A határozat elvi tartalma: Termelőszövetkezeti földhasználatban lévő földet nem lehet elidegeníteni. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.455/2015/7.szám A Kúria a dr. Zakar Péter ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a (...) jogtanácsos által képviselt Borsod-AbaújZemplén Megyei Kormányhivatal alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Budapesti
- számú Ügyvédi Iroda által képviselt (...) beavatkozott, a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- január
- napján kelt 24.K.27.643/2014/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi 24.K.27.643/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak külön-külön 30.000-30.000 (harmincezer-harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A Négyes külterület ../1 hrsz-ú .. ha .. m2 területű kivett major, a ../2 hrsz-ú ... m2 területű kivett major, a ../3 hrsz-ú ... m2 területű kivett telephely, a .../4 hrsz-ú ... m2 területű, a .../5 hrsz-ú ... m2 területű, a .../6 hrsz-ú, ... m2 területű, a .../7 hrsz-ú ... m2 területű, a .../8 hrsz-ú ... m2 területű, a .../9 hrsz-ú .. ha ... m2 területű, a .../14 hrsz-ú ... m2 területű kivett major és a ... hrsz-ú ... m2 területű udvar megjelölésű ingatlanokra
- március 17-e óta a (...) Szövetkezet „f.a." termelőszövetkezeti földhasználati joga került az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre. Ezeknek az ingatlanoknak a tulajdonjogát a szövetkezet adásvételi szerződéssel
- november 20-án átruházta a felperesre, aki ennek alapján december 6-án kérte az alperestől a felsorolt ingatlanokra tulajdonjoga bejegyzését. A beavatkozó azoknak az ingatlanoknak a résztulajdonosa, melyekből a perbeli ingatlanok is megosztás folytán keletkeztek. Az elsőfokú hatóság a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Az alperes
- április 17-i 30326/
- számú végzésével az elsőfokú döntést helybenhagyta. Határozatát az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
- §-ára,
- §-ának
(1)bekezdésére, a régi Ptk. 117. §-ának
(1)bekezdésére, határozatának formáját végül az Inytv. 39. §
(4)bekezdésének c) pontjára alapította. Határozatában az Inytv. 49. §-ának
(1)bekezdésére alapítva rögzítette, hogy az ingatlan-nyilvántartásba csak azzal szemben jegyezhető be jog és tény, aki az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként szerepel, vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeztek. A felsorolt ingatlanokkal kapcsolatban ugyanakkor megállapítható, hogy azok nem képezték az eladó (...) Szövetkezet tulajdonjogát, ezért a felperes tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó kérelmét el kellett utasítani. A felperes keresetében a végzés megváltoztatásával tulajdonjogának bejegyzését, illetőleg az alperes végzésének elsőfokú végzésre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a közigazgatási határozatot hozó szerv új eljárásra kötelezését kérte. Keresetében előadta, hogy a termelőszövetkezeti földhasználatban nyilvántartott, de kivett megjelölésű ingatlanok értékesíthetők, mert a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.)
- §-ában foglaltak értelmében a szövetkezet vagyonaként egyben a felszámolási vagyon körébe is tartoznak. A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a perbeli ingatlanokra vonatkozóan az eladó szövetkezetnek tulajdonjoga bejegyzésre nem került, azokon termelőszövetkezeti földhasználati jog szerepelt. Rámutatott a bíróság arra is, hogy a szövetkezet nem tekinthető olyan korábbi termelőszövetkezetnek, amelynek a földhasználati joga az időközben hatályon kívül helyezett termőföldről szóló
- évi LV. törvény, illetőleg a földről szóló
- évi I. törvény rendelkezései alapján rendelkezési joggal bírna. Az ingatlanügyi hatóságnak a kérelem előterjesztésekor hatályos ingatlannyilvántartási szabályokat alkalmazva kellett elutasítani a felperes kérelmét, mert az adásvételi szerződésben szereplő ingatlanokat nevezett nem a tulajdonostól vásárolta. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezésével keresetének megfelelő döntés hozatalát. Előadta, hogy a Legfelsőbb Bíróság 997/
- számú közigazgatási elvi határozata szerint a mezőgazdasági szövetkezetek a használatukban lévő földterületek elidegenítésére jogosultak voltak, a használatukban álló földrészletek vonatkozásában tulajdonosi jogosítványokat gyakorolhattak. Előadta továbbá, hogy a felszámolás alatt lévő eladó vagyoni körébe tartozott a termelőszövetkezeti földhasználattal nyilvántartott terület, azt ő megvehette, aminek vitatása sértené a Csődtv.
- §-át. Az alperes és a beavatkozó felülvizsgálati jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. ellenkérelmében a A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett dönteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásban termelőszövetkezeti földhasználatú földként feltüntetett ingatlanok tulajdonjoga adásvételi szerződéssel megszerezhető-e. A Csődtv.
- §-a sorolja fel azokat a vagyonelemeket, melyek a csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartoznak, és azokat a vagyonelemeket is, melyek nem tartoznak ebbe a vagyoni körbe. A felperes felülvizsgálati kérelmében nem jelölte meg, hogy a Csődtv.
- §ának melyik rendelkezésére hivatkozik, amikor azt állítja, hogy a termelőszövetkezeti földhasználatban lévő földek a felszámolói vagyonba tartoznak. A Csődtv.
- §-a
(4)bekezdésének c) pontja ugyanis kimondja, hogy nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába a kárpótlás céljára elkülönített föld, a törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület. Köztudomású, hogy a termelőszövetkezetek ingatlanait földalapokba kellett kijelölni, ezért azok nem képezhették a felszámolói vagyon tárgyát sem. Mindettől függetlenül az alperes eljárása az Inytv.-n alapszik. Az Inytv. az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ingatlanügyi hatóság a kérelem előterjesztésekor hatályos jogszabályok szerint köteles eljárni [Inytv. 44.§
(1)bekezdés első mondat második fordulata]. A bejegyzéskor nem volt hatályban olyan jogszabály, amely a termelőszövetkezetek számára lehetővé tette volna a használatukban lévő földterületek elidegenítését. Az Inytv. 49. §-ának
(1)bekezdése kimondja, hogy az ingatlannyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként már szerepel, vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek. A felperes sem vitatta, hogy az a szervezet, melytől ingatlanait vette, nem volt ezeknek az ingatlanoknak a tulajdonosa. A felperesi tulajdonjog bejegyzésének tehát az idézett rendelkezés akadályát képezte. Mindezeket a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletében helytállóan állapította meg. A fentiekből következően a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Kúria a Pp.
- § alapján kötelezte a felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi és beavatkozói költségek viselésére. Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdésén rendelkezésein alapszik. Budapest,
- szeptember
- Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő