Bf.255/2015/17 – Szegedi Ítélőtábla

(2)bekezdés k) pontja szerint is m i n ő s í t i . II.rendű vádlott neve II. r. vádlott rablás bűntette kísérleteként értékelt cselekményének minősítéséből a társtettesség megállapítását m e l l ő z i . III.rendű vádlott neve III. r. vádlott által

1. március
2. napjától
3. április
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja. Az első fokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat 554.398,(Ötszázötvennégyezer-háromszázkilencvennyolc) forint, II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat 523.923,- (Ötszázhuszonháromezer-kilencszázhuszonhárom) forint, III.rendű vádlott neve III. r. vádlott 49.292,- (Negyvenkilencezer-kettőszázkilencvenkettő) forint, I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottakat egyetemlegesen 11.360,(Tizenegyezer-háromszázhatvan) forint, I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottakat egyetemlegesen 494.292,- (Négyszázkilencvennégyezer-kettőszázkilencvenkettő) forint megfizetésére kötelezi. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak fogvatartási helyének feltüntetését mellőzi. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott által
5. augusztus
6. napjától, II.rendű vádlott neve II. r. vádlott által
7. július
8. napjától
9. október
10. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztésbe. Kötelezi I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 22.500,(Huszonkettőezer-ötszáz) forint, II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat 25.400,- (Huszonötezernégyszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére az államnak a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívása szerint. Megállapítja, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott személyazonosító igazolványának száma: [személyazonosító igazolvány szám], állandó lakcíme: [irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó]. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottat emberölés bűntette [Btk.
11. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b), c) pont], kábítószer-kereskedelem vétsége [Btk. 176. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont], kábítószer-birtoklás vétsége [Btk. 178. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont] miatt, mint többszörös visszaesőt - halmazati büntetésül - életfogytig tartó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntettének kísérlete [Btk. 365. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(3)bekezdés c) pont], kábítószer-birtoklás vétsége [Btk. 178. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont] miatt - halmazati büntetésül - 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra, III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottat bűnsegédként elkövetett rablás bűntettének kísérlete [Btk. 365. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(3)bekezdés c) pont] miatt 4 év szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést I.rendű vádlott neve I. és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében fegyházban, III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott esetében börtönben rendelte végrehajtani. Megállapította, hogy a szabadságvesztésből I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott legkorábban 25 év, II.rendű vádlott neve II., III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett I.rendű vádlott neve I. és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében az előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról, valamint a bűnjelekről. A felmerült bűnügyi költségből mindhárom vádlottat egyetemlegesen 11.160,- forint, I.rendű vádlott neve I. rendű, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottat egyetemleg további 494.296,- forint, I. rendű vádlottat 520.398,- forint, II. rendű vádlottat 565.069,- forint, III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottat 41.791,- forint megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben fellebbezést jelentettek be: I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott és védője enyhítés, III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan eltérő minősítés és enyhítés érdekében. A fellebbezési eljárásban I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott és védője fellebbezését írásban indokolta. A védő elsődlegesen az I. rendű vádlott felmentését, másodlagosan az első fokú ítélet megalapozatlanság miatti hatályon kívüli helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. A fellebbviteli főügyészség a tényállás és a bűnösségi körülmények kiegészítése és helyesbítése, a jogi indokolás kiegészítése mellett indítványozta, hogy az ítélőtábla az első fokú ítéletet változtassa meg, I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott élet elleni bűncselekményét a Btk. 160. §

(2)bekezdés

1. k)pontja szerint is minősítse, mellőzze II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott rablási cselekményénél a társtettesség megállapítását, III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztésbe a 2011. március 30. napjától 2013. április 16. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt számítsa be. Egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta azzal, hogy I. és II. rendű vádlott személyi adatai közül az ítélőtábla mellőzze a fogvatartás helyének feltüntetését. Utalt az elsőfokú bíróság relatív eljárási szabálysértéseire, indítványozta III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott első tanúvallomásának kirekesztését a bizonyítékok köréből. A másodfokú bíróság a fellebbezéseket alaptalanoknak ítélte, a főügyészi indítványt osztotta. *** Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta. Az előterjesztett bizonyítási indítványokat megalapozottan utasította el, melynek részletes indokát is adta. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott a fellebbezési eljárásban további bizonyítási indítványt terjesztett elő, a halál időpontjának megállapítására újabb szakvélemény beszerzését indítványozta. Mindezen túl kifogásolta - védőjével egyezően - a korábban előterjesztett bizonyítási indítványai elutasítását, és azok teljesítését kérte. Az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában további szakértői bizonyítást, illetve több tanú meghallgatását is indokoltnak tartott. *** Eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott 2010. augusztus 13.-ai tanúvallomását bizonyítékként értékelte. Az iratokból megállapíthatóan III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott tanúkénti meghallgatására ezen a napon úgy került sor, hogy ekkor már az emberölés bűntette miatt I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottal szemben kibocsátott elfogatóparancs alapján, az I. rendű vádlottat a III. rendű vádlott jelenlétében elfogta a rendőrség. 13 óra 45 perckor őrizetbevételére került sor, majd ezt követően 14 óra 04 perctől kezdődően történt meg a III. rendű vádlott tanúkihallgatása anélkül, hogy őt a nyomozó hatóság a Be. 82. §
2. a)pontja szerinti abszolút mentességi jogára kioktatta volna. Így III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott e vallomása a Be. 85. §

(3)bekezdése és a Be.

1. §-a alapján nem vehető figyelembe. Az ítélőtábla az eljárási szabálysértést akként küszöbölte ki, hogy III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott ezen tanúvallomását a bizonyítékok köréből kirekesztette. Az elsőfokú bíróság egyéb, az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértést nem vétett. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelésével megalapozott tényállás állapított meg, a bizonyítékok mérlegeléséről részletesen számot adott. Az elsőfokú bíróság előtt ismert volt valamennyi, I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott és védője által a fellebbezési eljárásban hivatkozott ellentmondás, azokkal a törvényszék a bizonyítékok értékelése során foglalkozott. Az elsőfokú bíróság számot adott arról, hogy az általa lefolytatotton túli bizonyítás az ügy érdemére miért nincs kihatással, illetőleg miért nincs arra szükség. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott tanúvallomásának kirekesztése a tényállás megalapozottságát nem érinti, mert a III. rendű vádlott e kihallgatását követően számos vallomást tett, melyeket az elsőfokú bíróság azok ellentmondásosságára figyelemmel elvetett, a III. rendű vádlott védekezését nem fogadta el. A Be.
2. §

(1)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban bizonyításnak eljárási szabálysértés vagy a tényállás megalapozatlanságának kiküszöbölése érdekében van helye. Az ítélőtábla álláspontja szerint az első fokú ítélet megalapozott, az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, így megalapozatlanság nem állapítható meg az ítélettel kapcsolatban. Így sem eljárási okból, sem megalapozatlanság miatt nincsen helye további bizonyításnak. *** Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az ítélőtábla III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott fellebbezési nyilvános ülésen tett nyilatkozata, valamint az iratok egybehangzó adatai alapján - figyelemmel a Be. 352. §

(1)bekezdés b) pontjára - az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette: I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott előéleteként

1. alatt felhívott elítélés elsőfokú ügyszáma helyesen: 1.B.129/2001/
2. Az I. rendű vádlottal szemben a Csongrádi Városi Bíróságon B.127/
3. szám alatt volt folyamatban büntetőeljárás. Az I. rendű vádlottal szemben az ügyészség a Csongrádi Városi Bíróságon
4. március
5. napján garázdaság vétsége miatt,
6. március
7. napján lopás vétsége miatt, a Szegedi Városi Bíróságon
8. július
9. napján lopás vétsége miatt emelt vádat. Az I. rendű vádlott
10. augusztus
11. napjától előzetes letartóztatásban van. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottal szemben az ügyészség a Szegedi Városi Bíróságon Fk.2037/
12. szám alatt
13. július
14. napján, Fk.2086/
15. szám alatt
16. július
17. napján nyújtott be vádiratot. A II. rendű vádlott
18. július
19. napjától előzetes letartóztatásban van. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott jelenleg közfoglalkoztatottként havi 70.000,- forint jövedelemmel rendelkezik. Az I. rendű vádlottal fennálló házasságát
20. november hónapban bontotta fel a bíróság. Pajzsmirigy megbetegedésével összefüggésben műtéten esett át. (Sértett neve) 88 éves sértett idős kora miatt nehezen mozgott, bottal járt. A sértett halálát az orrnyílások és a szájnyílás lefogása, valamint a nyak megragadása, leszorítása, a légutak nyaki szakaszának összeszorítása miatti fulladás okozta. A boncolás során a halált más okkal magyarázó megbetegedést, kóros elváltozást nem lehetett feltárni. A tényállás
21. pontját helyesbíti, hogy az I. és II. rendű vádlott által elfogyasztott, illetőleg az I. rendű vádlott által átadott kábítószer a csekély mennyiség felső határát nem haladta meg. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott a bűncselekmény elkövetését megbánta. Az első fokú ítélet
22. oldal első bekezdésében és
23. oldal első bekezdésében a tanúk neve helyesen:
24. sz. tanú neve,
25. sz. tanú neve,
26. sz. tanú neve. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, az a fenti kiegészítésekkel, illetőleg helyesbítésekkel irányadó volt a felülbírálat során. *** Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat egyenként és egymással összevetve részletesen értékelte, okfejtése megfelel a logika szabályainak. I.rendű vádlott neve I. és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott vallomása kapcsán helytállóan állapította meg, hogy azt mindig az ismerté vált bizonyítékokhoz igazodóan módosították, önmagukkal, illetőleg még a
27. sz. tanúval is ellentmondásba keveredtek. Helyes indokokkal fogadta el II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott önmagát és vádlott-társait is terhelő vallomását, aki a lényegét tekintve következetes vallomást tett. Részletesen foglalkozott az elsőfokú bíróság a II. rendű vádlottra vonatkozó igazságügyi pszichológus szakértői véleményben foglaltakkal is. Helyesen mutatott rá, hogy a II. rendű vádlott vallomását támasztotta alá az orvosszakértői vélemény, a bizonyítási kísérlet, a szagazonosítás, a kinológus szakértő véleménye, valamint a szerológus szakvélemény. Ezen bizonyítékok olyan zárt láncolatot képeztek, amely alapján az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott vallomása alapján, elvetve I.rendű vádlott neve I. és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott védekezését, illetőleg az azt alátámasztani látszó tanúvallomásokat. A kábítószer átadásával összefüggésben is helyesen fogadta el II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott önmagára is terhelő vallomását. A vádlott-társ terhelő vallomását mindig fokozott gondossággal kell vizsgálni. Ezért az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor az azt cáfoló és alátámasztó bizonyítékokat összevetve foglalt állást arról, hogy kit ítél szavahihetőnek, mely vallomásokat fogad el, és melyeket nem. A bizonyítékok értékelése az elsőfokú bíróság feladata. Megalapozott tényállás esetén a bizonyítékok eltérő értékelésére a másodfokú eljárásban nincs törvényes lehetőség. Így a tényállást támadó, és I.rendű vádlott neve I. és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott felmentését célzó fellebbezések eredményre nem vezethettek, valamint az első fokú ítélet megalapozatlanság okából történő hatályon kívül helyezésére sem kerülhetett sor. A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlottak bűnösségére és a cselekmények minősítése is döntően törvényes. Nem tévedett, amikor I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott egyenes ölési szándékára következtetett. A nyereségvágyból, illetőleg aljas indokból elkövetést is törvényesen állapította meg, annak jogi indokaival a másodfokú bíróság is egyetértett. I.rendű vádlott neve I. és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott rablási szándékkal mentek a sértett ingatlanába a sértett értékeinek megszerzése érdekében. Az értékek után történő kutatás során elhangzott I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott neve, ezért, hogy a sértett ne tudja beazonosítani megölte őt. Ezt követően az I. rendű vádlott még próbált értékek után kutatni a sértett lakásában, amely azonban nem járt eredménnyel. Erre figyelemmel az ítélőtábla álláspontja szerint a nyereségvágyból és az aljas indokból elkövetés egyaránt megállapítható I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott terhére, mert azt két külön ok alapozza meg. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az előre kiterveltséget nem látta megállapíthatónak, hiszen a vádlottak eredetileg rablási szándékkal érkeztek a sértett ingatlanához, később alakult ki I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottban más okból a sértett megölésének szándéka. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállásában, hogy a vádlottak tisztában voltak azzal, hogy a sértett idős, egyedülálló személy, ami a bűncselekmény elkövetését nyilvánvalóan megkönnyítette. I.rendű vádlott neve I. és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottak védekezésre csak korlátozottan képes személyt támadtak meg értékei megszerzése érdekében. Az elkövetéskori Btk. szerint ez a körülmény nem minősítő körülmény, az az
28. évi IV. törvény alkalmazása esetén súlyosító körülményként értékelendő. Az elbíráláskori Btk.
29. §

(2)bekezdés k) pontjában ezt minősítő körülményként szabályozza. Ennek ellenére a másodfokú bíróság úgy ítélte, hogy az elbíráláskori törvény alkalmazása kedvezőbb I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott vonatkozásában, mert az, hogy két vagy három körülménynél fogva minősül a cselekménye súlyosabban, nem bír olyan jelentőséggel, mint az, hogy feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja az elkövetéskori törvény szerint harminc év volt, míg az elbíráláskori törvény szerint huszonöt év. Azaz, az elkövetéskori törvény alkalmazása esetén csupán egy minősítő körülmény fennállása mellett is harminc év a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja, míg az elbíráláskori törvény alkalmazásakor a három minősítő körülmény mellett is ez a törvényi minimum huszonöt év, ez pedig I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottra mindenképpen kedvezőbb. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elbíráláskori törvényt alkalmazva I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott élet elleni cselekményét a Btk. 160. §

(2)bekezdés k) pontja szerint is minősítette. Helyesen minősítette a törvényszék II.rendű vádlott neve II. és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottak cselekményét csoportosan elkövetett rablás bűntette kísérletének Az ide vonatkozó jogi indokolás azonban hiányos, ezért azt a másodfokú bíróság az alábbiakkal egészítette ki: A Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontja értelmében csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. A 2/
2. BJE. határozat alapján csoportosan elkövetettnek minősül a bűncselekmény, ha három vagy több személy a bűncselekmény helyszínén van annak közelében tettesként, illetőleg - a tettes mellett - részesként, azaz bűnsegédként vesz részt a bűncselekmény elkövetésében. Egységes a bírói gyakorlat, mely szerint a rablás csoportosan elkövetettkénti minősítését nem érinti, ha a csoport egyik tagjának a cselekménye túllépés folytán más törvényi tényállás keretébe illő bűncselekményt valósít meg, mint jelen esetben I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott cselekménye. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság amikor II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében a cselekményt társtettesként elkövetettnek minősítette. Társtettesség csak az azonos szándékos bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító elkövetők tekintetében állapítható meg. Figyelemmel arra, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott ölési cselekményt, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott rablási cselekményt valósított meg, a II. rendű vádlott cselekménye - arra is figyelemmel, hogy III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott csak bűnsegédje volt a rablásnak - nem társtettesként, hanem tettesként elkövetettnek minősülhet. Erre figyelemmel az ítélőtábla II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott rablás bűntette kísérleteként értékelt cselekményének minősítéséből a társtettesség megállapítását mellőzte. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra figyelemmel, mely szerint I.rendű vádlott neve I. rendű és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott megtudva azt, hogy a sértett nagyobb összegű készpénzt és ékszert tart otthonában, elhatározták, hogy azt éjszaka az otthon tartózkodó sértettől akár erőszak útján is megszerzik, a III. rendű vádlott cselekménye, aki ehhez segítséget nyújtott akként, hogy az I. és II. rendű vádlottat a helyszínre szállította, ott figyelt, majd az I. rendű vádlottat onnan elszállította, a rablás bűnsegédi bűnrészességének minősül. A tényállásból helyesen vonta le az elsőfokú bíróság azt a következtetést, hogy az elkövetők rablási és nem lopási szándékkal mentek a helyszínre, hiszen olyan ruházatot vittek magukkal és vettek fel még a gépkocsiban, amiben felismerhetetlenné tették magukat. Ez egy lopási cselekményhez szükségtelen, tehát az elkövetők számítottak arra, hogy a sértett otthon tartózkodik, így nyilván ellenáll majd az értékei megszerzése során, így azok feltehetően csak erőszak útján szerezhetők meg. Így a rablásra vonatkozó tudattartalom III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott vonatkozásában is megállapítható, így cselekménye lopás bűntettének bűnsegédi magatartásaként nem minősülhet. A törvényszék I.rendű vádlott neve I. és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott tényállás
3. pontjában írt cselekményeit szintén a törvénynek megfelelően minősítette, azonban e körben a jogi indokolás kiegészítésre szorul: Az amfetamin az
4. évi IV. törvény 286/A. §

(2)bekezdés b) pontja, a Btk. 459. §

(1)bekezdés 18.b) pontja, a 142/

1. (IV. 29.) Kormány rendelet P.
2. jegyzéke, valamint a 66/
3. (IV. 2.) Kormány rendelet P.
4. jegyzéke szerint pszichotrop anyagnak, illetőleg kábítószernek minősül. A kannabisz az
5. évi IV. törvény 286/A. §

(2)bekezdés a) pontja, a Btk. 459. §

(1)bekezdés 18.a) pontja, a 142/

1. (IV. 29.) Kormány rendelet K.
2. jegyzéke, illetve a 66/
3. (IV. 2.) Kormány rendelet K.
4. jegyzéke szerint kábítószernek minősül. A Btk.
5. §

(1)bekezdés ad) pontja értelmében az amfetamin csekély mennyiségű, ha a 0,5 grammot, a kannabisz hatóanyaga, a THC csekély mennyiségű, ha a 6 grammot nem haladja meg. Az 1/

1. BJE. határozatra figyelemmel helyesen minősítette az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott különböző elkövetési magatartást megvalósító cselekményeit halmazatban 2 rb. cselekménynek, ugyanis a kábítószerrel visszaélés megvalósulásakor természetes egységet csak az azonos törvényi tényállásba ütköző magatartások képeznek. Az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülmények kiegészítésre, illetőleg helyesbítésre szorulnak: I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében súlyosító körülményként nem a személy elleni erőszakos, hanem az élet elleni bűncselekmények elszaporodottságát értékelte az ítélőtábla. A minősítés változásra figyelemmel mellőzte az idős korú sértett sérelmére elkövetést, további súlyosító körülményként értékelte a csoportos, valamint a büntetőeljárás hatálya alatti elkövetést. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott vonatkozásában súlyosító körülményként a személy elleni erőszakos bűncselekmények helyett a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények elszaporodottságát értékelte, mellőzte a társas elkövetést, hiszen ez a minősítés változtatásra figyelemmel a csoportos elkövetés mellett, a kétszeres értékelés tilalmába ütközik. További súlyosító körülmény a büntetett előélet - amely mellett a fiatal felnőtt kor nem vehető figyelembe enyhítő körülményként -, a felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatti elkövetés, az hogy hasonló, illetőleg ugyanilyen bűncselekmények miatt volt már elítélve a II. rendű vádlott, valamint a több büntetőeljárás hatálya alatti elkövetés. Ezzel szemben további enyhítő körülmény, hogy a II. rendű vádlott a bűncselekmény elkövetését megbánta. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott esetében súlyosító körülményként értékelte a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények elszaporodottságát, az idős korú sértett sérelmére, valamint a büntetőeljárás hatálya alatti elkövetést. A fentiekben helyesbített és kiegészített bűnösségi körülményeket is figyelembe véve nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottal szemben határozatlan ideig tartó, míg II.rendű vádlott neve II. és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott esetében határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásával látta elérhetőnek a büntetési célokat. Nem tévedett akkor sem, amikor a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről rendelkezett I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében. A cselekmény tárgyi súlyára, az I. rendű vádlott többszörös visszaesői minőségére, és a halmazatra figyelemmel a törvényi minimumban meghatározott huszonöt év utáni feltételes szabadulás lehetősége inkább enyhe, mint súlyos, de az I. rendű vádlott terhére irányuló fellebbezés hiányában az ítélőtábla csupán ennek megállapításra szorítkozhatott. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottal szemben irányadó büntetési tételkeret - a halmazati szabályokra figyelemmel - 5-12 évig, III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottal szemben 5-10 évig terjedő szabadságvesztés. A büntetés kiszabásánál irányadó középmérték II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében - az első fokú ítélettől eltérően, a halmazati szabályokra figyelemmel - 8 év 6 hónap, III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott esetében 7 év 6 hónap. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott vonatkozásában a kísérletre, az elkövetéskori fiatal korára hiszen alig töltötte be tizennyolcadik életévét - a beismerő vallomásra, a megbánásra, a jelentős időmúlásra figyelemmel az ítélőtábla álláspontja szerint a törvényi minimumban meghatározott 5 év szabadságvesztés arányos, annak enyhítése nem indokolt, mert az már a büntetési célok elérését veszélyeztetné. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott esetében - betegségére, a kiskorú gyermekek tartására, bűnsegédi magatartásra és a jelentős időmúlásra figyelemmel - a törvényi minimum alatti, 4 év szabadságvesztés is arányos, melyet a Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pontja szerinti enyhítő szakasz alkalmazásával tekintett kiszabottnak a másodfokú bíróság. Annak további enyhítése azonban az ítélőtábla álláspontja szerint szóba sem jöhet. A törvénynek megfelelően járt el az elsőfokú bíróság, amikor I.rendű vádlott neve I. és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében a szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani, III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott esetében pedig betegségére figyelemmel, nem tévedett amikor - helyesen - a Btk. 35. §

(2)bekezdése alapján eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot határozott meg, mely a Btk. 37. §

(2)bekezdés a) pontja alapján börtön. A törvényszék a vádlottakkal szemben helyes indokok alapján szabott ki mellékbüntetésként közügyektől eltiltást, annak tartama is arányos. Helyesen rendelkezett az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottak esetében az előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról. Erre az ítélet indokolásában utalt III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott esetében is, azonban erre vonatkozó rendelkezést az első fokú ítélet rendelkező része nem tartalmaz. Ezért az ítélőtábla ezt pótolva, III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott által 2011. március 30. napjától 2013. április 16. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a Btk. 92. §

(1)és

(2)bekezdése alapján. A törvényszék az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről számítási hiba folytán tévesen rendelkezett, mely eltérés további 550,- forintot jelentett, ugyanakkor a vádlottak érdekkörében felmerült bűnügyi költséget nem pontosan vette figyelembe annak összegzésekor. Erre figyelemmel az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottat 554.398,- forint, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottat 523.923,- forint, III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottat 49.292,- forint, I., II. és III. rendű vádlottakat egyetemlegesen 11.360,- forint, I., II. rendű vádlottat egyetemlegesen 494.292,forint megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottak személyi adatai között szükségtelenül jelölte meg e vádlottak fogvatartásának helyét, mert az nem tartozik a személyi adatok közé, ezért a másodfokú bíróság azt mellőzte. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket alaptalanoknak ítélte, az első fokú ítéletet hivatalból is felülbírálva, azt a Be. 372. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 371. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott jelen ügyben

1. augusztus
2. napjától, míg II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott
3. július
4. napjától van ismételten előzetes letartóztatásban. Erre figyelemmel az ítélőtábla a Btk.
5. §

(1)és

(2)bekezdése alapján az I. rendű vádlott esetében a

1. augusztus
2. napjától, míg II. rendű vádlott esetében a
3. július
4. napjától egyezően a
5. október
6. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámította a kiszabott szabadságvesztésbe. A fellebbezési eljárás során I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védelmével összefüggésben 22.500,- forint, míg II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott védelmével 25.400,- forint bűnügyi költség merült fel, melynek megfizetésére az ítélőtábla I. és II. rendű vádlottat a Be.
7. §

(1)bekezdése és a Be. 338. §

(1)bekezdése alapján kötelezte. Szeged,

1. október hó
2. Gyurisné dr. Komlóssy Éva sk. a tanács elnöke Sefta Márta dr. sk. a tanács tagja, előadó Dr. Cserháti Ágota sk. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.255/2015/
3. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 1.B.675/2011/
4. számú ítéletének jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
5. október
6. Gyurisné dr. Komlóssy Éva sk. a tanács elnöke