II.r. felperesnek 2.000.000,- (kétmillió) Ft, a III.r. felperesnek 800.000,- (nyolcszázezer) Ft nemvagyoni kártérítést és ezen összegek után
  6. március
  7. napjától
  8. június
  9. napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatot,
  10. július
  11. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatot. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. felperesnek jövedelempótló járadék címén 13.956.837,(tizenhárommilliókilencszázötvenhatezer-nyolcszázharminchét) Ft-ot, ezen összeg után középarányosan
  12. november
  13. napjától
  14. június
  15. napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatot,
  16. július
  17. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatot, illetőleg
  18. március
  19. napjától minden hónap
  20. napjáig esedékesen havi 258.113,- (kétszázötvennyolcezerszáztizenhárom) Ft-ot. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-II.r. felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak - közlekedési többletköltség címén 576.000,- (ötszázhetvenhatezer) Ft-ot, ezen összeg után középarányosan
  21. április
  22. napjától
  23. június
  24. napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatot,
  25. július
  26. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatot, illetőleg
  27. március
  28. napjától minden hónap
  29. napjáig esedékesen havi 5.000,- (ötezer) Ft-ot, - gyógyszer többletköltség címén 586.230,(ötszáznyolcvanhatezerkétszázharminc) Ft-ot, ezen összeg után középarányosan
  30. január
  31. napjától
  32. június
  33. napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatot,
  34. július
  35. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatot, illetőleg
  36. március
  37. napjától minden hónap
  38. napjáig esedékesen havi 2.761,(kétezer-hétszázhatvanegy) Ft-ot, - rezsi többletköltség címén 570.240,- (ötszázhetvenezer-kétszáznegyven) Ft-ot, ezen összeg után középarányosan
  39. január
  40. napjától
  41. június
  42. napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatot,
  43. július
  44. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatot, illetőleg
  45. március
  46. napjától minden hónap
  47. napjáig esedékesen havi 4.800,- (négyezer-nyolcszáz) Ft-ot, - háztartási kisegítés többletköltség címén 80.000,- (nyolcvanezer) Ft-ot, ezen összeg után középarányosan
  48. január
  49. napjától
  50. június
  51. napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatot,
  52. július
  53. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatot. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. Kötelezte az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I.r. felperesnek 508.000,- (ötszáznyolcezer) Ft részperköltséget. Kimondta, hogy ezt meghaladóan a felek maguk viselik a perrel felmerült költségeiket. Kötelezte az I.r. felperest, hogy az adóhatóság külön felhívására, az abban megjelölt módon fizessen meg az állam javára 135.960,- (százharmincötezer-kilencszázhatvan) Ft feljegyzett eljárási illetéket. Kötelezte az I-II.r. felpereseket, hogy az adóhatóság külön felhívására, az abban megjelölt módon egyetemlegesen fizessenek meg az állam javára 44.073,(negyvennégyezer-hetvenhárom) Ft feljegyzett eljárási illetéket. Kötelezte a II.r. felperest, hogy az adóhatóság külön felhívására, az abban megjelölt módon fizessen meg az állam javára 120.000,- (százhúszezer) Ft feljegyzett eljárási illetéket. Kötelezte a III.r. felperest, hogy az adóhatóság külön felhívására, az abban megjelölt módon fizessen meg az állam javára 42.300,- (negyvenkétezer-háromszáz) Ft feljegyzett eljárási illetéket. Kötelezte az alperest, hogy a Győri Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívására fizessen meg az állam javára 657.126,- (hatszázötvenhétezer-százhuszonhat) Ft állam által előlegezett költséget. Megállapította, hogy 155.126,- (százötvenötezer-százhuszonhat) Ft állam által előlegezett költség, 720.567,- (hétszázhúszezer-ötszázhatvanhét) Ft feljegyzett eljárási illeték, illetőleg 96.000,- (kilencvenhatezer) Ft feljegyzett fellebbezési illeték az állam terhén marad. A törvényszék - a rendelkező részben foglaltak szerint - az alperest kártérítés megfizetésére kötelezte a felperesek javára az I.r. felperes
  54. március
  55. napján bekövetkezett infarktusával kapcsolatos maradandó egészségkárosodásából eredő vagyoni és nemvagyoni hátrányok kompenzálására. Utalt arra, hogy az alperes kártérítési felelősségét jogerős közbenső ítélet állapította meg, így az eljárás további részében a felperesek vagyoni és nemvagyoni kárigénye összegszerűségének megalapozottsága tekintetében folytatta le a bizonyítást. Rögzítette, hogy az I.r. felperes ellátása idején az alperes az alperesi beavatkozónál rendelkezett felelősségbiztosítási szerződéssel. A nemvagyoni és az egyes vagyoni kárigények összegszerűsége körében kifejtett álláspontját részletesen indokolta. A perköltség viseléséről a törvényszék a Pp. 81.§

(1)bekezdése, a 83.§
(1)bekezdése, és kizárólag az I.r. felperes vonatkozásában a Pp. 81.§
(2)bekezdése szerint határozott . Az I.r. felperes részére a Pp. 81.§
(2)bekezdése alapján a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja és a 4/A.§-a szerint járó ügyvédi munkadíj, mint részperköltség összegének meghatározásánál kifejtette, hogy az I.r. felperes részére járó perköltség összegéből kivonta az alperes és az alperesi beavatkozó javára járó, a költségpótló járadékok tekintetében beálló pernyertesség után számított perköltség összegét. Kifejtette, hogy az I.r. felperes részére járó fenti részperköltség megfizetésére az alperest és az alperesi beavatkozót a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte egyetemlegesen. Az ítélettel szemben az alperesi beavatkozó terjesztett elő fellebbezést, amelyben, az alperessel egyetemleges, az I.r. felperessel szembeni 508.000.- Ft részperköltségben marasztalását sérelmezte. Kérte, hogy az ítélőtábla - a törvényszék ítéletét részben megváltoztatva - mellőzze az alperesi beavatkozót részperköltség megfizetésére kötelező rendelkezést. Arra hivatkozott, hogy a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján az alperesi beavatkozó az I.r. felperes javára perköltség megfizetésére nem kötelezhető. A felhívott rendelkezés csak akkor teszi lehetővé a beavatkozó és az általa támogatott, pervesztes fél egyetemleges marasztalását, ha a perben hozott ítélet jogereje a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed. Az I.r. felperes és az alperes közötti kártérítési jogviszonyban hozott elsőfokú ítélet azonban köztük jogviszonyt nem hozott létre, ilyen jogviszony az alperesi beavatkozó, mint felelősségbiztosító és az I.r. felperes, mint károsult között, éppen a felelősségbiztosítás jellegéből adódóan nem állt fenn. Az alperesi oldalon beavatkozó biztosítótársaság a biztosítási szerződés alapján köteles az alperesnek térítést nyújtani, ez azonban nem érinti a peres felek jogviszonyát. Ebből következően az ítélet jogereje sem terjed ki az alperesi beavatkozóra. Álláspontja alátámasztására hivatkozott a BH2002.154. számú eseti döntésre, valamint a Szegedi Ítélőtábla, és a Veszprémi Törvényszék ítéletére. A felperesek a fellebbezésre tett észrevételükben akként nyilatkoztak, hogy egyetértenek az alperesi beavatkozó jogi álláspontjával. Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett. A fellebbezés megalapozott. Az alperesi beavatkozó helytállóan hivatkozott arra, hogy a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján az általa támogatott fél pervesztessége esetén az ellenfélnek a beavatkozással felmerült összes költségében őt az általa támogatott féllel egyetemlegesen csak akkor lehet marasztalni, ha a perben hozott ítélet jogereje az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed. Az alperes és az alperesi beavatkozó jogviszonyára irányadó Ptk. 559.§-a szerint a felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. A
(2)bekezdés kimondja, hogy a károsult igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A fentiek alapján helytálló volt az alperesi beavatkozó azon hivatkozása, mely szerint a felperesek igényüket közvetlenül az alperesi beavatkozóval szemben nem érvényesíthetik, tehát ilyen jogviszony köztük nem jön létre, ennek hiányában pedig a perköltségfizetésre vonatkozó egyetemleges és az összes költségre vonatkozó kötelezettséget megállapítani nem lehet. (Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.734/2013/3.) A Pp. 83.§
(1)bekezdés második mondatának első fordulata alapján a beavatkozót csupán az ellenfélnek a beavatkozással felmerült költségtöbbletében lehet marasztalni, a felperesek azonban a költségviselésre vonatkozó ítéleti rendelkezéseket nem vitatták, ezért ez a kérdés a másodfokú eljárás során nem volt vizsgálható. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, és az alperesi beavatkozónak az alperessel egyetemleges, az I.r. felperes javára perköltségben marasztaló rendelkezést mellőzte. Az alperesi beavatkozó fellebbezése eredményre vezetett, ezért a Pp.78.§.
(1)bekezdése alapján az I.r. felperest terhelő, feljegyzett 40.600,- Ft összegű fellebbezési illeték - az I.r. felperes teljes személyes költségmentessége folytán - a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(1)bekezdése és a 14.§-a alapján az állam terhén marad. Győr,
  1. évi szeptember hó
  2. napján Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke Dr. Sarmon Hedvig sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró Kiadmány hiteléül: Kiadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.