A határozat elvi tartalma:
- július 1-jétől Btk. alatt a
- évi C. törvény értendő. KÚRIA Bfv.I.639/2015/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év július hó
- napján tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A testi sértés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 15.B.2227/2013/
- számú ítéletét és a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.248/2014/
- számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Fővárosi Törvényszék a
- május 29-én meghozott 15.B.2227/2013/
- számú ítéletével - mely a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.248/2014/
- számú végzésével
- február 6-án jogerőre emelkedett - a terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés,
(6)bekezdés I. fordulat], ezért mint erőszakos többszörös visszaesőt kilenc év fegyházbüntetésre és kilenc év közügyektől eltiltásra ítélte, megállapítva, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt - a felülvizsgálati okot megalapozó jogszabály megjelölését nem tartalmazó felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. Ebben kifejtette, hogy a bíróságok megsértették a Btk.
- §-át, amikor vele szemben az elkövetéskor hatályos helyett az elbíráláskor hatályos büntető törvényt alkalmazták, mert az nem eredményezte cselekménye enyhébb elbírálását. A feltételes szabadságra bocsátásának lehetőségét az elbíráláskor hatályos Btk. alapján emellett tévesen zárták ki, mivel az elkövetéskor hatályos rendelkezések értelmében az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az nem volt kizárt. A Legfőbb alaposnak. Ügyészség a felülvizsgálati indítványt nem találta Álláspontja szerint a terhelt az indítványát abban a téves feltevésben készítette el, hogy a bíróságok vele szemben nem az elkövetéskor hatályban volt, hanem az elbíráláskor hatályos Btk. szabályait alkalmazták. A feltételes szabadsággal kapcsolatos rendelkezés sérelmezése pedig önmagában nem felülvizsgálati ok, emellett az erőszakos többszörös visszaesővel szemben mind az elkövetéskori, mind az elbíráláskori törvény szerint kizárt a feltételes szabadságra bocsátás. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálattal támadott határozatokat hatályukban tartsa fenn (BF.719/2015/1.). .-.-. A Kúria a megtámadott a határozatokat a Be.
- §
(4)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban megtámadott részében és az abban meghatározott ok alapján, valamint az
(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt esetleges eljárási szabálysértésekre tekintettel vizsgálta felül. Ilyen, a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)és
- c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértést azonban nem észlelt. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a büntetőjog szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. Az erre a pontra alapított indítvány nem megalapozott. A felülvizsgálati eljárás során - a Be. 423. §
(1)bekezdése alapján - irányadó tényállás szerint a terhelt a helyesen életveszélyt okozó testi sértésként minősített cselekményét
- március 10-én követte el. A büntető anyagi jogszabályokat a terhelt terhére rótt bűncselekmény elkövetéskor az
- évi IV. törvény tartalmazta, míg az elbíráláskor azokról a
- évi C. törvény (Btk.) rendelkezett. A Btk.
- §-a szerint a bűncselekményt a cselekmény elkövetésekor hatályos büntető törvény szerint kell elbírálni, azonban az elbíráláskor hatályos törvény alkalmazásának van helye, ha aszerint a cselekmény már nem bűncselekmény vagy enyhébben bírálandó el. Az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos törvény rendelkezéseit egybevetve állapították meg - helyesen - az eljárt bíróságok, hogy az elbíráláskor hatályos Btk. nem eredményezett kedvezőbb elbírálást a terhelt számára, így vele szemben az elkövetéskor hatályos
- évi IV. törvény szabályait kell alkalmazni (első fokú ítélet hetedik oldal utolsó bekezdés, másodfokú végzés harmadik oldal hetedik bekezdés). A terhelt ezzel kapcsolatos tévedését az okozta, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részében és indokolásában is az alkalmazott jogszabályként [Btk.] jelölte meg az
- évi IV. törvény - egyébként helyesen felhívott - szabályait, holott
- július
- napjától Btk. alatt a
- évi C. törvény értendő. Mindezen túl - ahogy arra a Legfőbb Ügyészség helytállóan hivatkozott - a feltételes szabadsággal kapcsolatos törvénysértő rendelkezés különleges eljárásban utólag orvosolható, így a felülvizsgálat kizárt. Emellett a bíróság a büntető anyagi jogszabályok megsértése nélkül zárta ki a terheltet mint erőszakos többszörös visszaesőt a feltételes szabadság kedvezményéből; annak lehetőségét az elkövetéskor hatályban volt
- évi IV. törvény
- §
(4)bekezdés c) pontja és az elbíráláskor hatályos Btk. 38. §
(4)bekezdés b) pontja egyaránt kizárja. Ezért a Kúria - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - a Be.
- § alapján a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 21. §
(3)bekezdésére figyelemmel - az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- július
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő