A határozat elvi tartalma: Mezőgazdasági támogatási ügyekben az öt éves elévülési időn belül csak akkor van lehetőség a támogatás visszakövetelésére, ha a fél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.113/2015/8.szám A Kúria a Soósné dr. Hegedűs Ilona ügyvéd által képviselt felperesnek az Ivanovits és Káldy Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- október
- napján kelt 10.K.27.254/2014/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.254/2014/
- számú ítéletét és az alperes 269/1501/22 880/19/
- számú határozatát az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. A felek az eljárás során felmerült elsőfokú- és felülvizsgálati eljárási költségeiket maguk viselik. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerűsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 75/
- (VII.27.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) alapján
- március 20-án támogatási kérelmet nyújtott be az elsőfokú hatósághoz, melynek a hatóság helyt adott és 21.231.838 forint támogatási összeget állapított a felperes részére, amelyből 11.367.164 forint elszámolható nettó kiadást hagyott jóvá ápolásra. Ezt követően a felperes kifizetési kérelmeket nyújtott be. A harmadik kifizetési kérelem tárgyában az első fokon eljáró hatóság egybefoglalt döntésében 0 forint támogatási összeget határozott meg, megállapította továbbá, hogy az ápolásra igényelt, illetve a második kifizetési kérelemben részben el is számolt kiadások meghaladják a Jogcímrendelet
- §
(8)bekezdése alapján az ápolásra számítható kiadások összegét. Így, figyelembe véve a második kifizetési döntésben visszatartott 705.407 forint összeget, 125 forint jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül és az ügyfél annak visszafizetésére köteles. A hatóság indokolásában megállapította, hogy a támogatási határozatban A.1. kiadási tétel azonosítóra tévesen 11.367.164 forint került megállapításra, annak ellenére, hogy a Jogcímrendelet 5. §
(8)bekezdésének rendelkezése szerint az ápolás költsége nem haladhatja meg az elszámolt telepítési költség 10%-át. A felperes fellebbezése alapján eljárva az alperes a
- január
- napján meghozott határozatával az igazgatóság határozatát helybenhagyta. A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A felperes keresetében csak úgy, mint korábban az elsőfokú hatóság döntése elleni fellebbezésében többek között előadta, hogy az ápolásra jóváhagyott 11.367.164 forint összegű elszámolható kiadás alapján kell részére a támogatást folyósítani, mivel a támogatási határozat jogerős. A Ket.
- §
(2)és
(3)bekezdése értelmében a közigazgatási szerv csak egy éven belül változtathatja meg saját határozatát. Az ügyben eljárt Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 10.K.27.254/2014/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság a mezőgazdasági agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.), illetve a Ket. szabályainak összevetése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az Eljárási tv.
- §
(1)és
(3)bekezdése lehetővé teszi a fél terhére történő módosítást öt éven belül is, amennyiben a fél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt. A bírósági döntés szerint a felperes az intézkedésben jogosulatlanul vett részt, ezért a tételes jogi rendelkezés értelmében a hatóságnak öt év állt rendelkezésére a döntés módosítására, vagy visszavonására. A felperes a jogerős bírósági döntés felülvizsgálatát kezdeményezte a Kúriánál. Előadta, hogy 2009. január 22-én meghozott támogatást jóváhagyó határozat részére 11.367.164 forint elszámolható támogatási összeget állapított meg. Az elsőfokú hatóság 2013. április 29-én meghozott, egy éven túl, de öt éven belül jogszerűtlenül változtatta meg a határozatot. Az Eljárási tv. 57. §
(3)bekezdése csak abban az esetben engedi az ügyfél terhére megváltoztatni a határozatot, amennyiben az ügyfél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt. A jogosulatlan részvételt az Eljárási tv. 69. §
(1)bekezdése sorolja fel. Sem az eljáró hatóság, sem a bíróság nem tért ki arra, hogy az itt felsorolt okok közül miért minősül az intézkedésben való részvétel jogosulatlannak. A bíróság ezzel a kérdéssel nem is foglalkozott. Az Eljárási tv. 69. §
(7)és
(8)bekezdésében meghatározott, az intézkedésben való jogosulatlan részvételt megállapító döntést az eljáró hatóságok a felperes részére nem hoztak, így az alperesnek nem volt törvényes lehetősége arra, hogy a
- évben megállapított támogatási összeget visszavonja, illetve, hogy a jogerős határozattal megállapított támogatási összeg egy részének - 6.950.062 forint támogatási összeg - kifizetési kérelmét elutasítsa. Ezzel a kérdéssel az elsőfokú bíróság sem foglalkozott, így álláspontja szerint a jogerős bírósági döntés sérti a Jogcímrendelet
- §
(1)és
(3)bekezdését, a Ket. 114. §
(2)és
(3)bekezdéseit, az Eljárási tv.
- §-át, és
- §-át. Erre tekintettel kérte a jogerős bírói döntés, valamint az első-, és másodfokú közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését és az eljáró közigazgatási szervek új eljárásra kötelezését. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. A felperes
- március 20 napján benyújtott támogatási kérelmére a hatóság
- január 22-én meghozott határozatában 11.367.164 Ft. elszámolható nettó kiadást hagyott jóvá támogatásra. A felperes harmadik kifizetési kérelmére
- április 29-én meghozott 269/1501/22 880/10/
- számú határozatában az elsőfokú hatóság azt állapította meg, hogy a támogatási határozatban „A1 kiadási tétel azonosítóra tévesen 11.367.
- Ft került megállapításra”. A két határozat között négy év és három hónap telt el. Az alperes e döntést helybenhagyta. Az Eljárási törvény
- §
(1)bekezdése szerint - összhangban a Ket. 114. §
(1)és
(2)bekezdésével - a hatóság az ügyfél terhére a döntés közlésétől számított egy éven belül módosíthatja vagy vonhatja vissza döntését. A Ket. és az Eljárási törvény viszonyát helyesen meghatározó jogerős bírói döntés is tartalmazza, hogy az Eljárási törvény 57. §
(3)bekezdése öt éven belül is lehetővé teszi a határozat visszavonását vagy módosítását, ha a fél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt. Az intézkedésben való jogosulatlan részvétel eseteit, tételesen az Eljárási törvény 69. §-a határozza meg. E szerint: „69. §
(1)Az intézkedésben való részvétellel összefüggésben megállapított jogosultság vagy az igénybe vett támogatás egésze vagy egy része jogosulatlannak minősül, amennyiben az ügyfél:
- a)valótlan tényt közöl,
- b)adatot eltitkol,
- c)az intézkedés céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot vagy ellenőrzést akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha adatszolgáltatási vagy fizetési kötelezettségét megszegi,
- d)az intézkedésben való részvételi jogosultságot vagy a támogatást rendeltetéstől eltérően használja fel,
- e)a jogszabályban vagy a pályázati felhívásban meghatározott intézkedésben való részvételre vonatkozó feltételeket - ideértve a támogatás kifizetését megelőző vagy azt követő időszakra vállalt kötelezettségeket is - megszegi,
- f)olyan intézkedésben vesz részt, amelynek alkalmazását az Európai Közösség nem engedélyezte vagy nem vette tudomásul [az a)-
- f)pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: intézkedésben való jogosulatlan részvétel].
(2)Az intézkedésben való részvételt jogosulatlannak kell tekinteni, ha az ügyfél valamely tényről, körülményről írásban olyan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, amely a jogosultság megállapítását érdemben érinti.” Jelen ügyben megállapítható, hogy sem az elsőfokú hatóság, sem az alperes nem adta okát annak, hogy az ápolási kiadások vonatkozásában a támogatási döntésben rögzített összeg miért került tévesen megállapításra. Az Eljárási törvény
- §-át a hatóság nem hívta fel, nem tartalmaz olyan érvet, amely arra utalna, hogy a felperes az intézkedésben jogosulatlanul vett részt. A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményező keresetében azt sérelmezte, hogy a hatóság egy éven túl törvénysértően módosította hátrányára a határozatot. Az elsőfokú bíróságnak e kereseti kérelemre adott válasza szerint az Eljárási törvény értelmében „5 év áll a hatóság rendelkezésére, hogy a döntését módosítsa vagy visszavonja, mivel a felperes az intézkedésben jogosulatlanul vett részt.” Ugyanakkor, ahogy a hatóság, úgy a bíróság sem tért ki arra, hogy az intézkedésben való jogosulatlan részvétel a felperes esetében miben áll. Ennek megállapításáig azonban nem irányadó az Eljárási törvény
- §
(3)bekezdésébe foglalt öt éves határidő. A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet ellentétben áll az Eljárási törvény 57. §
(3)bekezdésével és 69. §
(1)-
(2)bekezdésével. Erre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet és az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - a Pp. 275. §
(4)bekezdése, valamint 339. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Az új eljárás során tisztázni kell, hogy a felperes az Eljárási törvény 69. §
(1)-
(2)bekezdésében meghatározott valamely okból jogosulatlanul vett-e részt az intézkedésben és ez vezetett-e oda, hogy a támogatási döntésben az ápolási kiadások vonatkozásban rögzített 11.367.
- Ft. tévesen került meghatározásra. Az új eljárás során tehát vizsgálatot igényel, hogy a felperes magatartása vagy a hatóság tévedése vezetett-e oda, hogy az összeg meghaladta a Jogcímrendelet
- §
(8)bekezdése lapján számítandó összeget. Az intézkedésben való jogosulatlan részvételről az új eljárás során dönteni kell (s azt a hatóságnak meg kell indokolni), amennyiben azonban ez nem állapítható meg az Eljárási törvény 57. §
(3)bekezdése felperes ügyében nem alkalmazható. A költségek viseléséről a Kúria a Pp. 81. §
(1)bekezdés második mondata alapján döntött. Az illetékről való rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdésén alapul. Budapest,
- szeptember
- Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró sk. előadó