← Magyarország

Gf.40104/2015/6 – Fővárosi Ítélőtábla

...i Ítélőtábla 25.Gf.40.104/2015/6 A ...i Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a ...) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a ....) által képviselt alperes neve (...). alperes ellen változás bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt a ...i Törvényszék előtt folyamatba tett perében a

  1. szeptember
  2. napján 37.G.41.592/2014/11 számú ítélet ellen a felperes részéről
  3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A ...i Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, a felperes keresetét elutasítja. Mellőzi a ...i Törvényszék Cégbíróságának megkeresését, valamint az alperes 107.400 (egyszázhétezer-négyszáz) Ft perköltség fizetésére vonatkozó rendelkezését. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 63.500 (hatvanháromezerötszáz) Ft elsőfokú, 79.750 (hetvenkilencezer-hétszázötven) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete tényállásában megállapította, hogy az alperesi társaságnak három tagja van, felperes neve felperes... ügyvezető és .... Az alperes bejegyzett székhelye a perbeli időszakban .... szám alatt volt. ... ügyvezető
  4. március
  5. napjának 19:00 órájára 2119 ... szám alá taggyűlést hívott össze. A taggyűlés összehívását megelőzően a tagokat a taggyűlés helyszínéül közölt 2119 ... tekintetében nyilatkozattételre hívta fel. A tagok közül ... és ... tag, akiknek együttes szavazata 66,6 százalékot jelent, a felajánlott helyszínnel egyetértettek, a felperes
  6. február 4én kelt nyilatkozatában a taggyűlés megtartásának helyszínét kifogásolta. ... a
  7. február
  8. napján kelt meghívóban a határozatképtelenség esetére megismételt taggyűlés időpontját
  9. március hónap
  10. napjának 19:30 (helyesen 7:30) órájára tűzte ki azonos helyszínnel, vagyis a 2119 ... szám alá. A
  11. március
  12. napjára meghirdetett taggyűlésen a felperes megjelent, ... és ... azonban nem jelentek meg. A megismételt taggyűlés megtartására a .... szám alatt
  13. március
  14. napjának 07:30 órakor került sor a meghívónak megfelelően. A megismételt taggyűlésen mindhárom tag jogi képviselőjével jelent meg. A taggyűlés 1/
  15. (
  16. 24.) számú egyhangú taggyűlési határozatával elfogadta, hogy megválasztotta ... a taggyűlés elnökének, jegyzőkönyvvezetőnek ..., hitelesítő tagoknak az üzletrész tulajdonosokat, ...et, a felperest, ... és/vagy ezek képviselőit. Az utolsó napirendi pont megtárgyalását követően a felperes jogi képviselője bejelentette, hogy nem kívánják megvárni a jegyzőkönyv visszaolvasását, miután az sok időt venne igénybe, ezért kéri a jegyzőkönyv részükre történő megküldését, akár e-mail útján is. Ehhez a társaság nem járult hozzá. A jegyzőkönyvet aláírásával ellátta ... a taggyűlés elnöke, ... jegyzőkönyvvezető, ... hitelesítő tag, továbbá jogi képviselőjük, ... alperesi képviselő, meghívottként ... és .... Azt aláírásával a felperes, mint hitelesítő tag, illetve jogi képviselője nem látta el. Ezt követően az alperes, tekintettel a
  17. március
  18. jegyzőkönyvben foglalt székhelyváltozásra a ...i Törvényszék Cégbíróságánál a jegyzőkönyvben foglalt változások bejegyzését kezdeményezte. A kérelemhez csatolta többek között a
  19. március 24-én kelt megismételt taggyűlésről felvett jegyzőkönyvet. A ...i Törvényszék Cégbírósága Cg.01-09-89838/
  20. számú,
  21. április
  22. napján kelt végzésével az alperes által kért változásokat a cégnyilvántartásba bejegyezte. A 2-s sorszámú végzés közzétételére
  23. április
  24. napján került sor. A felperes
  25. május
  26. napján érkezett keresetében kérte, hogy a bíróság a ...i Törvényszék Cégbírósága Cg. .... számú végzését helyezze hatályon kívül, ezt meghaladóan az alperest kérte perköltségében marasztalni, amelynek megállapítását az alperesi megbízási szerződés alapján 100.000 Ft plusz ÁFA ügyvédi munkadíjban kérte meghatározni. Útiköltség iránti igényt is előterjesztett, amelyet 23.000 Ft összegben kért megállapítani a Pécs - Budapest - Pécs útvonal között tárgyalásonként. Álláspontja szerint a cégbíróságnak a
  27. évi V. törvény (Ctv.)
  28. §

(3)bekezdése alapján észlelnie kellett volna, hogy a
  1. március 24-én felvett jegyzőkönyv a
  2. évi IV. törvény (Gt.)
  3. §
(2)bekezdésébe ütközik, tekintettel arra, hogy azt a jegyzőkönyv-hitelesítőként megválasztott felperes nem írta alá. Hivatkozott továbbá az 1952. évi III. törvény (Pp.) 196. §
(1)bekezdés b) pontjára, tekintettel arra, hogy ..., mint jegyzőkönyvvezető és mint tanú is aláírta a jegyzőkönyvet, ezért az teljes bizonyító erejű magánokiratnak nem tekinthető. Továbbá hivatkozott a Gt. 20. §
(5)bekezdésére, valamint a Ctv. 51. §
(2)és
(3)bekezdésére, a Ctv. 46. §
(1)bekezdésére, valamint 45. §
(3)bekezdésére, amely szerint, hogyha a cégbírósági eljárásban a bejegyzést kérő nem csatolta a Ctv.
  1. és
  2. számú melléklete szerinti iratokat, illetve, ha a kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az
(1)bekezdésben foglaltaknak, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. Álláspontja szerint a cégbíróságnak hiánypótlást kellett volna kiadni és észlelnie kellett volna, hogy a Gt. 146. §
(2)bekezdésének a jegyzőkönyv nem felel meg. Az alperes kérte a kereset elutasítását, egyben perköltség igénye volt a felperessel szemben. Egyrészt arra hivatkozott, hogy a felperes kereseti kérelme nem felel meg a Pp. 121. §
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. e)pontjában foglalt előírásoknak, mivel egyszerre hivatkozik a Gt. és a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) rendelkezéseire, azonban erre lehetősége nincs. Előadta, hogy a felperes 37. G. 41.539/2014. szám alatt pert indított a 2014. március 24-i taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt, továbbá az alperes ... szám alatt tagkizárására irányuló pert indított a ...i Törvényszék előtt, amelyet a ...i Törvényszék az illetékességgel rendelkező ... Törvényszékhez áttett. Az alperes álláspontja szerint a fenti perek mikénti eldöntése előkérdése jelen per elbírálhatóságának. Amennyiben ugyanis a ... Ítélőtábla jogerősen helyt ad a tagkizárásnak, a jelen perben a felperes nem rendelkezhet perindítási legitimációval. Továbbá, amennyiben a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti felperesi kérelem elutasításra kerül, a felperes a jelen keresettel támadott változást bejegyző végzés alapjául szolgáló okirat jogszabálysértő volta megállapításának már nincs helye. Érdemben előadta, hogy a 2014. március 24-i taggyűlés megismételt taggyűlés volt, így annak jelentősége, hogy azon a felperes részt vett, akár tagként, akár hitelesítőként, aláírta-e a taggyűlési jegyzőkönyvet, álláspontja szerint nincs. A megismételt taggyűlés a Gt. 142. §
(2)bekezdése szerint határozatképes volt és teljesült ezen §-ban foglalt azon követelmény, hogy a jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy, a taggyűlésen jelenlévő, hitelesítőnek megválasztott tag aláírta. Előadta, hogy az ismételt taggyűlésen minden tag megjelent, a taggyűlés berekesztését követően a felperes jogi képviselőjének tanácsára úgy döntött, hogy a jegyzőkönyvet nem írja alá. Az aláírás megtagadásának indokául a jegyzőkönyvben rögzített komolytalan színjátékot adtak elő. Ellenkérelmében a továbbiakban érdemben is vitatta a felperes által előadottakat, és hivatkozott az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 4. §
(4)bekezdésére annak kapcsán, hogy a felperes a jegyzőkönyv aláírása nélkül távozott a taggyűlés helyszínéről. Az elsőfokú bíróság ítéletében a ...i Törvényszék Cégbírósága Cg. .... számú végzését hatályon kívül helyezte. Felhívta a ...i Törvényszék Cégbíróságát, hogy a törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva hívja fel az alperest a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg, 15 napon belül 107.400 Ft perköltséget a felperesnek. Döntése indokolásában kifejtette, hogy a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per során a bíróságnak a Ctv. 65. §
(3)bekezdése értelmében azt kell vizsgálnia, hogy történt-e a cégeljárás során olyan jogszabálysértés, amelyet a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Megállapította, hogy az alperes a cégeljárásban minden olyan okiratot, amelyet a cégjegyzék
  1. számú mellékletének I. pontja előír, becsatolt a cégbírósághoz, így a
  2. március
  3. napján kelt taggyűlési jegyzőkönyvet is. A taggyűlési jegyzőkönyv 1/
  4. A (
  5. 24.) számú egyhangúlag elfogadott taggyűlési határozata a jegyzőkönyv hitelesítőnek választotta a felperest, illetve képviselőjét. A cégbíróságnak eljárás során észlelnie kellett volna, hogy a hitelesítő tag, illetve képviselője a jegyzőkönyvet aláírásával nem látta el. Rögzítette, hogy a Gt.
  6. §
(2)bekezdése kimondja, hogy a jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy -a taggyűlésen jelenlevő, hitelesítőnek megválasztott - tag írja alá. Álláspontja szerint ugyan a hivatkozott jogszabályhely csak egy hitelesítő tagról rendelkezik, azonban akadálya nincs annak, hogy a társaság több hitelesítő tagot válasszon meg, és amennyiben több hitelesítő tag megválasztására került sor a taggyűlési határozatban, akkor a taggyűlési jegyzőkönyvet minden hitelesítő tagnak aláírásával el kell látnia. A jegyzőkönyv hitelesítő feladata, hogy igazolja az aláírásával, hogy a jegyzőkönyv a közgyűlésen elhangzottaknak megfelelően került felvételre. Amennyiben a társaság egyhangú határozatával két jegyzőkönyv-hitelesítőt választott meg, ennek bizonyára oka volt, és amennyiben csak az egyik hitelesítő tag írta alá a jegyzőkönyvet, az nem felel meg a társaság 1/
  1. (
  2. 24.) számú határozatának. Ezt a cégbíróságnak eljárása során észlelnie kellett volna, hiánypótlás körében erre az ellentmondásra az alperesi társaságot fel kellett volna hívnia. Kifejtette, hogy nem értett egyet azon alperesi állásponttal, amely szerint a megismételt taggyűlésre tekintettel nem volt annak jelentősége, hogy a felperest a taggyűlésen jelenlevőnek kell-e tekinteni és hitelesítőként aláírta-e a jegyzőkönyvet. Amennyiben a felperes a megismételt taggyűlésen megjelent és hitelesítőként megválasztásra került, aláírása nélkül a jegyzőkönyv nem tekinthető hitelesítettnek. Ha a felperes a megismételt taggyűlésen nem jelent volna meg, valóban nem lett volna jelentősége aláírása hiányának. Tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyv az aláírás hiánya miatt a Gt.
  3. §
(2)bekezdésébe ütközik, az elsőfokú bíróság sem a felperes, sem az alperes jegyzőkönyvre tett tartalmi észrevételeit nem vizsgálta. Nem tartotta szükségesnek a per felfüggesztését, mivel a változásbejegyzési végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelemnek nem előkérdése a tagkizárására, valamint a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem elbírálása. Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását a felperesi kereset elutasítását, valamint a felperes perköltség fizetésére való kötelezését kérte, másodlagosan kérte az ítélet hatályon kívül helyezését az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt és az elsőfokú bíróság új tárgyalásra és új határozat hozatalára utasítását. Hangsúlyozta, hogy a Gt. 146. §
(2)bekezdése kötelező jelleggel, tehát akkor is csak egy jegyzőkönyv-hitelesítő aláírását követeli meg, ha a taggyűlés ennél több hitelesítő tagot választott. Ezzel ellentétes jogszabályi rendelkezés nincs. Továbbá a társaság működését szabályozó egyéb belső okirat sem ír elő, ilyen vagy ehhez hasonló - törvényileg nem szabályozott - kötelezettséget a legfőbb szerv számára. Ebből kiindulva tehát az elsőfokú bíróság által e körben kifejtett álláspontot sem jogszabály, sem a társaság működését szabályozó egyéb kötelező erejű, szabályzat nem támasztja alá. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Gt. 146. §
(2)bekezdésére hivatkozással nem magát a jogszabályi kógens rendelkezés megtartását vizsgálta, hanem az 1/
  1. (
  2. 24.) számú taggyűlési határozatot. És ennek során jutott arra a helytelen következtetésre, hogy a változást bejegyző végzés hatályon kívül helyezésének azért van helye, mert az az előbb hivatkozott taggyűlési határozatba - nem pedig jogszabályba - ütközik. Kiemelte, hogy a Ctv.
  3. §
(1)bekezdésében írtak szerint a létesítő okirat - módosítás vonatkozásában csakis a cégjegyzéki adatokra vonatkozó rendelkezések relevánsak, csakis e rendelkezések vizsgálhatók, ezen rendelkezések jogsértésére lehet hivatkozni a perben. A jelen perrel érintett esetben viszont ez utóbbi feltétel nem áll fenn, ezért az 1/2014.(
  1. 24.) számú taggyűlési határozatra hivatkozás nem foghat helyt. Sérelmezte, hogy az elsőfokú ítélet nem adott számot arról, hogy miképpen értékelte az alperes által kifogásolt és megítélése szerint a régi Ptk.
  2. §
(4)bekezdésébe ütköző felperesi magatartást az elsőfokú bíróság. Hangsúlyozta, hogy az alperes érdemi védekezésének mindvégig egyik sarokköve volt, hogy a
  1. március 24-i megismételt taggyűlés színhelyét a felperes - egy igen szokatlan és akkor már második alkalommal előadott "színjáték" után - elhagyta. Ennek kereteit a
  2. június 25-én kelt alperesi érdemi védekezés
  3. oldalának III. része, csakúgy, mint a felperes által csatolt taggyűlési jegyzőkönyv és az
  4. sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyv
  5. oldala is részletezi. A taggyűlési jegyzőkönyv kiadása körében előadott felperesi állítások kapcsán az alperes megjegyezte, hogy a felperes előadása mindvégig bizonyítatlan maradt az elsőfokú eljárásban. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság olyan ítéletet hozott, amelynek kikényszerítése lehetetlen, mert, álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak az alperes érdemi ellenkérelemben írtak figyelembevételével a tárgyalás felfüggesztéséről kellett volna határoznia. Figyelemmel arra, hogy tudomása volt arról, hogy a felperes a
  6. március 14-i (helyesen: március 24-i) megismételt taggyűlésen hozott valamennyi taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt pert indított. Tudomása volt továbbá arról is, hogy az alperesi társaság a felperessel szemben tag kizárása iránt folytat pert. Az alperes álláspontja szerint az a Gt.
  7. §
(1)-
(3)bekezdése értelmében a törvényes állapot helyreállítására a perbíróságnak közvetlenül és nem a cégbíróság útján kellett volna felhívnia az alperest. Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak a felperes Gt. (helyesen Ctv.)
  1. §-a szerinti perbeli legitimációját azért is vizsgálnia kellett volna, mert e jogszabályhelyre - igaz az, hogy más megközelítéssel - de maga a felperes is hivatkozott. Ebben a körben arra hivatkozott, hogy az egyéb jogosultak körét a gyakorlat megszorítóan értelmezi, így csak azon személy kereshetőségi joga ismerhető el, akire nézve a bejegyző végzés nevesítve rendelkezést tartalmaz. A Ctv. perkorlátozó rendelkezést tartalmaz, az e körbe tartozó személyek perbeli legitimációját a bírói gyakorlat megszorítóan értelmezi, és kizárólag akkor és annyiban ismeri el, amennyiben a változásbejegyző végzés a személyre nézve kifejezetten, nevesítve rendelkezést tartalmaz. Hangsúlyozta, hogy a perbeli esetben a cégbíróság határozata a felperest nem nevesíti, hozzá címzett rendelkezést nem tartalmaz. Az alperesi társaság székhelyét, telephelyét, képviseletét érintő változásokról rendelkezik. Az alperes megítélése szerint a felperes akkor lett volna jogosult kereset előterjesztésére, ha a perrel támadott végzésben a felperes nevesítetten szerepelne. Ebből kifolyólag az alperes álláspontja szerint a felperesnek kereshetőségi joga nincs. Eljárási szabálysértésként sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság, a
  2. szeptember
  3. napján tartott tárgyaláson a 10-es sorszám alatti jegyzőkönyvbe foglalt végzésével a határozathirdetés napját
  4. október
  5. napjára halasztotta el, majd
  6. október 10-én került sor az egyébként
  7. szeptember 26-án már meghozott ítélet kihirdetésére és annak alperes részére történő átadására. Az ítélet egyebekben az ítélet hirdetés elhalasztásáról szóló tárgyalási jegyzőkönyv napját és sorszámát viseli. Ugyanakkor az ítélethirdetésről szóló jegyzőkönyv kelte
  8. október
  9. napja, míg annak sorszáma, 11-es. Észrevételezte még, hogy a tárgyalás tényleges megkezdésének időpontja
  10. szeptember 26-án nem 12 óra 30 perc , hanem 8 óra 30 perc volt. A ...i Ítélőtábla az iratok alapján azzal egészíti ki a tényállást, hogy ...i Törvényszék Cégbírósága Cg. .... számú
  11. április
  12. napján kelt végzésében az alperes székhelye, telephelye, a létesítő okirat kelte, a képviseletre jogosultak adatai, a cég elektronikus elérhetősége, cégjegyzékszáma, cég központi ügyintézésének helye tekintetében jegyzett be a változásokat a cégnyilvántartásba. Az így kiegészített tényállás alapján az elsőfokú bíróság ítélete felülbírálatra alkalmas. A fellebbezés alapos. Nem vitásan az elsőfokú bíróság
  13. szeptember
  14. napján tartott tárgyalási jegyzőkönyvében a tárgyalás idejeként
  15. szeptember
  16. napjának 8 óra 30 percre került megjelölésre, azonban a tárgyalás tényleges megkezdésének időpontjaként 12 óra 30 perc lett feltüntetve. Ennek ellentmond, hogy a tárgyalás befejezése, jegyzőkönyv lezárása 9 óra 5 perckor megtörtént. Ez egy jegyzőkönyvi elírás, ami nem olyan jellegű eljárási szabálysértés, ami érdemben befolyásolná az elbírálást. A kihirdetett ítélet számát és keltezését a 15-ös sorszámú végzésével az elsőfokú bíróság kijavította. Azt pedig nem támasztotta alá semmi, hogy az ítélet
  17. szeptember
  18. napján meghozatalra került, de csak
  19. október
  20. napján lett kihirdetve. Figyelemmel arra, hogy az alperes kérte a kereset elutasítását az elsőfokú bíróságnak elsődlegesen a felperes perbeli legitimációja tekintetében kellett volna állást foglalnia. A Ctv.
  21. §
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (cégváltozás bejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. A megfogalmazásból nyilvánvaló, hogy a jogalkotó a közhitelesség biztosítása és a forgalom biztonsága érdekében szándékosan szűken határozta meg a kérelemnek helyt adó bejegyző végzéssel szemben a kereset előterjesztésére jogosultak körét. Az állandó és egységes bírói gyakorlat (...i Ítélőtábla 16.Gf.40.388/2007/6, ... Ítélőtábla Gf.V.30.277/2008//5) értelmében a per megindítására a felperes nem jogosult, mert rá nézve a változásbejegyzést elrendelő végzés nem tartalmaz rendelkezést. A cégbíróság határozata a perbeli esetben a felperest nem nevesíti, neki címzett rendelkezést nem tartalmaz. A felperesi kereshetőségi jog hiánya miatt a ...i Ítélőtábla az alperesi fellebbezésben írt egyéb kitételekkel nem foglalkozott. Mindezek alapján a ...i Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította, mellőzte a ...i Törvényszék Cégbíróság megkeresését, valamint az alperes elsőfokú perköltség viselésére vonatkozó rendelkezést. Tekintettel arra, hogy az alperes az elsőfokú eljárásban pernyertes lett, ezért a ...i Ítélőtábla a felperes perköltség viselését állapította meg az elsőfokú eljárásban, amelynek mértékét az alperes megbízási szerződését alapul véve, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelettel 2. §
(2)bekezdése alapján mérsékelve 5.000 Ft + ÁFA, azaz 63.500 Ft-ban állapította meg. A ...i Ítélőtábla álláspontja szerint a 100.000 Ft + ÁFA összegű megbízási díj eltúlzott volt, figyelemmel az ügy egyszerű megítélésére. A másodfokú perköltség megállapítására a 35.000 Ft + Áfa ügyvédi munkadíj, valamint a lerótt 48.000 Ft fellebbezési illetéke alapulvételével került sor. A másodfokú eljárásban az ügyvédi munkadíj mértékének megállapítására a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelettel 2. §
(2)bekezdése, valamint 3. §
(5)bekezdése alapján került sor. Budapest,
  1. október
  2. Vargáné dr. Erdődi Ágnes sk törvényszéki tanácselnök a tanács elnöke dr. Gajdos István sk. törvényszéki bíró, előadó dr. Szabó Györgyi sk törvényszéki bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.